Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk minden tagunknak!
A fenti jókivánságokat a gyulai HANGYA vezetősége e fényképpel kiegészítve jutatta el hozzánk! Köszönet érte! Mi is hansóló jókat kjvánunk a gyulai HANGYA Szociális Szövetekezet tagjainak!
2013. március 30., szombat
Magyarországi tanulmányúton a Tékások
2013. március 29.
F. E.
A virágvasárnap előtti időjárási viszonyok ellenére is útnak indult a szamosújvári Téka Alapítvány munkatársainak és diákjainak egy csapata, hogy ellátogasson a magyarországi Aba testvérvárosba. Ezt a kapcsolatot 15 éve ápoljuk.
Nem formális kapcsolatként kezdődött és működött az abai Sárvíz Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Téka Alapítvány szakmai kapcsolata sem. A Fejér megyei településen a helyi önkormányzat ünnepi gálaműsor keretében átadta a Norvég Alap támogatásával megvalósult fejlesztéseket: iskolákat, kollégiumot, művelődési központot. A gála második felében a szamosújvári Téka Alapítvány együttműködési megállapodást kötött a Sárvíz Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel és az Abai Gimnázium és Kollégiummal. Ezzel egy csaknem 17 éve működő kapcsolatot hivatalosítottak a három intézmény között, mindháromnak kiemelten fontos a magyar népművészet értékeinek őrzése, tanítása, a néphagyomány, a nemzeti kultúra és nemzeti identitástudat élővé tétele. Kapcsolatunknak kezdetektől fogva ez volt az alapja és megtartó ereje.
Az együttműködés kiemelten vonatkozik néhány területre, pl. az abai életfa program, valamint az Életiskola program bemutatása és tapasztalatok átadása, közös továbbképzések, szakmai napok szervezése a három intézmény pedagógusai számára, néptánccsoportok, népzenei csoportok szakmai együttműködése, baráti kapcsolatok kialakítása.
A szamosújvári küldöttségben részt vett a város polgármestere, Marius Călin Sabo, akinek abai kollégája, Kossa Lajos bemutatta Aba nagyközséget, az ottani önkormányzat megvalósításait, és meghatározták a további együttműködés kereteit. Szamosújvár elöljárója elmondta, az általa irányított város magyar közösségének 15 éve különleges kapcsolata van Abával, ezt szeretné erősíteni azzal a szerződéssel is, melyet a két település, s intézményeik írnak alá.
Ugyanebben az időszakban Békéscsabára látogatott el a tavaly alakult, de méltán híressé vált Rozmaring népdalkórus. A szamosújvári Téka Alapítvány népdalkórusa és a népi hangszeroktatásra járó diákok március 22. és 23. között részt vettek a Békéscsabán megrendezett Tavaszi fesztiválon. A 26 fős csapatot a házigazdák a Csabagyöngye kulturális központban fogadták, ahol péntek délután mezőségi, széki és kalotaszegi népdalokat adtak elő, a Fodor Róbert és Kisfaludy Attila zenészek által oktatott kismuzsikusok pedig széki, felcsíki és kalotaszegi népzenét játszottak. A diákok a várossal is megismerkedhettek, és a Munkácsy Mihály múzeum kiállításait is meglátogatták.
A harmadik úti cél Sárospatak volt, ahol Balla Imola és Fodor Emőke képviselte a Téka Alapítványt a Népfőiskolák együttműködése Európában című uniós projektben. A Berettyóújfaluban zajló felnőttképzés módszertana és képzők képzése tanfolyamok elvégzése mellett a résztvevők bekapcsolódnak a kompetencialapú tananyag kidolgozásába, amelyet majd saját intézményeikben is alkalmazhatnak. Ebben erdélyi és magyarországi partnerek egyaránt részt vesznek, cél a határon átnyúló együttműködések fejlesztése és a magyar nyelvű felnőttképzések megalapozása.
2013. március 29., péntek
Újdonság - Pénztári nyugtával is el lehet számolni az áfát
Balázs Katalin 2013. március 25.,
A 2013. március 14-i Hivatalos Közlönyben jelent meg az 571/2003-as pénzügyi törvény alkalmazási útmutatásait módosító és kiegészítő 84/2013-as kormányhatározat.
Az említett jogszabály bizonyos előírásai az áfa elszámolásra (visszaigénylésre) vonatkoznak. A módosítás értelmében 100 eurós értékhatárig pénztári nyugtával (kasszajeggyel) is el lehet számolni az áfát, amennyiben ezek a dokumentumok teljesítik az egyszerűsített számlák feltételeit. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a cég elektronikus pénztárgépe a kasszajegyre az ügyfél adószámát is rá kell hogy nyomtassa. Tehát ahhoz, hogy a pénztárgép által kibocsátott nyugta áfa-leírhatóságra alkalmas legyen, minden kereskedő köteles a célnak megfelelően átalakítani pénztárgépét. Ha ezt nem teszik meg, a vevő kérésére kötelesek számlát is kiállítani, amelyet a kasszajegyhez csatolnak. Megjegyzendő, hogy nem elegendő utólag kézírással feltüntetni a pénztárjegyen az ügyfél adószámát.
És még egy lényeges változtatás: ezután (pontosabban március 14-től kezdődően) az üzemanyagjegyekre is vonatkozik a 100 eurós értékhatár. Eddig ugyanis bármilyen összegig el lehetett számolni az üzemanyagszámlákat.
A 84/2013-as kormányhatározatot ismertető sajtóközlemény ismételten felhívja a figyelmet az egyszerűsített számlákkal kapcsolatos néhány fontosabb tudnivalóra is. Egyszerűsített számlát csak 100 eurós értékhatárig (áfával együtt) lehet kiállítani, a jegybank legutolsó hivatalos árfolyamán számolva. A dokumentumnak tartalmaznia kell a kibocsátás dátumát, a szállító megnevezését, az áru, illetve szolgáltatás megnevezését, a begyűjtött áfa mértékét vagy annak a kiszámítási módját.
Nincs mezőgazdaságunk
2013.03.29 8:34 szerző/forrás: digi24, mvr
Romániának nincs igazi mezőgazdasága, amely biztosítani tudná az ország fogyasztását, ezért kénytelen Afrikából importálni a cseresznyét és Etiópiából a babot – nyilatkozta ma Adrian Porumboiu. Románia egyik legnagyobb mezőgazdásza felkérte a szaktárca vezetőjét, Daniel Constatint, hogy bocsásson áruba az állam által birtokolt, a farmereknek bérbe adott megmunkálható földből 350.000 hektárt, amelynek az értékét a román mezőgazdaságba fektethetnék. Adrian Porumboiu elmondta, létre kell hozni 2-5 hektáros kisfarmokat, hogy a termelés elég legyen a hazaiak és az export számára is.A természetvédelmi területeken levő erdők tulajdonosai kártérítést kapnak
2013.03.29.
