2013. július 29., hétfő

Vége az önminősítésnek – Látszatintézkedés „a turizmus fejlesztésére”?

2013.07.29. 
Véget vetett az Országos Turisztikai Hatóság annak a módinak, hogy a szállodák, motelek, ifjúsági szállók, villák, panziók, fogadók saját maguk osztályozzák szolgáltatásaik minőségét csillagokkal, illetve margarétákkal. Az új rendelkezést Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa ismertette lapunkkal.
2011 óta 5947 szállást kínáló egység „csillagozta” be magát, ezek közül a hatóságoknak eddig 1868-at sikerült ellenőrizni, akik sokszor jelentős eltérést tapasztaltak a feltüntetett csillagok száma és a nyújtott szolgáltatás minősége között. Egy júniusi rendelettel azt akarják elérni, hogy a szállótulajdonosok ne értelmezhessék szubjektíven a törvényt, ezért a turisztikai hatóság úgy döntött, június közepétől csak az állam adhatja a csillagokat, nyilatkozta nemrég Răzvan Filipescu, a hatóság elnöke. A maradék négyezer vendéglátó intézményt is ellenőrizni fogják, és – ha szembetűnő eltérést tapasztalnak – újraminősítik azokat.
Június 14-e óta a szállásadó egységeknek besorolási kérvényt kell benyújtaniuk a hatóságnak, amely 30 napon belül ideiglenes működési engedélyt bocsát ki, amely 30 napig érvényes. Ebben az időszakban a turisztikai hatóságnak ki kell szállnia a helyszínre ellenőrzésre, majd 15 napon belül ki kell állítania a végleges működési engedélyt. 
Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa elmondta, hogy a júniusban megjelent változtatások újdonságokat is hoznak a minősítés folyamatában. Most már kérik az alkalmazottak bejelentését igazoló kivonatot, ha nincs közművesítve a terület, környezetvédelmi engedélyt kell kiváltani. Ezentúl minden tervet és módosítást jóvá kell hagyatni az illetékes minisztériummal – eddig csak az új építésű épületek esetében volt erre szükség. Újdonság az is, hogy műemlék épületeknél – megfelelő indoklással – eltekintenek bizonyos építkezési kötöttségek betartásától, mert az ilyen típusú ingatlanokat nehezebb vendéglátásra alkalmas helyiséggé átalakítani. Be akarnak vezetni egy központosított vendég-nyilvántartási rendszert is, hogy véget vessenek a feketeturizmusnak. Kötelezővé vált a „pro natura” üzenet kifüggesztése is, ez a tisztítószerek környezetbarát felhasználását jelenti.
A minősítési folyamatban pontokat lehet gyűjteni, és ezek száma függvényében dől el, hogy egy-egy szálláshely hány csillagot ér. Pontotozzák, ha fogyatékkal élőknek is megfelel a bejárata, a szobákból erkélyre lehet kilépni, a parkolóhelyek száma megegyezik a szobák számával, a személyzet szakképzett, a recepción állandó jelleggel dolgoznak, a szobákban bőséges a fényforrás, van tévé, telefon stb., ha minél több a kiegészítő szolgáltatás (pl. kozmetikaszalon, autóbérlési lehetőség, fitneszterem stb.)
Hegedűs Ferenc, a kézdivásárhelyi Hotel Atrium tulajdonosa az újdonságokra így reagált:
Csillagháborúval nem lehet megoldani a turizmust. A szigorú előírások, kritériumok az osztályozáshoz teljesen fölöslegesek, mert egy-egy hotelnek, illetőleg szálláshelynek el kell nyernie a vendég tetszését. Ha tetszik neki, fizet érte, ha nem, máshová megy. Orosz Anna Székely Hírmondó

2013. július 26., péntek

A vártnál kevesebb idén a fokhagyma

http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/a-vartnal-kevesebb-iden-a-fokhagyma-1174728
KaG Forrás: Hír TV 2013. július 25., /
A vártnál kevesebb fokhagymát tudtak betakarítani idén a makói termelők. A hagyma minősége jó lett, a terméshozamok azonban elmaradtak az átlagtól: hektáronkénti 8 tonna helyett alig 6 tonnát tudtak felszedni. A terméskiesés oka a márciusi hideg, majd az azt követő áprilisi forróság volt.
Egy makói hagymafelvásárlóban már napok óta folyamatos tisztítják, csomagolják a környéken megtermett fokhagymát. A termelők a minőséggel igen, a terméshozammal azonban nem elégedettek.
A tavasz elején még jó terméshozamot vártak a makói hagymatermelők, aztán a márciusi fagyok, az áprilisi hőség, majd a májusi nagy mennyiségű csapadék visszavetette a fejlődésben a hagymákat. „A 2013-as gyenge, közepes termésnek mondható, az utóbbi 20 év egyik leggyengébb terméséhez köthető. A hőoptimumok, amik uralkodtak itt a tenyészidő elején, közepén nem igazán ennek a növénynek kedveztek” – mondta egy őstermelő.

Míg egy átlagos évben 8 tonnát tudtak betakarítani egy hektárról a termelők, addig idén alig 6-ot. Idén, minőségtől függően 4-500 Ft körül mozog a fokhagyma kilónkénti felvásárlási ára, ami a bekerülési költségeket alig haladja meg.
A termelők abban reménykednek, hogy később, ősszel többet kapnak majd a terményeikért, ezért aki tudja beraktározza.

Fazekas: Magyarországon létrejött az agrárbéke

KG Forrás: MTI 2013. július 26
A magyar mezőgazdaság sokat erősödött az elmúlt években – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken Fábiánsebestyénben.
Bebizonyosodott, szívós munkával eredményeket lehet elérni, nő a termelési kedv, emelkedett a gazdák száma – mondta az agrártárca vezetője a növénytermesztésre és kertészetre fókuszáló Kinizsi Napok Mezőgazdasági Fesztivál keretében rendezett konferencián. A politikus hangsúlyozta, a magyar mezőgazdaság nélkül nem lehet az ország fejlődéséről beszélni. Erre jó példa, ha egy esztendőben súlyos aszály van, nincs gazdasági növekedés, ám ha egy kicsit jobb év következik, megindul a GDP bővülése.
Fazekas Sándor kifejtette, a magyar mezőgazdaság növekedés három pilléren nyugszik. Az elmúlt három évben létrejött az agrárbéke. A kormányzat aktív agrárpolitikával az egy-egy ágazat szintjén megjelenő problémákat gyakorlati megoldásokkal kezeli, és sikeres lépések történtek a kül- és belföldi piacok visszaszerzésére.
Megugrott az export is
A miniszter hangsúlyozta, az agrárexportban is előre tudott lépni az ország. 2012-ben az ágazat exportja 8,1 milliárd euró, 15 százalékkal több volt, mint az előző esztendőben, s ez 3,6 milliárd euróval haladta meg az import nagyságát. Ez a teljesítmény szinte egyedülálló az újonnan csatlakozott országok között, egyedül Lengyelország tudta ezt túlszárnyalni.
Az agrártárca vezetője komoly eredménynek nevezte, hogy miközben az EU költségvetése 3,5 százalékkal csökken, a Magyarországra jutó agrártámogatás 20 százalékkal, összességében 12,3 milliárd euróra nő a következő költségvetési időszakban. A politikus fontos feladatként jelölte meg az élelmiszeripar újjászervezését. A terület fejlesztésére 2014-től a kohéziós alapok mellett az agrártámogatásokból is lehet forrásokat igényelni – tette hozzá.
Bő esztendő jöhet
A búza termőterületének feléről már learatták a termést, a hektáronkénti hozam eddig 4,6 tonna körül alakult, ez 25-30 százalékkal haladja meg a tavalyi termésátlagot – jelentette megyei elnökeinek tájékoztatására hivatkozva múlt pénteken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

2013. július 25., csütörtök

Módosuló rendeletek LEADER-együttműködésről

2013. július 24. 
Megjelent az Irányító Hatóság 164/2013 (VII/23.) közleménye a nemzetközi, illetve a térségek közötti LEADER-együttműködések támogatásáról szóló 99/2012. (IX.25.), valamint 11/2013. (III.5.) VM rendeletek módosításáról.
Közzétették az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 164/2013 (VII/23.) közleményét a 99/2012. (IX.25.), valamint 11/2013. (III.5.) VM rendeletek módosításáról. Előbbi jogszabály a LEADER Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködés, míg utóbbi a LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szól. A két rendelet megváltoztatására egyrészt a rendelkezésre álló források maximális felhasználásának érdekében, másrészt egy időközben felmerült adójogi kérdések miatt van szükség. Egységesen módosul a támogatási kérelmek benyújtásának határideje 2013. augusztus 31-ről november 29-re, hatályát veszti a 421-es jogcímen belüli forrásmegosztás és a továbbiakban egy közös forrásból támogatják mindkét rendeletet, és várhatóan módosítják a nemzetközi együttműködési rendeletben az ügyfélkört. A módosítások várhatóan nyár végén jelennek meg.
A 164/2013 (VII/23.) közlemény az umvp.eu oldal Dokumentumtárából, valamint a cikk alján csatolmányként elérhető.

