Közösségi – vállalkozói, önkormányzati és civil – összefogással sikerült elindítani Székelyudvarhelyen a Csicser Tangazdaságot, amely nem csupán gyakorlóteret biztosít a különböző szakmák elsajátítására, hanem sokkal több ennél: ökológiai gazdaság bemutatásával hívja fel a figyelmet az egészséges életmódra, emellett pedig a közösségben való gondolkodásra, egymásra való odafigyelésre nevel.
A Góbé Termékcsalád program szellemében – miszerint éljünk tudatosan, táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk helyi terméket stb. – vette bérbe Boros Csaba székelyudvarhelyi vállalkozó évekkel ezelőtt a mezőgazdasági iskola farmját, ahol különböző fejlesztések történtek az utóbbi időben. Megpróbálták igazi mintagazdasággá alakítani az amúgy pusztulásra ítélt farmot, ugyanakkor közösségi találkozóhelyként, élményparkként szeretnék működtetni.
„Mindenki egyből megértette az ügy fontosságát és azt is, hogy edukációs jelleggel kell közelednünk ehhez a farmhoz, hiszen a gyerekek nevelése a legfontosabb. Jó irányba kell terelnünk őket, fontos, hogy itthon maradjanak, jó munkaerőt képezzünk belőlük és legyen jövőképük. Ez a Góbé Világ ideálja is, hogy itthon, tiszta környezetben, azaz a Tündérkertben éljünk” – mondta Boros Csaba ötletgazda.
Egyebek közt ezért is alakult meg nemrég az Élő Szövet Alapítvány, amelynek szintén az a célja, hogy a meglévő jó kezdeményezéseket összeszője, összekösse és kiegészítse.
Kezdeményezik a szakmai képzés elindítását
A helyi önkormányzat mellett néhány civil szervezet is társult, amelyek fontosnak tartják az elképzelés gyakorlatba ültetését.
„Szeretnénk megcélozni az iskolai alapítványokat, hogy kapcsolódjanak be a projektbe. Ha az adott iskola mezőgazdasági szakokat indít, akkor a farm helyet ad a gyakorlati képzésre” – vélik a kezdeményezők.
Ugyanakkor a tanfelügyelőséggel is tárgyaltak ez ügyben, mondta Farkas György városmenedzser, és mindannyian egyetértettek abban, hogy óriási potenciál van a mezőgazdaságban. A kezdeményezők szerint újra kell értelmezni a mezőgazdaság, a paraszt fogalmát a köztudatban. „Beszéltünk a szakokért felelős tanfelügyelővel is, hogy olyan szakképzéseket indítsanak, amelyeknek realitásuk van. Készül az oktatási stratégia is, és szeretnénk láncra fűzni az elképzeléseket” – mondta Farkas György.
A polgármesteri hivatal egyebek közt a helyi közösség erősítésére hozta létre két évvel ezelőtt a helyi termékek vásárát, elindult valamilyen szinten a gyerekek ilyen irányú nevelése is, az önkormányzatnak mindenképp szerepet kell vállalnia a nevelési folyamatban, véli a városmenedzser. “Fontos számunkra is, hogy gyerekeink tudják, miként készül a sajt, mit esznek az állatok, hogyan nőnek, milyen környezetben élnek, hogy jobban megismerjék, közelebb kerüljenek saját környezetükhöz és főleg tudják, mit eszünk meg nap mint nap. Ne a multik által behozott, hanem saját, helyben előállított termékeket fogyasszunk.”
Cél: a mezőgazdaság visszanyerje méltó helyét
A civil szervezek közül egyelőre a Caritas kapcsolódott be a programba, nekik már van tapasztalatuk a szakmai képzés terén. Sinka Arnold, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési programjának székelyudvarhelyi vezetője, az Átalvető program koordinátora elmondta, tavaly minden udvarhelyi iskolába elmentek, és megpróbálták tudatosítani a gyerekekben, hogy miért fontos a helyi termékek fogyasztása.
„Hosszú ideig kell foglalkozni egy adott célcsoporttal ahhoz, hogy az eredmény mérhető legyen. A cél: megszerettetni a mezőgazdaságot a gyermekekkel, hiszen fontos, hogy a mezőgazdaság visszakerüljön arra méltó helyére. Tetszik, nem tetszik, zöldséget kell fogyasztanunk nap mint nap, amit valakinek elő kell állítani” – véli Tankó Ágnes projektfelelős, aki saját bőrén tapasztalta meg, hogyan viszonyulnak nagy többségben a mezőgazdasághoz: édesanyja szomorú amiatt, hogy diplomával a kezében gumicsizmát húz.