„Kártérítéseket fognak kapni azok a tulajdonosok, akik a nemzeti parkok, természetvédelmi területek, a folyók partján birtokolnak erdőket, vagy esetleg azoknak stratégiai szerepe van. Kártalanítani akarjuk ezeket a személyeket. Előbb azonban fel kell mérnünk, mennyire rúgna a kárpótlások összege, és hogyan tudnánk finanszírozni ezek kifizetését” – jelentette be Lucia Varga, a vizek és az erdők tárca nélküli minisztere pénteken, a Besztercén tartott sajtótájékoztatóján.
Lucia Varga elmondta, miután bemutatja a kormányban az új erdészeti törvény tervezetét, egy hónapos közvita következik, és ennek nyomán terjesztik majd a parlament elé a törvénytervezetet.
A tárca nélküli miniszter pénteken a Beszterce-Naszód megyei polgármesterekkel találkozott, akiknek bemutatta, milyen módosítások lesznek az új erdészeti törvényben. Több elöljáró arra volt kíváncsi, hogy az általuk vezetett polgármesteri hivatalok kártérítést kapnak-e azokért az erdőkért, amelyek a Radnai-havasok Nemzeti Park területén vannak.
A Radnai-havasok Nemzeti Park a legnagyobb természetvédelmi terület az országban. Területe 47 177 hektár, ennek 80 százaléka Beszterce-Naszód, 20 százaléka Máramaros megye területére esik.
A Nemzeti Park igazgatósága által végzett felmérés szerint a két megye azon 21 polgármesteri hivatala, amelyeknek birtokaik vannak a park területén, évente 8,3 millió lejes kártérítésre lennének jogosultak, mivel a törvény értelmében nem termelhetnek ki fát az illető erdőkben. nyugatijelen.com
Juh Terméktanács: csökkenő húsvéti báránykivitel, csökkenő ár
Forrás: MTI | 2013. március 29.
Az idén mintegy 20 százalékkal kevesebb húsvéti bárányt szállítanak külföldre Magyarországról a korábbi évekhez viszonyítva.
Bátor Árpán, a Juh Terméktanács elnöke szerint a visszaesés oka, hogy a múlt év őszi termékenyítési időszakban - a magas takarmányárak miatt - több helyen nem termékenyítették meg az anyaállatokat, így kevesebb lett a szaporulat. Emellett a bárányok mennyiségét csökkenti az is, hogy az idén korán van húsvét. Ezért a szokásos mintegy 170 ezer bárány helyett, mintegy 140 ezret lehet külföldre vinni - mondta, hozzátve, hogy a húsvéti bárányexport a kivitelnek mintegy negyedét adja.
Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a gazdasági válság miatt a magyar bárányok legfontosabb exportpiacán, Olaszországban visszaesett a kereslet. Emiatt a korábbi kilogrammonkénti 3,3 eurós ár 2,9 euróra csökkent az idén. A kiesést némileg enyhíti a forint gyengülése - vélekedett Bátor Árpád.
A terméktanács elnöke emlékeztetett: Magyarországon ez év elején 864 ezer anyajuhot tartott számon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bárányok száma az év végéig várhatóan 600 ezer körül lesz.
Főleg a csonthéjasokat károsította a márciusi fagy
Forrás: MTI | 2013. március 29.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Tolna megyében is jelentős károkat okozott, és főként a csonthéjasgyümölcs-ültetvényeket károsította a március közepi fagy, és hátráltatja az őszi vetésű szántóföldi növények fejlődését is az utóbbi hetek zord időjárása - számoltak be az MTI által megkérdezett szakemberek.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek elmondta: a hideg márciusi időjárás a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeket károsította több helyen, a legnagyobb kárt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönc környékén szenvedték a gyümölcsösök.
Hozzátette: a cseresznye-, az alma-, a körte-ültetvények esetében kedvezőbb a helyzet, itt nem voltak jelentősebb károk. Az elnök szerint azonban a magyar termesztésű gyümölcsöknél ellátási gondokkal nem kell majd számolni. A fűtött hajtatásos termesztés esetében jelenleg a fényhiány jelent gondot a növényeknél.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a március közepi mínusz 10 és mínusz 17 fok közötti fagy a gazdák jelzései alapján kárt okozott, ennek mértéke azonban még nem állapítható meg pontosan - közölte Berta Béla, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. Hozzátette: a fagykár mértékét biztosan csak a virágzás és terméskötődés után lehet megállapítani.
A fagykár dél-borsodi térségben elsősorban a csonthéjas gyümölcsöket - a kajszit, őszibarackot, meggyet, cseresznyét, szilvát - sújtotta, de az alma-, a körte- és a dióültetvényeket is károsította.
A szőlő még nyugalmi állapotban van, így fagykár a rügyeket nem érte.
Bács-Kiskun megyében a szőlővel lehet gond
Bács-Kiskun megyében sem lehet még pontosan felmérni, mekkora kárt okozott az elmúlt hetek időjárása a térségi szőlőültetvényeken és egyéb növényekben - hangsúlyozták az MTI által megkérdezett szőlészek és mezőgazdászok.
Ilyen szélsőséges időjárásra még nem volt példa, hogy az év 10 hetében a szőlő nedvkeringésének megindulásával egy időben mínusz 11 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet Bács-Kiskun megye egyes területein - mondta Szőke Sándor, a Duna Borrégió Szőlészeti és Borászati Egyesületének az elnöke.
A korai fajtáknál - Irsai Olivér, Csabagyöngye - bizonyosan elindult a nedvkeringés, ezért ezeknél a fagy miatti károsodás valószínű.
A kiskunhalasi borász szerint nagyon fontos a talajszerkezet, mert kötöttebb talajon - ahol nehezebben fagy át a felső réteg - kevésbé éri kár a szőlőt.
A borászok tapasztalata szerint májusban, a fakadásnál lehet majd következtetni arra, hogy mekkora a tényleges veszteség. Szőke Sándor azt várja, hogy az idei termés a kiemelkedően jó 2011-es évinek a 60-70 százalékát fogja csak elérni.
Domján Gergely, a megyei agrárkamara elnöke arról számolt be, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a fagy és a hó még nem okozott kárt. Gondot az okoz, hogy áprilisban majd meg kell kezdeni a tavaszi vetéseket, amely heteket csúszhat, mivel a későn jött csapadék miatt nehezen lehet az átázott földeken dolgozni.
Az almatermésű gyümölcsöknél nem lehet nagymértékű a fagy miatti károkozás, a csonthéjasoknál viszont a korai érésű és érzékeny kajszibarack-ültetvények egyes helyein 60-70 százalékos is lehet a kár.