UBUNTU - Vagyok, mert vagyunk

http://trollfesz.cc/fun/184500

Egy szó: Közösség


2013. július 24., szerda

Szaldó - Szövetkezve gyarapodni vagy a nélkül szegényedni?

MNO 2013. július 23.,
Szövetkezve gyarapodni vagy a nélkül szegényedni? Ezzel a kérdéssel nyitotta meg az utolsó észrevételek és javaslatok előtt a már második éve előkészítés alatt álló szövetkezeti törvényt benyújtója, Patay Vilmos fideszes képviselő. 
Persze ki ne akarna gyarapodni? 
A kérdés azonban az, hogy az új jogi környezet mennyire tudja rábírni az egyéneket a szövetkezésre vagy a szövetkezetben maradásra, hiszen az elmúlt években éppen a jog tartotta takaréklángon a szövetkezést. A stúdióban Patay Vilmos, a szövetkezeti törvényt jegyző képviselő.

Zöldség amit az organikus módon termeltek jelen lesz az Átalvetőben

Fénykép: Ma délután meglátogattam egy termelőt, aki szeretne Átalvető tag lenni. Zöldségeket termel, teljesen organikus módon. Nagyon sok szép terméket láttam és kóstoltam. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre nagyobb az igény a vegyszermentes termékekre. Az irány kezd jó lenni, viszont egyre több tudatos vásárlóra van szükség. Azt tudjuk, hogy vidéken, falun van a jövő, hiszen mezőgazdaságra lehet életet alapozni. Azon kell dolgozzunk, hogy újból visszaálljon a város és a falu közötti egészséges viszony, amely kölcsönösen fenntartja és eltartja egymást.
Ma délután meglátogattam egy termelőt, aki szeretne Átalvető tag lenni. Zöldségeket termel, teljesen organikus módon. 
Nagyon sok szép terméket láttam és kóstoltam. 
A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre nagyobb az igény a vegyszermentes termékekre. 
Az irány kezd jó lenni, viszont egyre több tudatos vásárlóra van szükség. 
Azt tudjuk, hogy vidéken, falun van a jövő, hiszen mezőgazdaságra lehet életet alapozni. 
Azon kell dolgozzunk, hogy újból visszaálljon a város és a falu közötti egészséges viszony, amely kölcsönösen fenntartja és eltartja egymást.

2013. július 23., kedd

Magyarország érdekelt a romániai és a magyarországi LEADER csoportok együttműködésében


V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár (VM)

Magyarország támogatja a magyarországi és a romániai LEADER csoportok együttműködését - jelentette ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár Kolozsváron, A közös agrárpolitika kilátásai a 2014-2020-as programozási periódusban című konferencián.
A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a rendezvény szünetében az MTI-nek elmondta, a magyar állam valamennyi LEADER akciócsoport számára 50 millió forintot biztosít a jó gyakorlatok átvételére. Ebből a forrásból a romániai és a magyarországi LEADER csoportok közös szerveződéseket alakíthatnak, de akár eszközöket is beszerezhetnek.
V. Német Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az új európai költségvetési ciklusban az agráriumnak nemcsak az élelmiszer-termelés lesz a feladata. Ezzel egyenrangú feladat lesz a termőföldek, a vizek minőségének a megőrzése, a kultúrtáj és a közösségek megvédése. Az EU ugyanakkor bátorítja a tagországokat, hogy a regionális fejlesztési alap és a szociális alap által nyújtott támogatásokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alappal közösen használja fel. Így a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a szegénység csökkentésére, vagy éppen szegregáció leküzdésére is tekintettel kell lennie.
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a határon átívelő együttműködési lehetőségekről szóló előadásában elmondta, a tárca az elmúlt évben elsősorban az agrárium szereplőinek összekapcsolására összpontosított. Hozzátette, úgy látják, ez nem kimondottan a minisztérium feladata, és meg is haladja a tárca kapacitását. Fontosnak tartotta, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodáiban agrárszakembereket is foglalkoztassanak, akik az információátadásban, és a pályázatfigyelésben nyújthatnának segítséget az agrárium szereplőinek.
Az agrárpolitika romániai tervezéséről szóló Tánczos Barna szenátor, volt romániai vidékfejlesztési államtitkár, a román felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára nagy bajnak tartotta, hogy a román agrártárca a több ezer hektáron gazdálkodó dél-romániai agrárvállalkozók igényeihez igazítja terveit, amelyek így hátrányosak a kisebb területeken gazdálkodó erdélyi gazdák számára.

Tanulmányút Erdélyben

http://www.pannonhelyitermek.hu/tanulmanyerdely
Sikeresen, élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva teljesítette a Pannon Helyi Termék Klaszter csapata második tanulmányútját. A tavalyi olaszországi utat követően 2013-ban Erdély volt az úticél. 
A tanulmányút „kormányosa” ezúttal is a PÍTTRAVEL,
azaz Varga Péter volt, aki az itáliainál rázósabb utat vázolt fel már az induláskor, és ezt - mint kiderült - valójában szó szerint értette. 
Az országhatár másik oldalán járva a „rázós” körutat Nagyvárad érintésével kezdtük, ahol felvettük Horváth Zoltánt a Hangya Szövetkezetnek és a Kolozsvári Egyetem Környezettudományi tanszékének a vezetőjét, akiről immár elmondhattuk, hogy a mi vezetőnk is egyben.
Szerencsére Birkás István hozott „hazai ízeket” kisimítani a bukkanókat. És persze az oszkói borokat sem „csak” ajándékba vittük. 
Bihar megyében Nagyvárad után Székelyhíd következett, ahol a Csaba atya /Bőjte Csaba/ által létrehozott gyermekotthont láthattuk, igaz csak kívülről, majd egy százéves pincesort néztünk meg, amely az itteni szabályok szerint nincs műemlékvédelmi oltalom alatt. Ezt követően a szilágysági Sarmaság következett. Itt igazán kedves fogadtatásban volt részünk. 

„Kontyi bá” /1. kép; alsó sor 3./ és barátai /”tatukák”/ finom székelykáposztával és kolozsvári káposztával vártak, amely bográcsban fortyogva készült és helyi termelők „saját borával” otello, merlot és kékfrankos cuvével valamint királylánykával öblítettük. 


Nagypetriben – igaz már éhesek nem voltunk - házi ízeket kóstolhattunk csorba levessel és veteményes ágyon készített sülttel.
A reggelit is itt költöttük el. Házisajt, zakuszka (padlizsán, paradicsom, paprika összesütve, összetörve), házikolbász és a vendéglátónk méhei által gyűjtött méz valamint bivalytej volt a menü.
A második nap a Tordai Hasadék meglátogatásával indult. A legenda szerint Szent László itt harcolt a kunokkal, amikor üldözni kezdték. Menekülnie kellett királyunknak a túlerővel szemben, de csaknem utolérték, amikor fohászkodni kezdett. Ekkor nyílt szét mögötte a Torockói hegység. Majd tovább vágtatva, megmenekült. Lovának patkója látható még a szikla oldalában. A hegy túloldalán kezdődik Székelyföld.
Készültek fotók:





















Zoli, Bogi, István na és a Tordai Hasadék...









Székelyudvarhelyen a GÓBÉ termék /Dávid Balázs, Gönczi Balázs/ és a Székelygyümölcs Egyesület /Maár István/ képviselőivel találkoztunk. Megmutatták a GÓBÉ termékek helyi boltját is. Elmondták: Szerintük a mai világ tudatosan szoktat le minket a fenntarthatóságról. El lettünk szakítva a természeti rendszerektől. 
A „multikulti” világ közel áll az összeomláshoz. Mint mondták a folytonosság alapvető emberi szükséglet. Egyik mondásuk szerint, székelyember azért épít házat, hogy aztán hozzátoldjon.


Góbé termék bolt








Dávid Balázs 











Eszmecsere Dávid Balázzsal és kollégáival








Bányász József  Agro Caritas - Gyergyószentmiklós

Harmadik nap látogatást tettünk Gyergyószentmiklóson az Agrocaritasnál. Megszívlelendő lehet az a mondat, amit itt halottunk. Szerintük egyedül a paraszt kezében van a jövő. Mindenki más tőle függ. Czimbalmos Tivadar sok ilyen bölcsességet mondott még. Szerinte az autonómia kivívásának módja, ha minden magyar család négy gyermeket nevel fel. Ő egyébként „kolléga”. Nemrég filmet készített „Az Őshaza” címmel. Érdemes megnézni!
Bányász József szerint ragaszkodnunk kell a katolikus alapelvekhez.
A valós társadalmi felelősségvállalás a bencés elvek és a tudatos organikus gazdálkodás összetartozó, életbetartó elvek.
Ők nem csak termelnek, számos képzést is tartanak fiataloknak.