Az Agora Alapítvánnyal közösen pályáztak a Norvég Alaphoz egy olyan programra, amely a hagyományos zöldségtermesztést hozná vissza a régióba, ennek gyakorlati képzését is a farmon képzelték el. „Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok középkorú ember visszakacsint az örökség megművelésére, viszont csupán azzal a gyerekkori ismerettel rendelkeznek, amelyet otthon tanultak, és az nem elég. Fontos az a tudás, amelyet ezek a képzések biztosítanak. Nagyon bízom a norvég programban, ami mögött finanszírozási lehetőség is van, és ez motiválná a többi civil szervezetet is, hogy térségükben ők is kipróbálják” – részletezi a terveket Ágnes.
Tavasszal lakóbizottságoknak írnak ki pályázatot, és a tömbház körüli zöldövezet legsikeresebb rendezési tervét dísznövényekkel támogatják. Francia és olasz modell alapján szeretnék a jövőben meghirdetni az erkélyen való zöldségtermesztést, amelyhez biztosítanák a speciális, fölfelé terjeszkedő, kis helyigényű palántákat. Ezeknek az apró dolgoknak a meghonosítása nem igényel nagy anyagi befektetést, sem komolyabb erőfeszítést, mégis közösségformáló jellege van.
Készítsd magad!
Tavasszal vidékünkön őshonos palántákat szeretnének előállítani, amelyeket a környékbeli zöldségtermesztőknek ajánlanak. “Idén volt egy ilyen próbálkozás a zellerrel, lekövettük a növekedését, és nagyon jó eredményt értünk el. A termelőket motiválnunk kell, hogy odafigyeljenek a növény eredetére, ellenőrzött forrásból vásároljanak magokat. A szakoktatás keretében mindenki megtanulná előállítani a magot saját terméséből” – ismerteti tervüket a projektfelelős.
A kezdeményezés több pilléren alapul: a vegyszermentes növénytermesztéssel párhuzamosan népszerűsíteni a tudatos életmódot.
Szeptembertől közel kétszáz gyerek látogatta már meg szervezetten a farmot, ahol állatsimogatás mellett szakember beszél az állatokról, növényekről. A farmon lovaglásra is lehetőség van, emellett önkéntesen is be lehet kapcsolódni egy-egy tevékenységbe. Hosszú távon ágyás-örökbefogadásra is gondoltak, ami azt jelentené, hogy egy-egy osztálynak saját zöldségágyása lenne, amelyet tavasztól őszig gondozna. Ezért cserébe zöldséget kapna az adott óvoda, iskola.
Szociális programokra is gondoltak
Elfeledjük a mai világban, hogy mit eszünk, hogyan készül a sajt, miből lesz a kenyér, a hús hogyan kerül az asztalra – osztja meg véleményét Sinka Arnold. „A farmon egy húsfeldolgozó műhely is készül, ahol a gyerekek betekintést nyernek a húsfeldolgozás folyamatába, hiszen ez is életünk része. A jövőben a sajtkészítést is be szeretnék mutatni a farmon, ugyanakkor méhészképzésre, gyógynövények előállítására is sor kerül.”
Mindezek mellett szociális programokkal is bővítenék a farmon való tevékenységet, a tervek szerint romákat és hajléktalanokat is foglalkoztatnának, akár napszámosként, de nem zárkóznak el a szenvedélybetegek képzésétől sem.
Görbe Péter, a szakoktatásért felelős tanfelügyelő kérdésünkre elmondta, nagyon halvány maradványa van még a mezőgazdasági oktatásnak Udvarhelyszéken, az Eötvös József Szakközépiskolában egy fél osztálynyi gyereket oktatnak agroturisztikára. A szakember szerint bár a megye mezőgazdaságának jó irányba való alakulása azt mutatja, igény lenne hasonló szakok indítására, szakemberek képzésére, sokan presztízskérdést kovácsolnak az ügyből, a diákok körében egyelőre nem divatos a mezőgazdász szakma. „Nagyon sok múlik azon, hogy mit látnak a környezetükben a gyerekek” – véli a tanfelügyelő. Tankó Ágnes szerint hosszú távú céljuk az, hogy a székely népre jellemző kalákaszellem és az egymásra odafigyelő életforma visszatérjen
Mivel egyre nehezebben tudják egyénileg megoldani az áru eladását, a Brassó megyei kistermelők úgy döntöttek, hogy egyesületet hoznak létre.
.jpg)
Fotó: Kállai Márton