A szántóföldi növényeknek nem kedvezett az időjárás Tolnában
A Tolna megyei Kisvejkén is jelentős fagykár érte március közepén a Danubia-Frucht Szövetkezet 450 hektáros kajsziültetvényét - mondta Szénási Tibor, a szövetkezet elnöke az MTI-nek. Az ültetvények fajtától és fekvéstől függően szenvedtek kárt - tette hozzá.
A március 17-én mért mínusz 10 Celsius fokos hőmérséklet 170-180 méteres magasságon 50 százalékban károsította a rügyeket, az ennél magasabban fekvő területeken a kár 50 százalék alatt maradt, de az érzékenyebb fajták ezen a magasságon is teljesen elfagytak. Ezek közé tartozik a Ceglédi bíbor, amely valószínűleg egyáltalán nem hoz termést. Elmondta, virágzás után lehet termésbecsléseket tenni, amely alapján kiszámítható a kár összege.
Zászlós Tibor, az új Nemzeti Agrárkamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: az utóbbi hetek rendkívüli időjárása nem kedvezett az őszi vetésű szántóföldi növények fejlődésének.
A szakember közölte: a repce ugyan jól telelt, de a növény vegetációja már több helyen március elején megindult az országban, így az extrém időjárási körülmények károsíthatták a hajtáscsúcsokat, de ezt csak akkor lehet megállapítani, ha a hó teljesen elolvadt.
Az őszi vetésű kalászosok jól teleltek, de a fagyok ezekben a növényekben is kárt tehettek, bár a hótakaró védte a vetéseket, viszont a szél több helyen a táblákról elhordta a havat, és emiatt károsodhattak a vetések.
Emellett a hóolvadás és a várható nagy csapadékmennyiség az úgynevezett víznyomásos területeken okozhat gondot a későbbiekben, ezért a vízelvezetés megoldásának fontosságára hívta fel a gazdálkodók figyelmét Zászlós Tibor.
Hozzátette: a mostoha időjárási körülmények miatt a tavaszi munkák várhatóan összetorlódnak, így csak napok maradnak egyes, például a tavaszi vetésű növények elvetésére. Példaként említette a cukorrépát, amely tavaly ebben az időszakban már három-négy leveles állapotú volt.
Sáskajárás pusztít Madagaszkáron
NOL| 2013. március 29.
Sáskajárás pusztít Madagaszkáron, a rovarinvázió miatt több millió ember maradhat élelmiszer nélkül. Több millió sáska lepte el Madagaszkárt, melyek folyamatosan zabálják a termést. Ha nem fékezik meg időben a rovarokat, humanitárius katasztrófával is szembenézhet az ország, mivel akár a lakosság 60% (22 millió ember) is élelem nélkül maradhat.
Az országnak körülbelül 22 millió dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy hatékonyan fel tudja venni a harcot a kártevők ellen. Mivel jelenleg saját erőforrásokból ezt nem tudják ezt finanszírozni, külföldi segítséget kértek.
A szigetországban 60 éve nem volt ilyen ekkora sáskainvázió. Az utolsó nagy sáskainvázió 1950-ben kezdődött, és 17 évig tartott. A szakemberek szerint, ha a mostanit nem sikerül időben megfékezni, 5-10 évig is eltarthat.
Védjegyet kapnak a csabai kézműves kolbászok
2013. március 29.,Szerző: MTI
Békéscsaba újra bevezeti az 1934-es csabai kézműves kolbász védjegyet - közölte Vantara Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester pénteken sajtótájékoztatón.
Az önkormányzat programot fogadott el pénteki közgyűlésén a termék hírnevének építése, a kézműves technikával készített kolbászok minőségének megőrzése és a családok tisztességes kiegészítő jövedelemhez juttatása érdekében.
A város ezzel a programmal a csabai kézműves kolbászkészítés hagyományait őrző családok termékeinek piacra jutását kívánja segíteni és garantálni a termékek minőségét, élénkíteni a termelést. A program az ágazat valamennyi szereplőjét összefogja, a sertéstenyésztőket, a henteseket, a kolbászkészítőket, a paprikatermelőket és az értékesítőket.
Vantara Gyula kiemelte: divat lett kolbászt gyártani és kolbászfesztivált szervezni, a piacon "csabai" néven jelennek meg termékek, többségük nem Békéscsabán és környékén készült és nem a helyi hagyományok szerint. A csabai kolbász jellegzetessége, hogy paprikával gazdagon fűszerezett, kézzel készül és nem tartalmaz borsot.
A védjegyet csak regisztrált kolbászkészítők használhatják, akik helyben tartott sertésből és helyben készült fűszerpaprikából kézzel készítik el a terméket, és a kolbászkészítő műhely megfelel az élelmiszerbiztonsági előírásoknak - tette hozzá a polgármester.
A program zászlóshajója a Csaba Parkban EU-támogatással épülő "Kolbászfalu" lesz. A közel egymilliárd forint összegű projekt kivitelezési munkálatai várhatóan az év első felében elkezdődnek.
Békéscsabán jelenleg több mint száz család foglalkozik kolbászkészítéssel, helyi családi gazdálkodóktól vásárolják az alapanyagot. A kolbászkészítés feltételeinek javítása, a sertéstartás ösztönzése újabb családok részére nyújt megélhetést, vagy kiegészítő jövedelemszerzést - jelezte Vantara Gyula.
HANGYA 2010 ÉSZAKMAGYARORSZÁGI GAZDASÁGFEJLESZTÕ KLASZTER
2011-ben alakult a T&T Consulting Kft. irányításával, az elinduláshoz az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében nyertünk európai uniós támogatást a 2011. év végén.
Hosszú távú célkitûzésünk egy olyan, a helyi gazdasági szereplõk összefogására épülõ klaszter létrehozása, mely hozzájárul a régió gazdasági életének fellendítéséhez. Ennek érdekében a klaszter belsõ erõforrásaira alapozva bõvíti az együttmûködés alapjait, folyamatos fejlesztések megvalósításával erõsíti a belsõ kohéziót, növeli a klaszter és a klasztertagok versenyképességét, bõvíti a klasztertagok belföldi és külföldi értékesítési lehetõségeit.
A klaszter tagjai jórészt a régió fontosabb kereskedelmi és ipari központjaiban (Eger, Ózd, Miskolc, Gyöngyös) mûködnek. Többségük kis- és középvállalkozás, de csatlakoztak hozzánk önkormányzatok és a régióban érdekelt civil szervezetek is.