Bányász József a helyi sajtról










„Mi lesz, ha összeomlik a pénzrendszer? Fel vagy készülve rá? " Czimbalmos Tivadar 

A tartalmas látogatás után a Békás szoros és a Gyilkos tó következett. Borszéken a borvízet iszogattuk, aztán Csíksomlyónál csodálhattuk meg a lenyugvó napot, majd a búcsú helyszínén a szabadtéri Makovecz oltárnál a székely és a magyar nemzeti himnuszt énekelve zártuk a kulturális programot.

Csíksomlyónál csodálhattuk meg a lenyugvó napot...

A negyedik nap a Szent Anna tónál indult, de- habár kellemes hőmérsékletű volt, - nem mártóztunk meg benne. Pedig egész úton itt szokatlannak mondott hosszú, meleg napokat éltünk át. Szejkefürdőn a székelykapusort csodálhattuk meg és pózolhattunk a kapuk tövében. Csíksomlyón a Mária kegytemplomba tértünk be. Farakaslakán Tamási áron sírjánál, a Trianoni emlékműnél időztünk. Korondon helyi termékeket nézhettünk meg. A hagyományos népviseleti ruhák, gyöngyök, kerámiák boltjában szívesen láttak minket vendégül és vásároltunk is. Torockó volt a következő állomás, ahol a helyi építészet remekeit és a Székelykő hegyét néztük meg, és bár itt kétszer kel fel a Nap, de (legalábbis a sziklák miatt így látszik) csak egyszer nyugszik le. Mi pont ezt láttuk. Ez nem volt más, mint máshol. Ám a házak, az itt élők, a velük való találkozás-nekem személy szerint- nagy élmény volt. Megtudtam az itteni kocsmárostól, akit Balogh Szabolcsnak hívnak, hogy Jókai Mór is vendégeskedett a faluban és számos titkot rejt az itteni vidék. Beszélgetésünket követően megajándékozott az általa írt könyvvel is. Magyarlónán aludtunk egy bőséges vacsora után.
Az ötödik napon megnéztük Kolozsvárt. A nemzeti válogatottunk egyik legjobbjának Vass Ádám labdarúgócsapatának a CFR Clujnak a stadionját láttuk kívülről, amely ugyebár Ádám szavaival élve egy „magyar csapat”. Ezt követően megnéztük Mátyás Király szülőházát, lovas szobrát, a Szent Mihály templomot. Meglátogattuk a helyi temetőben nyugvó magyarok sírját. Többek között Dzsida Jenő és Reményik Sándorét. A kolozsvári látogatás után Királyhágót érintve kisebb megállókat közbeiktatva 660 kilométert megtéve érkeztünk 9 óra utazást követően Szombathelyre a Horváth Boldizsár Körúthoz.
Amikor kiszálltam a buszból összegzésképpen Czimbalmos Tivadar szavai jutottak eszembe. „Mi lesz, ha összeomlik a pénzrendszer? Fel vagy készülve rá? El tudod látni magad? Ha szorul a hurok a kapcsolatok erősödnek.” -
Nem biztos, hogy az elsőre megdöbbentő mondatoktól meg kell ijednünk. Inkább-azt gondolom- elé kell menni a dolgoknak. És, ahogy most tettük is, barátokat, baráti kapcsolatokat kell teremtenünk. Erdélyben barátokat találtunk. Egy sor kulturális kapcsolat már el is indult az út óta, és mind bízunk benne, hogy egymásért tehetünk, ahogy Vass Ádám is tesz nap, mint nap egy magyar csapatban…. (Murai Szabolcs)

Ehelyt-ahalyt, avagy a dombon túli időtlenség
Van úgy, hogy az ember évekig, hónapokig, hetekig készül egy utazásra. Úti könyveket böngész, interneten néz utána helyszíneknek, felkeresendő látnivalókat listáz. Magam éppen ellenkezőleg jártam. Mit sem sejtvén egy keddi napon Páll Lajos korondi festőművész és költő esztergomi kiállításának megnyitóján erdélyi ízeket kóstoltam a képek nézegetése közben, míg másnap egy váratlan telefon megváltoztatta terveimet és sok mindenben gondolataimat, világról eddig alkotott képemet. A Pannon Helyi Termék munkatársa meghívott egy 5 napos szakmai erdélyi tanulmányútra. Komoly lehetőség tapasztalatszerzésre és látnivalók habzsolására és egyben időutazásra. Sosem jártam Erdélyben és nagyon jól esett, hogy meghívtak az utazó csapatba. Rövid családi logisztika után igent mondtam az útra és kész útiterveket kaptam szakmai programmal bőségesen ellátva. Csomagomat összekészítve hétfőn hajnalban készen álltam az buszra várva, várakozással telin, mindenre nyitottan.
Sokan sokfélét és szebbnél-szebbeket írtak már a hegyekről, emberekről, emlékekről, csodásabbnál-csodásabb tárgyi emlékek születtek festményben, fazekas termékben, vagy egy fafaragásban. Ezek, nekem első szemmel még sokkal hatásosabbak voltak: egy naplemente Csíksomlyón, fénypászmák játéka Farkaslakán a temetőkapun, az emberek derűje egy borozgatás közben; mind olyan jóleső volt - szívet-lelket derítő.
És nekünk környezetvédelemmel foglalkozó szervezetnek hol érződik a környezettudatosság? Mindenhol! Valahogy a valódi fenntarthatóság is jelen van a hely szellemében, ösztönösen. A földet művelő ember a kulcsa a jövőnknek. Kezében tartja megélhetését! Mindenki más tőlük függ, azaz mi is. Lelkesítő volt látni, hallani remek helyi termékes kezdeményezéseket, sok-sok fizikai munkával művelt földeket, kerteket. Erről később számolok be részleteiben.
Játssz el szabadidődben a gondolattal: mi lesz akkor, ha összedől a pénzrendszer, nem lesz kőolaj alapú társadalom – Te mit fogsz kezdeni másnap? Elég sokkoló a kérdés...
Reményként álljon itt még egy Szentgyörgyi Albert gondolat: „Az ember legyen életében mindenben mértékletes, kivéve álmaiban!”
Tehát álmodjuk együtt a jövőt, mely a fenntarthatósághoz vezet. És végül a sok székely bölcsesség közül álljon itt egy zárásként:
Könnyebb beszélni, mint tenni,
Nehezebb beszélni, mint enni.
Ennyi, nem több
Az utazás lehetőségét köszönjük!
Horváth Zoltán, Ekoku elnökfotók Facebook oldalunkon

2013. július 19., péntek

AKÁR AZ ERKÉLYEN IS KIALAKÍTHATJUK A KONYHAKERTET!

Sokan hivatkoznak arra, hogy semmit nem tudnak termelni, hiszen nincs is konyhakertjük. Ez így nem egészen igaz, hisz sok olyan növény van, ami akár egy erkélyládában, vagy virágcserépben is megtermelhető.
Ilyenek például a különböző fűszernövények (bazsalikom, borsikafű, kapor, fodros petrezselyem, stb.) de virágcserépben termelhető a snidling, néhány paprikaféleség (főleg a csípősek), de egy nagyobb edényben megterem például az úgynevezett jugóparadicsom, vagy a 3/4 kilósra is megnövő szívparadicsom.
Ha akad valahol egy pár négyzetméteres terület szabadon és a szomszéd se tiltakozik, ott egy picike kis konyhakert már kialakítható. Pár tő paradicsom, paprika, sárgarépa, petrezselyem, zöldhagyma, saláta, stb. Csak annyi, hogy egy-egy alkalommal nem kell elrohanni a piacra, vagy a boltba.
Egy 20-30 négyzetméteres konyhakertben már nagyon sok mindent meg lehet termelni, persze van néhány dolog, amit nem árt tudni, vagy betartani:
¤ A talajt mindig porhanyósan kell tartani, a legtöbb növény (mint például a paprika) a kimondottan laza talajt kedveli.
¤ Nem nagy baj, ha kinő a gaz a kertben, mert annak is hasznát veheted, ha kialakítasz egy 1-2 négyzetméteres komposztáló helyet. Komposztálhatod a gazt, a növényi eredetű konyhai hulladékot (zöldséghéjak) a leszüretelt növények szárát, levelét, hulladék káposztát, stb. Ha két évig komposztálsz, a harmadik évben már kiváló trágya áll rendelkezésedre.
¤ Trágyázásra kitűnően lehet használni, pl. a tyúk-, vagy a pulykatrágyát, de óvatosan kell vele bánni, mert kiégetheti a növényeket. Egy reklámszatyornyi tyúktrágya vagy 20-25 négyzetméterre is elég. Ha pedig van egy kb. 100 literes bádoghordód, akkor ebbe szórj egy reklámszatyornyi baromfitrágyát, töltsd fel vízzel, kapával, ásóval, akármivel jól keverd fel, hagyd állni a lét 2-3 napig, és ezzel a vízzel öntözd a növényeket. A levelére, ha lehet, ne kerüljön a lé, mert ha túl erős, kissé elperzselheti. A trágya legalább 2-3 feltöltéshez elég. Ha viszont csak natúrban használod, akkor a tövétől kb. 10 centire rakd a trágyát.
¤ Nagyon fontos a meglévő hely kihasználása is. Sokan termelik úgy, pl. az uborkát, hogy hagyják szabadon futni. Ez óriási helypazarlás. 4-5 négyzetméteres területen akár 40-50 kiló uborkát is megtermelhetsz, ha állványzatra futtatod. néhány karón és pár lécen kívül csak egy tekercs madzag és némi türelem kell a kötözéshez és megtermelheted az éves ubi szükségletedet.
¤ A kertészeti szakkönyvekkel nemigen érdemes foglalkozni, onnan legfeljebb csak ötleteket nyerhetsz, a kertedre vonatkozó módszereket magadnak kell kikísérletezned, mert a talaj teljesen más, mint amire a szakkönyv vonatkozik. Egy tanácsát azonban fogadd el: kétévenként cserélni kell az ágyások helyét!
¤ Az első két év általában a kísérletezésé, ennyi idő alatt kiderül, hogy a talaj mire alkalmas.
¤ A készen vásárolt magok sem mindig válnak be. Ez főleg a paprikára vonatkozik. Én már évek óta azt a módszert követem, hogy magam termelem meg a magokat is, megtermelem a palántákat és ezekben még soha sem csalódtam. Pedig a banánpaprikától a sárga californiáig, vagy 8 félét termelek. Igaz a palántanevelést már január végén megkezdem félliteres tejfölös poharakban.
¤ Érdemes kísérletezni a méteres tökkel (kolbásztök), vagy a méteres babbal is.
¤ Gondot okoznak a rovarfélék is. A krumplibogárral nehéz boldogulni, de ha csak pár sor krumpli van a kertben, akkor könnyű a petéket és a bogarakat összeszedni és elpusztítani. Ezzel a bogárral vigyázni kell, mert az utóbbi időben a paradicsomra is rászokott, a padlizsán, pedig kimondottan, a csemegéi, közé tartozik! Ha krumplibogarat akarsz látni, ültess 2-3 tő padlizsánt és nyüzsögni fognak!
¤ Ha "bio" termelést akarsz, akkor a vegyszereket sajnos nélkülöznöd kell, az egyetlen, amit használhatsz a talajfertőtlenítő. Ezt is legfeljebb 3 évenként. Ekkor egy évig nem vagy " bio" Vannak viszont újabban olyan (magyar!) bio- anyagok, amit nyugodtan felhasználhatsz, pl. a Kálmán-féle permetező-öntöző szerek. Ma már sok helyen kaphatók.
¤ Ha műtrágyát akarsz használni, akkor oldd fel az öntözővízben, és úgy locsold el a sorok között (1 kanna víz + 10 dkg műtrágya. Vigyázz, hogy ne kerüljön a növény leveleire. A műtrágyát a sorközökbe is szórhatod.
¤ Természetesen permetezni is kell. Erre nagyon bevált a csalánlé. Párkilónyit ledarálni, vagy apróra vágni, ráönteni vagy 20 liter vizet és pár nap múlva egy locsolókannával mehet a permetezés. Kétszer is felhasználható.

Őshonos állattartás az Őrségi Nemzeti Parkban

A hagyományos állattartási mód felélesztése és az őshonos fajták szaporítása -- ez a célja Őrségi Nemzeti Park mintaprogramjának. A témának Halassy Gábor és Miklós András a Zalaegerszegi Televízió munkatársai jártak utána.





Zöldebbek lehetnek Ők is!

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=649951315017890&set=a.180059805340379.45503.178795658800127&type=1
Gyulafehérvári Caritas
Pontosabban leszünk, hiszen a Gyulafehérvári Caritas is csatlakozott az Eco-Trend Egyesület által szervezett Zöld Iroda programhoz.
A program célja, hogy szervezetünk környezet- és emberbarát szempontok szerint alakítsa át irodái működését, növelje a munkatársak környezettudatosságát, példát mutasson partnereinek.
A zöld iroda kifejezés olyan munkahelyet jelent, amely felelősséggel gondol a környezetre és hatékonyan gazdálkodik az erőforrásaival. A zöld irodák az energiahatékonyságra törekednek, és működésük során előnyben részesítik az újrahasznosítást, az újrahasznosított anyagokat, termékeket. A cél egy egészséges környezet megteremtése, az energiamegtakarítás és szennyezéscsökkentés.
Egy két napos képzés során megtudtuk, milyen módon zöldíthetjük az irodánk működését, hogyan használjunk fenntartható irodai termékeket, hogyan csökkentsük környezeti terhelésünket. Elkészítettük irodánk ökolábnyomát, felmértük a lehetőségeinket, illetve akciótervet készítettünk a jövőre nézve, amit mindenki megpróbál a maga irodájában gyakorlatba ültetni. És hogy mindig emlékezzünk erre, zöld iroda manager oklevelet is kaptunk. A képzés végén az Eco-Trend Egyesület a sepsiszentgyörgyi Caritas irodát választotta ki arra, hogy részt vegyen egy nemzetközi zöld iroda versenyen.
Bővebben a programról: http://www.eugreenoffice.eu
A Gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi szociális irodájától Sánta Tamás is részt vett a projektben: „Őseink, anélkül hogy tudták volna, mi az, hogy ökológia, vigyáztak a környezetre. A székely gazdaszellemben benne van, hogy ne pazaroljon. Az irodákban is sokat tehetünk, hogy ne égessük fölöslegesen a villanyt, ne folyassuk a vizet, mert a saját zsebünk érzi meg a pazarlást”

2013. július 10., szerda

Közös terv az érmelléki láp újraélesztésére

2013.07.10
Kiskereki és Kokad térségében állítsák vissza a lápvilágot – ezt tűzte célul egy projekt, melynek záró konferenciáját tartották szerdán délben a Bihar megyei községközpontban.
Kiskereki és a vele szomszédos Kokad (Hajdú-Bihar megye) Románia és Magyarország közös fejlesztési tervének keretében, EU-s támogatással készíttette el a térségükben lévő területek visszamocsarasítását célzó projekthez szükséges tanulmányokat. A projekt záró konferenciáját tartották meg szerda délbenKiskerekiben. A községi iskola tornatermében Czier Ádám projektmenedzser köszöntötte a megjelenteket, elmondva, hogy a most végéhez ért projekt csak alappillére a következőknek, melyek a kivitelezésére születnek majd. Az érmelléki táj visszamocsarasítása régi terv, és az ottani élővilág sokfélesége indokolja, tette hozzá. Nyíri Sándor helyi polgármester – mintegy ismételve a pár órával korábban a magyarországi oldalon tartott sajtótájékoztatón elmondottakat – kifejtette: sokaknak érdekesnek tűnhet, miért akarnak valakik egy területet visszamocsarasítani?! Hát azért, mert az 1970-es évek elején befejezett lecsapolásig az Érmellék ezen részét a mocsárvilág jellemezte, mely megélhetést adott a lakosságnak, életük része volt a láp, nem is beszélve annak párját ritkító állat- és növényvilágról. Természetesen “továbbfejlesztett változatról” lenne szó, megfelelő infrastruktúrával, és természetvédelmi területté nyilvánítással.
Újrakötés
Ozsváth István kokadi polgármester kicsit “messziről” indítva azzal kezdte, hogy bocsánatot kért a 2004. december 5-i népszavazás eredményéért, majd azzal folytatta, hogy a Trianonban “szétvágott” Érmellék újbóli “összekötéséről” van szó. Ők általában is nyitottak minden együttműködésre a határ innenső oldalán élőkkel, így segítve amiben tudnak, és ami nekik sem rossz. A szóban forgó pályázat folytatására a 2014-2020-as fejlesztési terv keretében kerülhet sor. A továbbiakban a romániai megvalósíthatósági tanulmányt ismertette annak készítője, Corina Gangoş, majd a magyarországi oldal hidrobiológiai tanulmányát Vincze László. Mint elhangzott, a lezárult pályázat összértéke 134.193 euró, és Magyarországon 15, Romániában 40 hektár visszamocsarasításának tervét készítették el, a távlati cél pedig pontosan: “a kiemelkedő biológiai jelentőségű területté való nyilvánítás”. Ebéd után a megjelentek a gyakorlatban is megnézhették, mely területekről van szó, kilátogattak a Kiskereki községhez tartozó Érkeserű melletti Pincevölgybe és Nagyszigetre. Rencz Csaba