Klaszterünk tevékenysége nem köthetõ egyetlen ágazathoz, projektjeink több szektort és területet is érintenek, többek között a saját élelmiszerek értékesítését, élelmiszerbiztonságot, ipari innovációt, hulladékfeldolgozást, megújuló energiákat, környezetipart.
A klaszter igen sokrétû szolgáltatási portfólióval áll tagjai rendelkezésére: üzleti rendezvények szervezése, fejlesztési források beazonosítása, kommunikációs és marketing tanácsadás, piackutatás, projektgenerálás. Rendszeresen szervezünk ingyenesen látogatható üzletember találkozókat, ahol a résztvevõk egyszerre kapnak lehetõséget kapcsolati tõkéjük és szakmai ismereteik gyarapítására.
Stratégiai partnerségre léptünk a Német Középvállalkozások Szövetségével (Bundesverband Mittelstaendische Wirtschaft, BVMW), ami kiváló lehetõségeket biztosít tagjainknak a német piacon való megjelenéshez.
A klaszter szövetséget alkot két társszervezetével a Dél-Dunántúli és a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztõ Klaszterrel. Az összesen közel 100 tagot magában foglaló Hangya klaszter szövetségrõl bõvebb információ awww.hangyaklaszterek.hu oldalon található.
Kérjük, ismerkedjen meg tagjainkkal és tevékenységeinkkel, legyen Ön is partnerünk, tagunk, támogatónk.
Király Károly a klaszter elnöke
HANGYA 2010. GAZDASÁGFEJLESZTÕ KLASZTER
Klaszter tagjai:
Balaton Rcycling Kft.
A dél-dunántúli és a balatoni régió egyik jelentõs hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozása. Válogatócsarnokokban szelektálás, majd újrahasznosítás a fõ tevékenységük, amelyben új innovatív megoldásokat keresnek. Kezdeményezéseik révén több jövõbeli fejlesztési projekt elõkészítõje. Fontos termékei a kifejlesztett logisztikai és informatikai rendszerek, amelyekre nem csak a hulladékkezelés terén lehet építeni. Honlap
Berekhús Zrt.
A családias vállalkozásként induló kisüzem kizárólag húsfeldolgozással foglalkozott. Kiváló, házias ízesítésû, komoly szakmai háttér mellett készített és piacképes árakon értékesített termékei által szerzett elismertséget a vásárlók körében a húsipari termékek elõállítása - gyorsfagyasztott készételek gyártása - vendéglátás körében. A bõvülõ piaci igényeknek, és az Európai Uniós elõírásoknak megfelelõ új üzem az EU direktíváknak megfelelõ korszerûséggel készült, ahol nagy hangsúlyt kapott a kimagasló higiéniai követelmény, a tovább tökéletesített technológia.
Elérhetõségek: Cím: 8640 Fonyód, Turul u. 17. Telefon: (0036) 85 560-260 Honlap
EnergoCord 74 Építõipari Kft.
Az EnergoCord'74 Kft-t magyar tulajdonú kisvállalkozás. Több éves szakmai tapasztalattal, rendelkezõ építõipari vállalkozás: épületgépészeti tervezés, kivitelezés és kereskedelem, komplex építõipari kivitelezés keretében ipari üzemek, csarnokok, családi házak, közintézmények építése, felújítása. Más klasztertagokkal több nagyprojekt megvalósításán kezdtek el dolgozni.
Energreen Kft.
Családi vállalkozás. Fõ tevékenység az építõipar. Saját beruházásként megvalósított vendéglátóegységek, üzlethelyiség, irodák, szolárium center és bemutató terem üzemeltetése. Turisztikai kisvonatok gyártása, mûködtetése a történelmi nagyvárosokban. Tevékenységei között a jövõben új tevékenységként a zöldenergia termeléssel is kíván foglalkozni. Balatonszabadiban biogáz üzemet tervez.
Gemenc-Print kft.
Mikro-vállalkozás, amely a nagyvállalatok, nagyszervezetek (önkormányzat, kórház, stb.) nyomdaipari igényeinek kielégítése mellett a valamikori hangya képeslapok, ajándéktárgyak, termék címkék, és más nyomdászati termékek elõállításának megszervezésben kivitelezésében nagy fejlõdési lehetõségekkel rendelkezik.
Elérhetõségek: Cím: H-7100, Szekszárd, Keselyûsi út. 120. Telefon: +36 70 614 4274 Honlap
Geotech-Group Kft
A cég a legnagyobb cégeknek is beszállít, felszerel bútorokat, irodai orvosi, szállodai, oktatási intézményekbe berendezéseket, elsõsorban fa és más alapanyagokból is. Elsõsorban a fa alapanyagok kereskedelmével is foglalkoznak. A horizontális együttmûködés (pl. bolti berendezések gyártása, felszerelése) mellett új tevékenységei között tervezi a hulladékokból újrahasznosítás során gyártott új alapanyagok felhasználást.
Elérhetõségek: Telephely: 8600 Siófok, Bajcsy-Zsilinszky utca 210. Telefonszám: 06-84/510-007 Honlap
HB Kft.
Épületgépészettel foglakozó cég, amely innovatív megoldásokban érdekelt és ezen a területen már eredményekkel rendelkezik. Hûtõ fûtõ és hõ-visszanyerõs szellõztetõ rendszerek, split és VRV klíma, fan-coilos hûtés, berendezések. Legújabb termékük az üveghab, amelyet széles felhasználási körben (szigetelés, díszítés, stb.) lehet majd alkalmazni, gyártásának elkezdése a fõ feladat.
Elérhetõségek: 8651 Balatonszabadi Kossuth Lajos u. 71. Tel./Fax.: 84/355-437; Tel: 84/556-040 Honlap
Hilal Central Europe Kft.
A vállalat marketing, kommunikációs és lobbitanácsadással, szervezetfejlesztéssel, külpiaci tanácsadással és projektmenedzsment tevékenységgel segíti a klasztert és a klaszter tagjait. Kiváló kormányzati és üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkezik többek között az Arab-öböl országaiban.
Horváth és Társa Bt.
Vámügynökségi és faipari termeléssel, összeszereléssel, kereskedelemmel foglalkozik. Környezetvédelmi termékdíj tanácsadással, környezetvédelmi szakértõi tevékenységével is jól és több szálon kapcsolódik a klaszter tervezett tevékenységeihez.
Jumbó Hús Kft.
A térség egyik nagy felvásárlója és (füstölt, fõtt) húskészítmények termelõje. Az eddigi nagykereskedõk történõ értékesítés mellett fontosnak tartják a kiskereskedelem regionális termeltetés értékesítés fejlesztését a hulladékok megfelelõ felhasználását az új termékek elõállítását, egy új típusú termeltetési és értékesítési rendszer felépítését.