2013. július 9., kedd

HOLLAND ALMA KFT. Gyümölcsfaiskola, Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Előállító, Szaktanácsadó és Telepítő Rendszer

A Holland Alma Kft. 2010-ben jól döntött, amikor elkezdte új, csobádi telephelyének kialakítását. Mára elkészült az új irodaház és oltványhűtő komplexum első üteme. Igazán látványos változások mentek végbe idén év eleje óta is. Az igazi változás azonban az oltványminőség területén következett be. A Holland Alma új területválasztása kizárólag talajminőségi paraméterek alapján történt három évvel ezelőtt. Az oltványok minősége, a bel- és külföldi vásárlók visszajelzései mind azt igazolják, hogy a területválasztásunk sikeres volt. Ennek köszönhetően faiskolai árunk versenyképes lett a magasabb minőségi elvárásokkal jellemezhető nyugati piacon is.
Knippfák 2013. június 20-án                   Szemzett oltványok 2013. június 20-án
Ezért tanácsoljuk minden leendő gyümölcstelepítőnek, hogy telepítési döntése előtt feltétlen győződjön meg a Holland Alma új faiskolai területéről származó oltványok minőségéről. Aki látta már, tudja: felelős döntést hozni enélkül szinte lehetetlen.
Babicz Szabolcs termelésvezető kollégánk előzetes telefonos bejelentkezés alapján egyénileg és csoportosan is fogad látogatókat faiskolai idegenvezetésre. Bejelentkezni munkaidőben a 06-30-278-1598-as számon lehet.
Minden egyes kiló kiadott tápanyag, minden egyes liter öntözővíz, minden egyes ráfordított munkaóra hatványozottabban érvényesül ezen a talajon, mint bármilyen korábbi területünkön. Most itt állok az oltványok mellett és mialatt kimondtam ezt esküszöm szemmel láthatóan nőttek! Ezen a földön elég, ha nézem a fákat és még azt is meghálálják” – mondta termelésvezetőnk.
 De Vásárlóink visszajelzései is ezt támasztják alá: 
Örömmel tájékoztatom, hogy az Önöktől vásárolt oltványok 100 %-osan megeredtek, és gyönyörű szépen fejlődnek. Ez úton szeretném megköszönni Önöknek a korrekt partnerséget.
Amennyiben igénylik és megfelelőnek találják, szeretném felajánlani Önöknek, hogy gyümölcsösünket bemutatóhelyként igénybe vehetik a térség érdeklődői számára.” (Toldi Tamás polgármester, Devecser)
Fentiek mellé ízelítőül néhány fotó. (De feltétlenül nézzen szét nálunk élőben is!)
Dr. Csipkés József, helyettes ügyvezető, Holland Alma Kft.

Emlékezni kell - Székelyföld gazdasági boldogulásáért az Erdélyrészi Hangya Szövetkezet

Számtalan nehézséggel, akadállyal kellett megküzdenie a szövetkezeti gondolatnak a sorozatosan hazatért területeken.
A megszállók ugyanis a magyar közösséghez való ragaszkodás, a magyar összetartás, a magyar feltámadás fellegvárának tekintették a szövetkezeti gondolatot és éppen ezért elismerés illeti a férfiakat, akik a megszállás alatt is megszervezték a magyar szövetkezeteket és a legnehezebb körülmények között is biztosítani tudták fennmaradásukat.
Erdély visszacsatolt részén 180 Hangya Szövetkezet működött.
Küzdelmeikről, érdemes munkájukról és eredményeikről már tájékozást szerzett a közvélemény, amely éppen ezért különleges figyelemmel és megbecsüléssel fordul az erdélyi szövetkezetek további sorsa felé. Ez a 180 szövetkezet alakította meg a hazatérés után, 1940 október 24-én az” Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központját”. A szövetkezet vezetősége, amely jórészben ma is ugyanazokból a szakemberekből áll, célul tűzte ki az erdélyi szövetkezeti hálózat kiépítését, megerősítését és az anyaországi, magyar gazdasági viszonyokkal való teljes egybehangolását.
A magyar gazdasági közvélemény megelégedéssel és örömmel állapítja meg, hogy Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja kiváló munkát végzett, eredményei méltók a szövetkezeti gondolathoz, annak küzdelmes multjához és nemzetépítő hivatalához. Az Erdélyrészi Hangya megduplázta szövetkezeti állományát, úgyhogy ezidőszerint az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központjának irányítása alatt 381 szövetkezet működik Erdélyben. 
Ezzel még egyáltalán nem fejeződött be a szövetkezeti eszme térhódítása: több mint 100 további új szövetkezet van jelenleg alakulóban. A központi vezetőség új értékesítési ágakat szervezett meg, bevezették az élőállat, tojás, toll értékesítését. Erdélyi szempontból nagy figyelmet érdemel a példaadó gazdasági és szociális munka, amelyet az erdei gyümölcsök gyűjtésével végzett az Erdélyrészi Hangya. Erdei málnát, szedret, gombát, borókát, fagyantát és csipkebogyót gyűjtöttek a székely emberek és asszonyok. A csipkebogyóról például kevesen tudják, hogy vitamintartalma révén nagy kelendősége van, még a hadseregben is. Skorbut ellen jól lehet alkalmazni. Az erdei gyümölcsgyűjtésért 300 ezer pengőt fizetett ki az Erdélyrészi Hangya, amelynek az altruista alapon megszervezett akcióval elsősorban az volt a célja, hogy biztosítsa az akcióban résztvevő székelység téli ellátását. Sikerült is legalább három hónapra megalapozni a megélhetésüket.
A székely falvak termésfeleslegének feldolgozása céljából különféle mezőgazdasági ipari üzemeket létesített a szövetkezet.
Meggyesfalván, Marosvásárhelytől két kilométerre most alakul ki a szövetkezeti központ új gyártelepe. Itt egy főzelékszárító és aszaló-üzem épült, amely hivatott az Alsónyárád-völgye székely lakosai kerti terményfeleslegének feldolgozására. Gyümölcskonzerváló üzemet is felállítanak, a most összegyűjtött nagymennyiségű, körülbelül 50 vagón erdei gyümölcs egy részéből befőttet, jammot, stb. készítenek. Kisebb üzemek létesítéséről is gondoskodott az Erdélyrészi Hangya Központ, ezek közé tartozik a szövetkezet ecetgyára, rumgyára, likőrgyára, vegyészeti üzeme. Alkalmasnak bizonyultak ezek a kisüzemek a szövetkezeti hálózat önellátásának a biztosítására, ami a központi vezetőségnek egyik igen szép eredménye.
Külön ki kell emelni az Erdélyrészi Hangya Központ egyik kiválóan sikerült, speciálisan erdélyi intézményét, az iskolaszövetkezetet.
Iskolásfiúk, gyermekek, diákok ú.n. „iskola” szövetkezeteket alapítanak a nagy szövetkezetek mintájára. A központi szövetkezet csupán az irányítással foglalkozik, egyébként mindent a fiatalok végeznek, közülük kerül ki a vezetőség, maguk választják a tisztikart. Ez a gyakorlati gazdasági nevelő munka mindenütt nagy érdeklődést keltett, a kultuszminisztérium is felfigyelt az akcióra és felkarolta a „kis szövetkezet” ügyét.
Alapvető fontosságú munkát végzett az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja a székely háziipar érdekében is.
Átgondolt, szerves program alapján elősegíti ennek a háziiparnak a fejlődését. Háziipari gépeket szerez be és tagjai rendelkezésére bocsátja azokat, oktató személyzetet küld ki a székely falvakba, hogy propagandát csináljanak a háziipar érdekében és megtanítsák az embereket a szép és hasznos háziipari munkára.
Tanfolyamokon művelik ki a székelység természetes ízlését, istenáldotta tehetségét.
Kibéden, Makfalván rendeztek legutóbb ilyen tanfolyamokat. A szövetkezet azonban nemcsak a háziiparosok kiképzésével törődik, hanem a termelés folyamatosságával, az értékesítéssel is. A székely háziiparosnak ma már nem kell elkótyavetyélnie a készítményeit, a Szövetkezeti Központ gondoskodik a piacról, ahol a legkedvezőbb áron értékesíthet mindent.
Most építi új, impozáns székházát az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyt.
A fagy beállta előtt sikerült tető alá hozni az épületet. A Székelyföld szerelmesei, akik meg akarják ismerni ennek a szépségekben gazdag világnak az értékeit, tájait, örömmel vehetik tudomásul, hogy Erdélyrészi Szövetkezeti Központ Nyugdíjpénztára minden igénynek megfelelő, modern nagyszállót épít Marosvásárhely szívében. Az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja eddigi munkájával is bebizonyította, hogy működése egybeforrt a magyar nép és a magyar munka sorsával.
A magyarországi szövetkezetek
1905 | Március
A kereskedelmi miniszterium a hazai szövetkezetek törzskönyvének alapjául elkészitette a magyar birodalom szövetkezeteinek jegyzékét, s azt könyvalakban is közrebocsátotta.
A 60 nyomtatott ivből álló terjedelmes munkálat két részből áll: az egész országra vonatkozó tömör összefoglalás és az egyes szövetkezetek pontos jegyzéke.
Az összefoglalásból kitünik, hogy az országban összesen 4981 szövetkezet van és pedig 4300 a szükebb értelemben vett Magyarországon és 681 Horvát-Szlavonországokban.
Vármegyei törvényhatóságok területén Magyarországon 3883, a társországokban 651 szövetkezet van, mig a városi törvényhatóságok területén Magyarországon 417.
Átlagban Magyarországon 65.655  kmre, a társországokban pedig 62.458  kmre esik egy-egy szövetkezet, mig a népességhez viszonyitva Magyarországon 3916, Horvát-Szlavonországokban 3549 lakosra esik egy szövetkezet.
Jelleg szerint legmagasabb számokkal szerepelnek a hitel (3088), a fogyasztó (570), a fogyasztó és értékesítő (369), és tejszövetkezetek (393).
Köteléki csoportok szerint: az orsz. központi hitelszövetkezetnek 1443, a magyar gazdaközönség Hangya nevü központjának 416, a keresztény szövetkezetek központjának 221, végül a Raiffeisen-féle szövetkezeti köteléknek 98 szövetkezettagja van.
A tényleges működésre vet világot, hogy a cégbiróságilag bejegyzett, időközben nem törölt szövetkezetek közül 428 csőd, felszámolás vagy más ok miatt a rendszeres működésben gátolva van. A kereskedelmi törvény életbelépte óta 5151 szövetkezet alakult és ezeknek 16,52%-a, vagyis 851 szövetkezet szünt meg; az összes megszünések háromnegyed része a hitelszövetkezetekre, egy negyede az egyéb jellegüekre esik.

A „Hangya” szövetkezeti központ üzletrésztőkéje
1922 | Május
A „Hangya” alaptőkéje a mult esztendőben – jobbára a földmívesnép 1000 koronás alapítványi üzletrészjegyzéseiből - 100,955.600 koronáról 236,207.700 koronára emelkedett. Egy év alatt tehát a Hangya központ alaptőkéje mintegy 136,000.000 koronával növekedett.
Ez a páratlan hatalmas fejlődés abban leli magyarázatát, hogy a magyar földmívesnép belátta, miszerint ma a leghasznosabb és egyúttal legbiztosabb tőkebefektetés is az 1000 koronás „Hangya” alapítványi üzletrészjegyzés, mert a Hangya fennállása, vagyis 24 év óta, a nála elhelyezett tőkék után soha kevesebbet, mint 5%-ot nem fizetett.
A magyar földmíves társadalom megtakarított pénzét ma még fokozottabb bizalommal helyezi 1000 koronás Hangya-alapítványi üzletrészekbe, mint eddig, mert a drágaság napról-napra emelkedvén, pénzén alig képes gazdasági felszerelését kiegészíteni, ruházatát egyéb szükségleteit beszerezni és mivel pénzét otthon tartani nem látja célszerűnek, igen helyesen központi Hangya üzletrészeket jegyez. 1000 koronás Hangya alapítványi üzletrészeket lehet minden falusi szövetkezet útján jegyezni, de közvetlenül a „Hangya” központnál is (Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz.).

2013. július 8., hétfő

KERTI TEENDŐK A NYÁR KÖZEPÉN

A nyár dereka a pihenés ideje, amikor élvezhetjük egész eddigi munkánkat a kertben. Ám ekkor sem maradunk munka nélkül, teendő akad bőven.
Nyáron már nem kell fáradtságos munkát végeznünk, hiszen ekkor már élvezhetjük, a kert minden apró örömét legyen szó virágos kertről, gyümölcsösről vagy zöldségekről. Ám ilyenkor sem feledkezhetünk meg a gyomlálásról az öntözésről és néhány fontos nyár végi munkáról.
Télálló évelő visszametszése:
Nagyon fontos hogy nyáron az évelő növényekről metsszük le az elnyílt virágokat, mert a visszavágás révén újabb virágzásra bírhatjuk még a töveket. Néhány növényt, mint pl. a csillagfürtöt és a szarkalábat erősen visszavághatunk nem árt nekik, de a harangvirágot vagy a lángvirágot csak mértékkel.
Rózsák nyári tápanyag pótlása
A rózsáknál a nyár közepén esedékes a tápanyag utánpótlás, hiszen ekkor hozzák a legtöbb és legillatosabb virágokat, így ha pótoljuk, a tápanyagot a növénynek biztosítjuk az ősz végéig kitartó virágözönt. Ma már számtalan olyan szer kapható, amelyek kimondottan a rózsákra lehet alkalmazni, legyen az szemcsés műtrágya vagy folyékony tápoldat.
Érzékeny növények megfelelő öntözése
A nyári melegben fontos a megfelelő öntözés, amelyre a kora reggeli vagy késő délutáni időszak a megfelelő.
A klemátisznak pl. fontos hogy árnyékos, de állandóan nedves földben legyen. Ha a talaj túl gyorsan kiszárad a növények körül szórjuk fel a talajt fenyőkéreggel, mert ez megakadályozza a kiszáradást és a víz elpárolgását.

2013. július 6., szombat

Miért drágább a hazai gyümölcs az importált banánnál?

2013. július 06. szombat, 09:48 Pengő Zoltán
Az egyik, Kolozsvár központjában található gyümölcs- és zöldségkereskedésben a banán kilója 7 lejbe kerül, ugyanott az itthon termett cseresznyéért 7,90, a sárgabarackért 8, a meggyért pedig 8,50 lejt kérnek el. A tulajdonos elmondása szerint a több ezer kiló méterről szállított banán beszerzési ára azért alacsonyabb a hazai gyümölcsökénél, mert egész évben terem, míg ez utóbbiak szezonális cikkek, néhány hét alatt leérnek.
A Széchenyi (Mihai Viteazul) téri piacon minden olcsóbb, ám az árak hasonlóan aránylanak egymáshoz: a magyardécsei cseresznye többe kerül az ecuadori banánnál, a szucsági alma pedig nagyjából egy árban kapható a spanyol naranccsal. Az áruházláncokban a hazai almát szintén nagyjából ugyanannyiért lehet megkapni, mint a narancsot, 2,5-3,5 lej között változik az áruk.

Fotó: jurnalul.ro

Székely Csaba agrármérnök szerint a jelenségnek egészen más oka van, ami idehaza keresendő. „Kipusztultak a gyümölcsösök. Nem gondozták őket az elmúlt évtizedekben, illetve kiöregedtek. Alig-alig lehet már körte-, meg almafát látni. Nincs termés, ezért drága a hazai gyümölcs. Régebben vagy 700 hektár gyümölcsös volt a Székelyudvarhely körüli falvakban, napjainkra jó ha 50 hektár maradt. Ha valaki nagyobb tételben akar gyümölcsöt vásárolni, akkor el kell menjen Régen vagy Beszterce környékére” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Székely Csaba, aki maga is gazdálkodik, almát termeszt egy hektáron.
A székelyföldi szakember úgy látja, megindult egy kedvező folyamat, egyre többen telepítenek gyümölcsfákat, ám még évek fognak eltelni addig, amíg ennek a hatása a piacon is érezhető lesz. Tapasztalata szerint megéri gyümölcstermesztéssel foglalkozni, neki az évek során stabil vevőköre alakult ki, olyannyira, hogy nem is kell piacra vinnie a termést.
A Mezőgazdasági Minisztérium adatai alátámasztják Székely Csaba véleményét. Tavaly Románia mindössze 56.533 tonna gyümölcsöt exportált, míg a behozatal ennek mintegy nyolcszorosa, 461.890 tonna volt. Az egy évvel korábbi helyzethez képest lényegesen romlottak a mutatók, 2011-ben ugyanis az import még csak 380.000 tonna volt, ugyanakkor 81.000 tonna gyümölcsöt adtunk el külföldre.
Legnagyobb mennyiségben almát, körtét és birsalmát exportáltunk. Tavaly, a külhonban értékesített gyümölcsök között szerepelt a banán is, egy 8.000 tonnás tétellel, ami körülbelül kétszer több mint az exportra küldött barack mennyisége. A szakemberek becslései szerint az idei cseresznyetermés 14.000 tonnát tesz ki, ebből mintegy 8.000 tonna kerül exportra, ugyan annyi, mint tavaly banánból. Globális felmelegedés ide vagy oda, a külföldön értékesített román banán egyelőre nem idehaza terem meg, a viszonteladók meleg égövi országokból, javarészt Dél Amerikából szerzik be.