Elérhetõségek: Levelezési cím:7100, Szekszárd Bottyánhegy u. 15. Tel.: 74/530-006 Honlap
Kaona Mûanyagipari Kft.
A Kaona Kft 5000 m2-es területen, közel 100 dolgozót foglalkoztat. A fõ tevékenység a hõre lágyuló mûanyagok fröccsöntése és a mûanyag alkatrészek, illetve bármilyen egyéb késztermék vagy alkatrész csoport teljes körû összeszerelése. Megrendelõik között megtalálhatóak a háztartási elektronika-, autó-, élelmiszer-, elektronikai-, ipar képviselõi. Magyarország több vezetõ cégének megbízható és pontos beszállítói.
Elérhetõségek: 8600 Siófok, Bajcsy Zsilinszky u. 212. Telefon:06-84-887-100; 06-84-887-110 Honlap
North East Impex Kft.
Fõ tevékenységében higiéniai termékek nagykereskedelmével foglalkozik. Ipari, mezõgazdasági termelõk, élelmiszeripari üzemek, vendéglátó, szállodaipari tevékenységet folyatatóknak értékesít ezeken kívül munkavédelmi és takarítástechnikai eszközöket is. Új tevékenységek között tervezik a klaszterben lehetséges horizontális együttmûködésnek a közös termelési kapacitás(ok) kialakítását is elsõsorban a régióbeli nyersanyagok feldolgozása és a hulladékhasznosítás terén.
Elérhetõségek: Cím: 8600 Siófok, Építõ u. 6. Telefon: (84)510-767 Honlap
M-Ponyvastúdió Bt.
A cég a ponyvakészítés, árnyékolástechnika terén élenjáró technológiákkal és tapasztalatokkal rendelkezik. Széles kapcsolatrendszere révén az ipari, irodai szférán kívül az önkormányzati és turisztikai szférában is piacszervezõ. Érdekeltek új anyagok és technológiák kialakításában.
Elérhetõségek: Cím: 8600 Siófok, Bajcsy Zs. u. 212. Telefon:06-84/312-029 Honlap
Mecsek-Drog Kft.
Kizárólag minõsített szállítóktól származó gyógynövényeket dolgoz fel. Teáik mono vagy keverék teák, gyümölcsteák. A gyógynövények hatóanyaga alkalmas betegségek megelõzésére, betegségek kiegészítõ kezelésére és utókezelésére is. Ezek a házi szerek az egészség megõrzésére, betegségek enyhe tüneteinek gyógyítására alkalmasak. Keverék teák több gyógynövény egymást erõsítõ és kiegészítõ hatását egyesítik egy állandó összetételben. Termékeik kizárólag természetes alapanyagokból, mesterséges íz - aroma és tartósítószerek felhasználása nélkül készülnek. Az áru beérkezésétõl kezdve a különbözõ munkafázisokon át a vevõkhöz történõ kiszállításig a GMP és a HACCP elvárásainak megfelelõ. A cég vezetése elkötelezett hangya párti, hazai és prémiumkategóriás termékek elõállításának, értékesítési rendszerének kialakításban érdekelt és aktív szereplõ.
Elérhetõségek: Pécsvárad, Erzsébeti út 18. Telefon: +36 72 465-969 Honlap
Öko-Agro-Tour Kft.
A családi vállalkozás egyszerre több tevékenységet indított és több szálon kapcsolódik a klaszter nagyobb cégeihez. Elsõsorban a mezõgazdasági hulladékok energetikai célú felhasználásában érdekelt és közös projektet ezen a területen tervez. Kereskedelmi és turisztikai tevékenységét a hangya szövetkezetek együttmûködésére alapozza. Honlap
Pécsi Sütõipari Zrt.
Elsõsorban a hagyományos és különleges kenyerek és pékáru terén térségében piacvezetõ. Érdekelt a cég az új egészséges táplálkozást képviselõ teljes kiõrlésû vitamindús pékáru elõállításának fokozásában, új termékek piacra juttatásában: liszt-érzékenyek részére (a Coelipán segítségével) és cukorbetegek számára.
Plastelektro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A közel 100 dolgozót foglalkoztató cég fõ tevékenysége a mûanyag alkatrészek, késztermékek termelése, összeszerelése. A kapcsolódó kábelek gyártása és beszerelése szintén profilja. Megrendelõik a magyarországi autóipari, elektronikai cégek.
Elérhetõségek: Cím: 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u. 210. Telefon: 06-84/580-008 Honlap
Régi Lámpabolt Kft.
Mikro-vállalkozás, kiskereskedelmi egység, amely tulajdonosa, vezetõje a korábbi hangya mozgalomban jellemzõ kiskereskedelmi tevékenységek tervezésében, szervezésében aktív kezdeményezõ, szervezõ.
Royal Sütöde Kft.
Siófok- Kiliti városrész központjában, újjávarázsolt, az európai szabványoknak és elõírásoknak is megfelelõ pékség. Új, modernizált, nagy kapacitású sütõüzemet, valamint azt kiszolgáló logisztikai központot hozott létre, mellyel alkalmas és versenyképes a megváltozott fogyasztói igények kielégítésére is. A társaság jelentõs üzleti kapcsolatokat épített ki elõször regionális szinten, de országszerte ismert, és majd 150 fõt foglalkoztat három telephelyén Kiskunhalason, Jánoshalmán valamint Kiskunmajsán és jelentõs ellátást biztosít a Dél- Alföldi térségben is.
Sióplacc kereskedelmi és szolgáltató kft
Elsõsorban ingatlanhasznosítás, üzemeltetés, turisztikai szolgáltatások, az egészséges életmódhoz kapcsolódó tevékenységek képezik a fõ tevékenységet és e téren kíván fejlesztésekben részt venni, kapcsolódni a klaszter és tagjai tevékenységeihez.
Támogató klasztertagok
Alsómocsolád Község Önkormányzata
Az önkormányzat illetve a térségi társulás komoly gazdaságfejlesztési tevékenységet folytat. Nyitott az új megoldások irányában és aktívan szervez gazdasági, vállalkozási, szociális szervezeteket a helyi, térségi gazdálkodók fejlesztése érdekében.Honlap
Megújuló Hangya -2010 Szövetkezet
A Megújuló Hangya – 2010 Szövetkezet a vidékfejlesztés iránt elkötelezett, nemzetközileg is jegyzett gazdasági és társadalmi szervezõdésként integrált hálózatok keretében végzett tevékenységével jelentõs mértékben hozzá kíván járulni a fenntartható vidékfejlõdés megvalósulásához, összhangban a globális, a nemzeti és helyi társadalmi - gazdasági - környezeti kihívásokkal.