2013. július 5., péntek

Nagyzerindi Falunapok - IX. kiadás


ÖSSZEFOGÁS - Szövetkezet: nem átkos, hasznos!

2013. július 05. 13:30 | Sebők Orsolya
A szövetkezetek döntő többsége ma több mint vállalkozás: küldetésükben társadalmi feladatokat is ellátó szervezetek. A versenyszférában vagy a szociális gazdaságban egyaránt fellelhetők, és jelen vannak a civil szférában is. A tagjai a tulajdonosok, akik a fogyasztókból, termelőkből, illetve a szövetkezeti dolgozókból állnak.
Nem egy viszonylag szűk tulajdonosi csoport élvezi elsősorban a szövetkezetben megtermelt profitot, hanem minden érdekcsoport, amelyek így a sikeres működésben is érdekeltebbek. Éppen ez a struktúra jelentheti a szövetkezetek legfőbb előnyét a társas vállalkozói formákkal szemben, legalábbis bizonyos ágazatokban. Sokan úgy vélik például, hogy Magyarországon a szövetkezeti forma feltámasztása nélkül a mezőgazdaság nem elképzelhető. Alapvető érdek ugyanis, hogy az összefogás révén megszűnjön vagy legalábbis csökkenjen a kisebb termelők kiszolgáltatottsága a nagyobb integrátorokkal és felvásárló szervezetekkel szemben.
Szövetkezet
„Olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket, törekvéseiket közös tulajdonú, demokratikusan irányított vállalat útján valósítsák meg.”(Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége)
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (ICA) 1922. évi határozata alapján minden év július első szombatján ünneplik a Nemzetközi Szövetkezeti Napot annak emlékére, hogy 1844-ben az angliai Rochdale kisváros 28 polgára – a méltányos áron, jó minőségű áruhoz juttatás érdekében – e napon hozta létre az Érdemes Úttörők Társaságát, a legelső szövetkezetet.

Kép:Pixabay
„Csak a szövetkezetekkel együtt lehetséges a gazdasági életképesség és a társadalmi felelősség vállalása”
(Ban Ki Mun, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára)

Egyszerű, de nem népszerű
A szövetkezetek számos európai államban jelentős gazdasági tényezők ma is. Itthon viszont egyáltalán nem azok. Pedig szövetkezetet alapítani elvileg egyszerű: 7–10 ember összefogásával és jelentős törzstőke nélkül létrehozható az összefogás. A tagok az alapszabályban meghatározott összegű részjeggyel járulnak hozzá az induláshoz. Ennek ellenére népszerűnek egyáltalán nem nevezhető ez az üzletforma, sőt! Az ok: hiányzik a bizalom. A számtalan megoldatlan gazdasági, szövetkezetpolitikai probléma is megakadályozza ma, hogy tömegek életlehetőségei és életkilátásai javuljanak a kooperáció révén.
Holott Magyarországon a rendszerváltás előtt az áfészek például a mezőgazdasági tevékenységet is integrálták a kereskedelmi tevékenységbe. A mezőgazdasági szakcsoportok között volt sertéstenyésztő, méhész, mezőgazdasági termelő. Az értékesítési szövetkezet biztosította a feltételeket – például előleget adott – a termeléshez, majd átvette az árut. Az áfészek saját vágóhídjukon közel 40 ezer sertést vágtak egy évben, és előállították a feldolgozott termékeket is. A szövetkezet adta a malacot, amit a háztáji gazdaságban felhizlaltak, majd elvitték a vágóhídra, ahol kifizették az árát. Takarmányt is biztosítottak a kistermelőnek, aki az élőmunkát adta, amelyért a kereskedelmi szövetkezet fizetett. Mindenki azt a tevékenységet végezte, amihez értett, az egyes ember pedig profitálhatott az összefogás erejéből.
A szövetkezetek globálisan mintegy 3 milliárd ember megélhetését szolgálják.
Írországban a lakosság 70%-a,
Finnországban 60%-a,
Ausztriában 59%-a
Európában átlag 16%-a
Magyarországon 8%-a tagja valamilyen szövetkezetnek.
A világ 300 legnagyobb szövetkezete 2008-ban 1600 milliárd dollár értékű GDP-t termelt.
Franciaországban a legnagyobb szövetkezetek éves árbevétele eléri az ország árbevételének 28 százalékát,
Magyarországon a szektor legfeljebb 1-1,5 százalékkal részesedik az ország GDP-jéből.
Régi ötlet mai köntösben
Ezt a struktúrát kellene újraéleszteni, csak mai módon. A szövetkezésben rejlő hatalmas gazdasági potenciálra tavaly az ENSZ Közgyűlés is felhívta a világ figyelmét. Úgy tartják, a szövetkezeti rendszer fejlesztése lehet a válságból való kilábalás egyik eszköze, miután a szövetkezetként működő vállalkozások – főként a fogyasztási-, ipari- és szolgáltató szövetkezetek – általánosságban ellenállóbbak a válsággal szemben. Az ENSZ úgy véli, ennek hátterében a demokratikus döntési folyamat, a rugalmasság, illetve a tagok egymás iránt tanúsított szolidaritása áll.
A hazai érintettek is azt vallják, hogy a szövetkezetfejlesztés a legolcsóbb és a leggyorsabban megtérülő beruházás. Az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) korábban készített tanulmánya szerint kitörési lehetőséget a mezőgazdasági termékek szövetkezeti felvásárlása és ipari feldolgozása, valamint a piacra vitele (ideértve a biotermékek értékesítését is) jelentene. A turizmussal kapcsolatos népművészeti ipar, a csökkent munkaképességűek közös üzemi vagy háziipari jellegű foglalkoztatásának a megszervezése is jelentős gazdasági hasznot hozhatna, és figyelmet érdemelne a képzési-továbbképzési centrumok, egészségügyi, kutatási, tájékoztatási szövetkezeti intézmények kialakítása is. Az újszerű szövetkezeti típusok – a szociális és a faluszövetkezetek, a modellszövetkezetek, a szövetkezeti klaszterek – megalakítása is komoly előrelépést jelenthetne. De csak akkor, ha az állam is támogatná a szövetkezeti integrációk kialakulását. Olyan együttműködési rendszerek létrejöttét, amelyek mögött valódi termelés és valódi együttműködés van, és azt célozzák, hogy az áru a fogyasztóhoz jusson.
Ennek érdekében sürgetik a szakértők az új szövetkezeti törvény létrejöttét. Az OSZT kutatóintézete 2012-ben készített háttéranyagot, és felvázolt egy stratégiát, amelytől azt remélik, hogy az visszahozza a szövetkezés eredeti eszméjét, a „manchesteri alapelveket”. A kormány a koncepcióalkotás szakaszánál tart immár több mint egy éve.
Tessék belépni, csatlakozni, részt venni!
Az összefogások minden korábbinál erőteljesebb mértékben kerültek előtérbe a különböző összefogások az üzleti életben. Ezek minősége és mennyisége az egyik sarokpontja a sikernek. A versenytárs-szemlélet helyett a „közösen könnyebb” filozófia érvényesül, illetve kellene, hogy érvényesüljön a gazdasági élet számos területén. A kkv-k kifejezetten sokat profitálhatnak a különböző szinergiákból, kooperációs lehetőségekből. Hatékony piacépítési és vevőszerzési mód, ha szervezetten építünk és ápolunk kapcsolatokat a beszállítói lánc tagjaival és vevőinkkel egyaránt. Erre számtalan mód létezik, vannak régi és új formák bárki megtalálhatja a számára előnyös kooperációt.

2013. július 4., csütörtök

Növényvédő szerek nőiesítik a világot

A magyarok 84 százaléka szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, derült ki a Medián felméréséből, melyben azt vizsgálták, mennyire ismeri a lakosság a vegyi anyagok egészségügyi hatásait. A megkérdezettek összesen 94 százaléka említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként.
A környezetünkben található vegyszerek emberekre gyakorolt hatásáról Simon Gergely vegyészt, a Levegő Munkacsoport szakértőjét kérdeztük. Azt mondta, a hazai élelmiszerek közel fele tartalmaz növényvédőszer-maradékot, köztük számos hormonhatású szert is.
Az EU korlátozza a növényvédőket
Beszélt arról, hogy néhány éven belül érdemi változásra lehet számítani Európában. Az új uniós rendelet, amit várhatóan rövidesen elfogadnak, pont a hormonhatású, hormonrendszert károsító (szakszóval endokrin diszruptor), valamint rákkeltő és génkárosító szerek engedélyezését korlátoznák. Ez azért is jelentős, mert a növényvédő szerek kijutnak a természetbe, bekerülnek az ökorendszerekbe, a természetes vizekbe, az ivóvízbe, illetve az élelmiszerekbe.
Megjegyezte, hogy a magyar ipar is vadul tiltakozott a hormonhatású anyagok korlátozása ellen, azzal érveltek, hogy a közel 400 hazai növényvédő szerben használt hatóanyagok akár 80 százaléka fog eltűnni a piacról. Ezzel szemben a svéd hatóság, a KEMI szerint szó sincs anyagok százainak a tiltásáról, uniós szinten csak 23, hazánkban is rendszeresen az élelmiszerekben található anyagot korlátoznak.
Simon Gergely szerint a környezetvédelem további sikere, hogy a jogszabály tervezete kimondja: az élelmiszertermeléskor csökkentenünk kell a függőségünket a kemikáliáktól. A szabályozás egyébként biztosra megy: ha egy adott, akár rákkeltő vagy hormonrendszert károsító anyagot csak akkor kell kivonni, ha rendelkezésre áll az adott kártevő elleni védekezésre kevésbé ártalmas anyag. Tehát csak azokat a növényvédő szereket tiltják be, amelyeket más anyaggal helyettesíthetőnek ítélnek.
Csökken a férfiak tesztoszteronszintje
Az endokrin diszruptor anyagok hatásairól részletesen is beszélt. Lou Guillette zoológus professzor kutatást végzett a floridai Apopka-tóban, ahol az aligátorok pénisze 25 százalékkal kisebb, mint az átlagos aligátoré. A részletesebb vizsgálatok kimutatták, hogy a tesztoszteronszintjük (férfihormon) olyan alacsony volt, mint egy nőstényé, ez a hormonális elváltozás okozta a zavart az aligátorok férfiasságában.
A közelben lévő hasonló tóban viszont teljesen normálisak voltak az aligátorok. A két tó körülményei mindenben egyeztek, kivéve, hogy az Apopka mellett volt egy régi vegyi üzem, ami a 80-as években DDT-vel és más peszticidekkel (növényvédő szerek) szennyezte a tavat. A szennyezések miatt a tó aligátorpopulációjának 90 százaléka kipusztult.
PVC-adalékanyagok a csökkenő nemzőképesség hátterében
Közben az elmúlt 20 évben az amerikai férfiak tesztosztoszteronszintje is 20 százalékkal csökkent. Tudósok szerint a fejlett férfiak csökkenő nemzőképességének hátterében többek között a PVC adalékanyagai, a ftalátok állhatnak, melyekről ismert, hogy beavatkoznak az ember hormonrendszerének működésébe.
Emiatt a 3 év alatti gyerekek számára előállított, szájba vehető, ftalátot tartalmazó PVC-játékok 2002 júliusa óta az EU-ban nem hozhatóak forgalomba. Kifejtette, hogy így is számos lehetőségünk van ftalátokkal érintkezni, hiszen a számítógép műanyag részeitől a telefonkábelen át, mindenben megtalálhatóak ezek az anyagok, akár a hazai élővizekből is könnyen kimutathatóak.
Az ehhez hasonló részleges korlátozásokon túl a mai napig nincs olyan egységes hazai vagy európai előírás, ami korlátozná az endokrin diszruptor anyagok használatát. Ehhez képest a hormonok élelmiszeripari használatát és a hormonkezelt húsok importját Magyarország és az EU is tiltja.
Nőiesedik a világ
A szakértő azt mondta, hogy szükség lenne egységes korlátozásokra, mert egyre több jel utal arra, hogy a hétköznapi termékekben használt hormonhatású vegyi anyagok miatt fokozatosan elnőiesedik a világ. Példaként egy brit kutatást említett, mely szerint a szennyezett brit folyókban található halak felénél már kimutathatóak az elnőiesedés jelei, a hormonhatású vegyi anyagok miatt pedig indokolatlanul sok hermafrodita jegesmedve született a sarkvidéken. A Floridai Egyetem intenzív mezőgazdasági művelésű területeken, azaz ahol fokozottan használnak növényvédő szereket, a hím varangyok 35 százalékánál transzszexuális, hermafrodita elváltozásokat talált.
Ami talán súlyosabban érinthet minket, hogy az emberek elnőiesedésének elkezdtek mutatkozni a jelei. San Francisco térségében a 60-as években, mikor az endokrin diszruptor és magzatkárosító PCB-kből (poliklórozott-bifenilek) a legtöbb került a környezetbe, azok a nők, akiknek a testébe a legtöbb PCB került, harmadával kevesebb fiú utódot szültek.
Károsodik az ideg- és az immunrendszer
Simon Gergely kitért arra is, hogy az endokrin diszruptor anyagok a hormonrendszer károsításával nemcsak elnőiesedést okozhatnak, hanem károsítják az ideg- és az immunrendszert; illetve több rákfajta így mell-, here- és prosztatarák kialakulásához is hozzájárulhatnak. Kanadában 1983-tól 2005-ig 54 százalékkal nőtt a 20 és 44 év közötti férfiak körében a hererákos esetek száma. A növekedés oka egyelőre ismeretlen, de sokan az endokrin diszruptor anyagokat sejtik a háttérben.
A floridai zoológus Theo Colborn szerint ezek az anyagok főleg a férfiakat veszélyeztetik, és a nemi elváltozáson túl a fiú csecsemők agyi fejlődését károsíthatják. A férfi nemre azok az anyagok jelentik a legnagyobb veszélyt, melyek a női ösztrogén hormonra hasonlítanak. Hormonhatású tulajdonsággal rendelkezik több, eleve az élő szervezetek elpusztítására tervezett peszticid, azaz növényvédő- és rovarirtó szer, több műanyag adalék, mint például a hazai cumisüvegekben is megtalálható Biszfenol-A, vagy a PVC-adalék ftalátok, valamint több brómozott égésgátló anyag. Ezek az anyagok fellelhetőek az élelmiszerekben, műanyagokban, ruhákban és műszaki cikkekben is, sorolta a szakértő.
A szintetikusok felhalmozódnak a zsírszövetben
Persze számos, a hormonrendszert befolyásoló természetes anyag is létezik, de ezekkel részben megtanultunk együtt élni (ismert például a szerecsendió vágykeltő hatása), másfelől a természetes anyagok gyorsan lebomlanak az emberi testben és eltűnnek onnan. A vegyész felhívta a figyelmet arra, hogy a szintetikus anyagok legnagyobb része viszont gyakorlatilag sosem bomlik le, és felhalmozódik a szervezetben.
A szerves, csak zsíros közegben oldódó mesterséges szintetikus anyagok (pl. DDT, PCB-k, dioxinok) felhalmozódnak az emberi zsírszövetekben, és mivel a víz nem oldja ezeket, nem ürülnek ki a szervezetből. Az anyák a bennük található vegyi anyagok egy részét, akár az ötödét is átadják a méhben fejlődő gyermekeiknek, sőt, az anyatejbe is bekerülnek.
Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok 287 mesterséges vegyi anyagot tudtak köldökzsinórvérben azonosítani, köztük DDT bomlástermékeket, festékekben használt PCB-ket és brómozott égésgátló anyagokat is. A hormonhatású vegyi anyagok leginkább a fejlődő magzatokra veszélyesek, hiszen brutálisan beavatkoznak egy nagyon törékeny fejlődési folyamatba. (Forrás: index.hu)

2013. július 2., kedd

Megbírságolható szőlőültetvényesek

2013.07.02. 
A Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság közleményt bocsátott ki arról, hogy úgy tűnik, sokan hibásan értelmezik a mező- gazdasági földterületek megművelésére vonatkozó szabad kezdeményezést, vagy nincsenek tekintettel az uniós és a nemzeti törvénykezésre.
Erre akkor derült fény, amikor a megye különböző részein végezett ellenőrzések sorén az intézmény szakemberei azt észlelték, hogy számos új szőlőültetvény létesült, ami ugyan örvendetes tény, az viszont nem, hogy ezek tulajdonosai nincsenek azzal tisztában, hogy ez egy jól meghatározott országos program keretében kell megtörténjen, és a vonatkozó jogszabályok, illetve rendeletek megszegése 10 ezer lejes büntetést von maga után.
Bővebb információk ezzel kapcsolatban a www.directiaagricolabihor.ro honlapon kaphatóak.
erdon.ro