Elérhetõségek: Iroda: 5920 Csorvás, Rákóczi u. 37. Telefon/fax: 06 66/258-035 Honlap
Együttmûködõ szervezetek, intézmények
Gyöngyösi Fõiskola
A 2003 óta önállóan mûködõ foiskola az Észak-magyarországi EU-régió meghatározó jelentõségû tudáscentrumaként, változatos formában végzett tudás-szolgáltatásaival járul hozzá a klaszter és a régió versenyképességének megalapozásához.Honlap
Kecskeméti Fõiskola
A Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Fõiskolai Kara, valamint a Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola integrációjával létrejött intézmény három különbözõ profilú kart mûködtet. A Fõiskola elsõsorban, mint kutatási-szellemi mûhely, innovációs centrum vesz részt a klaszter munkájában.Honlap
Kaposvári Egyetem
A magyarországi felsõoktatás szerkezetének átalakításakor az alapító jogelõd intézmények kölcsönös elhatározása alapján, azok integrációjával jött létre 2000. január 1-jével a két kart és két kutatóintézetet befogadó Kaposvári Egyetem. Az intézmény megalapításában döntõ szerepe volt Kaposvár Megyei Jogú Városnak, valamint Somogy Megye Önkormányzatának is.Honlap
Megújuló Hangya 2010 Klaszter
2013, január 10
Legutóbbi sikere, a Globe System kft.nek hogy, a Megújuló Hangya 2010 Klaszter (non-profit) Kft pályázati tanácsadójaként és projektmenedzsereként, tíz darab TÁMOP 1.4.3 pályázat beadásában vett részt, összesen 1,95 milliárd forint értékben. A pályázati döntés 2012 november végére várható, a pályázati téma: „Innovatív kísérleti képzési programok „ - „Termelőiskolák „ létrehozására.
Első díjat nyert Szerbiában a "szomszédasszony sajtja"
Dányi László
2010. október 28-án jelentette be zászlóbontó ünnepi ülésen a parlament felsőházi üléstermében közel 600 résztvevő előtt az Új Hangya Szövetkezeti Mozgalom elindítását Balogh Gyula, az Új Hangya Szövetség (ÚHSZ) elnöke. Nagyapja, Almássy Balogh Elemér alapította gróf Károlyi Sándor hathatós közreműködésével 1898-ban, még az Osztrák-Magyar Monarchiában, a 2 ezer 200 hangyaszövetkezetet tömörített Hangya Szövetkezeti Mozgalmat. Nemrégiben éppen a Békés megyei Csorváson jött létre az országban az első európai uniós LEADER hangyaszövetkezet.
Magyarországon 12 évvel ezelőtt alakult meg a Hangya Szövetkezetek Együttműködése (HSZE), amelynek Balogh Gyula édesapja, Balogh Elemér a tiszteletbeli elnöke. Szeremley Huba borkereskedő, a 25 ezer taggal rendelkező HSZE elnöke az ÚHSZ létrehozásakor kijelentette, hogy a Hangya nem lehet egyetlen család öröksége, és bízik abban, hogy a mozgalom számíthat az eddig hiányzó kormányzati támogatásra.
Mészáros István, a Békés Megyei Cégbíróság által idén január 20-án bejegyzett Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet elnökhelyettese (elnök: dr. Kopátsy Sándor közgazdász), a Magyar LEADER Szövetség elnöke a napokban Csorváson járt. Részt vett a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program záróeseményét jelentő, ősi cigány mesterségek alkalmazásával a roma integrációt elősegítő biotéglagyártás projekt bemutatásán a Hérics Szálló és Konferenciaközpontban. Örömmel jelentette be, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) együttműködik a Magyar termék, magyar boltból program megvalósításában, amelynek az a lényege, hogy a helyi termelők megszervezzék a saját piacukat, miközben motiválják a termelőket a piacuk fenntartására és fejlesztésére. A vidék sorskérdéséről van szó, mivel az élelmiszergazdaság 60 százaléka és az élelmiszerkereskedelem 75-80 százaléka külföldi érdekeltségű cég kezében van. Összesen 700 ezer vállalkozót (őstermelő, mikro-, kis- és középvállalkozás), egymillió 200 ezer mezőgazdaságból élő embert érint a program. A Hangya Szövetkezet akkor (1898) alakult meg Magyarországon, amikor az idegen tőke jelentős helyet foglalt el a gazdasági életben; most, a globalizáció időszakában a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet fontos szerepet vállalhat a helyi termékek közvetlen piacra juttatásában.
- Pontosan mikor és milyen néven jött létre az országban először Csorváson LEADER hangyaszövetkezet?
- kérdezem Kasuba Istvánt, a Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület (LEADER program) munkaszervezetének vezetőjét, a Magyar LEADER Szövetség elnökségének és a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet igazgatóságának tagját.
- A Megújuló Hangya-2010 Szövetkezetet 2010. december 9-én alapítottuk meg csorvási székhellyel, országos központként a Batthyány utcai Hérics konferenciaközpontban. Március 31-én hozta létre 10 alapító tag Csorváson a Viharsarki Megújuló Hangya-2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató Szövetkezetet. Az alakuló közgyűlés a szövetkezet igazgatósági elnökének Rácz Bélát választotta meg, a felügyelő-bizottság elnöke Kukla László lett.
- A Rákóczi utca 45. szám alatti helyi termék bemutatóteremben beszélgetünk.
- Ebben a helyiségben szeretnénk kialakítani az első hangyaboltot. A bemutatóterem kialakítását megelőzően felmértük azt, hogy a környéken milyen mezőgazdasági termékeket készítenek. Pillanatnyilag huszonegyféle helyi termék látható, amelyekről úgy véljük, hogy piacképesek. Egy ízben például a szomszédasszony sajtját elvittük egy szerbiai versenyre, és elsők lettünk vele. Gyakorlatilag azt a célt szolgálja ez a bemutatóterem, hogy az eladót és a vevőt összehozzuk. Akinek például tíz centiméter vastagságú mangalicaszalonna kell, annak odaadjuk a gazda telefonszámát. Van itt kardoskúti bodzalekvár, bodzaszörp, orosházi díszgyertya méhviaszból, mezőberényi fafaragó munkája, békési kosár, orosházi tészta, hódmezővásárhelyi kerámia, csongrádi bor. Természetesen csorvási pálinkát is kiállítottunk, Békéssámsonról mézt, kenyeret hoztunk.
- Nem az első Hangya-típusú szövetkezés Magyarországon a rendszerváltozás óta.
- Valóban jó néhány Hangya-típusú szövetkezet alakult már az országban, csak nem voltak képesek garantálni az áruik minőségét. Felmértük azt, hogy hetente 6-10 mázsa kolbászt el tudnánk adni Budapesten, csakhogy egy hónapig sem lennénk képesek annyi árut szállítani a fővárosi üzletbe. A Fény utcai piacon három hónapig árulhattuk volna a termékeinket egymillió forint fizetése ellenében. Elment a gazdák sertéstartó kedve is, valamint a jogszabályi keretek sem kedvezőek. Mindenesetre a mi nagy előnyünk az, hogy országosan 96 LEADER-akciócsoportban 600 szakemberrel rendelkezünk. Csak a mi LEADER-akciócsoportunk, a Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület egymilliárd 700 millió forinttal gazdálkodik. Pályázatot nyújtunk be annak érdekében, hogy egységes arculattal, földrajzi márkanévvel klaszterben, gazdasági hálózatban tömörülve léphessünk fel a piacon.
Fizetik a területalapú támogatásokat
Balta János 2013. március 26.
A Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) Országos Vezérigazgatóságának a tájékoztatója szerint, folyó év március 22-én elkezdődött a 2012. évre szóló területalapú támogatásoknak (SAPS) a kifizetése, ami az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (FEGA) támogatásával történik.
226 884 farmernek összesen 502,8 millió lejt, 110,8 millió eurót folyósítottak. A kifizetések folytatódnak, március 25–29. között 839 196 farmernek összesen 1,93 milliárd lejt, 425,03 millió eurót utalnak át. A 2012. évre hektáronként 119,66 euró területalapú támogatást állapítottak meg. A támogatás az Európai Központi Bank 2012. szeptember 28-i árfolyamán számítva, 4,5383 euró/lej árfolyamon folyósítják. Megjegyzendő, hogy 2012. október–december folyamán az APIA a területalapú támogatások előlegeként, 2,25 milliárd lejt, 496,23 millió eurót utalt át 1 043 172 farmernek – áll az APIA Országos Vezérigazgatóságától kapott tájékoztatóban.
2013. március 28., csütörtök
Gazdák gondjairól Bereckben
2013. március 28.
Az állami támogatások folyósítására nincs pontos ütemterv, emiatt a gazdáknak nehéz tervezniük, az adózásról előzetesen nem konzultálnak a hatóságok az érintettekkel, az Európai Unióban kettős mércét alkalmaznak, hisz a francia mezőgazdászok jóval több támogatást kapnak, mint a hazaiak – többek között ezeket kifogásolták azon a keddi berecki találkozón, amelyen több mint kétszáz felső-háromszéki állattenyésztő vett részt.
A berecki találkozót az Ötvös Mózes vezette szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesülete és a község önkormányzata kezdeményezte, s a mezőgazdasági tárca, több érdekvédelmi tömörülés, a mezőgazdasági és élelmezési hivatal, a mezőgazdasági kamara, az állat-egészségügyi igazgatóság, a kifizetési ügynökség, a megyei pénzügyi igazgatóság is képviseltette magát. Dimény Zoltán községi polgármester köszöntője és a Comenius-iskola tanulóinak műsora után Ötvös Mózes arra kérte a jelen levő megyei rendőrfőkapitányt, hogy munkatársai legyenek elnézőbbek a gazdákkal, és támogassák a tavaszi mezőgazdasági kampányt. A megye csak akkor fejlődik, ha van összefogás – hangsúlyozta az egyesület elnöke. Azt is elmondta, azért hívta Gheorghe Neaţă vezérigazgatót, a szaktárca képviselőjét, hogy a találkozón elhangzottakról, a gazdák panaszairól személyesen tájékoztassa Daniel Constantin agrárminisztert. Kifogásolta, hogy a gazdák megadóztatása előtt a szaktárca nem tárgyalt az állattartó gazdák képviselőivel, illetve a Mezőgazdasági Termelők Romániai Ligájával (LAPAR) és a többi érdekvédelmi szövetséggel. Ötvös az állami támogatások kapcsán azt is nehezményezte, hogy nincsenek meghatározott folyósítási időpontok, így nehéz előre tervezni. A tejcirkuszról leszögezte: álprobléma, hiszen az erdélyi tej minősége kifogástalan.
Dumitru Marinescu kormánymegbízott arról beszélt, az ő helyzete különleges, a barikád mindkét oldalán áll, egyrészt ő is állattartó gazda, másrészt a kormány helyi képviselője, de jól ismeri a gazdák problémáit.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke bejelentette: kétszeresére emelik az AgroSIC egyesület költségvetését annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen megvalósítani a szervezet célkitűzéseit. A tavalyi év végétől működő AgroSIC-et azzal a céllal hozták létre – hangsúlyozta –, hogy a közösségi önszerveződést segítése, valamint a tagok számára pályázati tanácsadással szolgáljon. Az AgroSIC a helyi kezdeményezéseket résztámogatások által kívánja ösztönözni, továbbá az állatszemlék, vásárok, agrárkiállítások megszervezésében is részt vállal.
Gheorghe Neaţă, a szaktárca képviselője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a minisztérium igyekszik folyósítani a támogatásokat, de nem minden esetben sikerül betartani a határidőt, és ez a gazdák részéről elégedetlenséget szül. Laurenţiu Baciu, a Mezőgazdasági Termelők Romániai Ligájának elnöke – szokásához híven – ezúttal is kemény hangot ütött meg, élesen bírálta a romániai mezőgazdasági rendszert, inkompetenciával vádolva a szaktárca és a pénzügyminisztérium vezetőjét. Szerinte olyan személyek kerülnek a mezőgazdasági tárca élére, akiknek egyetlen jó tulajdonságuk, hogy beszélnek angolul, viszont semmi egyébhez nem értenek, szarvasmarhát legfeljebb a tévében láttak. Baciu úgy látja: az Európai Unióban első- és másodrangú polgárok élnek, hiszen például a franciaországi mezőgazdászok háromszor annyi uniós támogatásban részesülnek, mint romániai társaik.
A tanácskozás végén a megyei egyesület elnöke községenként két-három, kiemelkedő tevékenységet folytató állattartó gazdát díjazott. Szerző: Iochom István
2013. március 27., szerda
Elkészült a baromfiágazat új stratégiája
2013. március 26.
Hét év alatt 315 milliárd forint befektetésre volna szükség ahhoz, hogy korszerűsíteni, fejleszteni lehessen a magyar baromfiágazatot - mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón, a szervezet által kidolgozott ágazati stratégiát ismertetve.
Ahhoz, hogy a stratégia megvalósuljon, a testület szerint többek között vissza kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát a magyar agrárgazdaságban, a baromfi termékpályát pedig súlyának megfelelően kell elismerni és támogatni.
Az ágazat jövedelmezővé tétele érdekében emelni kell az uniós és a nemzeti támogatások ágazati forrásait, valamint jelentős korszerűsítő beruházásokra van szükség az ágazatban - mondta a BTT elnöke.
Csorbai Attila aláhúzta: a megvalósítandó lépések között szerepel még a baromfiágazaton belül az egyes termékpályák - például a baromfi, a pulyka, a kacsa, a lúd, a broiler csirke, továbbá a tojás - igényeihez igazodó olyan átgondolt fejlesztési programok támogatása, ami továbberősíti a jelenleg is működő baromfiágazati integrációkat.
Emellett a szakemberek szerint át kell értékelni a belföldi kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok számviteli, illetve pályázati definícióját - ugyanis a magyar nagyvállalatok nemzetközi szinten általában közepesnek minősülnek. Azaz a belföldi nagyvállalati besorolás többször is versenyhátrányt eredményez ezeknek a cégeknek.
A beruházások korszerűsítésének támogatási indexét meg kell emelni 50 százalékra és a kamattámogatással el kellene érni, hogy a nettó kamat ne haladja meg 3 százalékot. Továbbá érdemes megfontolni a baromfiágazati szereplők szerint egy önkéntes alapon szerveződő nemzeti exportvállalat létrehozását, segítve ezzel a magyar áruk külpiaci megjelenését. Mindehhez pedig a termékpálya működését segítő közösségi marketingeszközöket kell társítani.
Jelenleg a baromfiágazatban hat szakmai szövetség működik. Az ágazatban működő mintegy 2500 cég, illetve vállalkozó mintegy 60 ezer embernek ad munkát. Az ágazat évente több mint 500 ezer tonna élő baromfit állít elő és dolgoz fel, a tojástermelés pedig meghaladja az évi egymillió darabot. Az ágazat termelési értéke az alapanyag-termelésben évente átlagosan több mint 400 milliárd forint, a feldolgozási folyamatok után pedig ez a termelési érték meghaladja a 800 milliárd forintot.
Amennyiben az ágazati stratégia megvalósul, a következő 5-7 évben a beruházások létrehozása az ágazati szakértők kalkulációja szerint 5000-7000 építő- és szerelőipari munkaerő-kapacitást generálhat. Az ágazat költségvetési befizetései pedig - áfa nélkül számolva - a mostani 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra növekedhetnek, emellett Magyarország az egy főre jutó baromfitermelés tekintetében Európa egyik vezető országa lehet.
Ha mindez nem valósul meg, úgy az ágazat leépülésével kell számolni - hangzott el a sajtótájékoztatón a szakmai szövetségek vezetőinek egyöntetű véleménye. Hozzátették, hogy az ágazat leépülése megkezdődött, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy belátható időn belül akár 12-15 ezer munkahely is megszűnhet. Különösen fontosnak tartották még a radikális áfa-csökkentést, amely növelheti a baromfiágazat versenyképességét, a fogyasztás növelése és a szürke, feketegazdaság visszaszorításával.
Mekkora pusztulást okoz a zord időjárás? - A hó után jön a belvíz
2013. március 27.
Az évszakhoz mérve szokatlan időjárás okán az agrárszakma képviselőit kérdeztük az aktuális helyzetről. Milyen hatással lehet a tavaszi munkálatokra a jelentősen elhúzódó hideg, télies, csapadékos időjárás és késői fagyások? Lehet-e már most esetleges károkról beszélni? Mely kultúrákat érinti leginkább az évszaktól eltérő, szélsőséges időjárás? Van-e esélye a lemaradás ledolgozására? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
Fórián Zoltán, üzletág igazgató, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág, Agrár Európa Kft.
Tűkön ülnek a növénytermesztők. Az elhúzódó tél miatt jelentős késésben vannak a tavaszi munkák. Az év első három hónapját jellemző nagy csapadék viszont rég látott víztelítettséget okoz. Ez az őszi vetéseknek igen kedvező, jó állapotban vannak. A tavaszi vetésűek viszont késve fognak a földbe kerülni. Akár még hetekig nem lehet majd a földekre menni, és elkezdeni a talajelőkészítést. Különösen a belvizes területeken. Az észak-keleti és az alföldi megyékben már most mintegy 80 ezer hektár van víz alatt, ennek fele szántó. Az elmúlt évek tapasztalati alapján azonban nem csak a vízügyisek, hanem a gazdák is felkészültebbek a belvíz kezelésében. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy az egy éve bevezetett törvényi szabályozásnak köszönhetően ebben az évben is maximum 65 százalék díjtámogatásban részesülhetnek azok a gazdálkodók, akik május 15-ig megkötik az időjárási károkra szóló biztosítást.
Aki tud, rövidebb tenyészidejű fajtákat vet. De az igazság az, hogy a tavalyi alacsony termés miatt a vetőmagok beszerzésére a szokásosnál korábban kényszerültek a gazdák, így kevésnek van ebben mozgástere. Voltak őszi vetésű gabonafélék, amelyekből hamar elfogytak a hazai előállítású vetőmagok, és a tavasziakból sem jutott mindenki hozzá a kiszemelt, vagy megszokott fajtákhoz.
Akik időben elkezdték, ki tudták juttatni a tavaszi műtrágyákat a kalászosokra. A gyümölcsösökben és a szőlőkben a lemosó permetezés és metszés van napirenden. Ebben is okoz késést a szokatlan időjárás, de károkat kevésbé. A fagyok egyelőre nem károsítottak. Ha komolyabb fagyok már nem érkeznek - amire azért sajnos még számítani kell - akkor az elmúlt évinél jobb termésre lehet számítani. Viszont a munkák összetorlódnak, és igen gyorsan kell a rügyfakadás előtt ezeket elvégezni.
Tóth István, titkár, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)
Rendhagyó ez az időjárás, ami kialakult idén márciusban. Az őszi vetésű kalászosok állapota nem ad aggodalomra okot, ugyanakkor a csapadék és az alacsony hőmérséklet jelentősen késlelteti a szántóföldeken a kora tavaszi talajmunkákat, a magágy készítést a tavasziak alá, a fejtrágyázást valamint a vetési munkákat. Ennek következtében egyes kultúrák és területek esetében a kései vetések miatt rövidülhet a vegetációs időszak, aminek negatív hatása csökkenő terméseredményekben is megjelenhet. A tavaszi vetésű növények közül el van maradva a tavaszi árpa, a borsó vetése valamint a burgonya ültetése. Még sok gondot okozhat az első negyedévi időszakban lehullott, több évi átlagot meghaladó csapadékmennyiség. A tél folyamán lehullott csapadékösszeg országos területi átlagértéke a sokévi (1971-2000) középértéket közel 70 százalékkal haladja meg. Amennyiben az elkövetkező hetekben további jelentős csapadék hullik, számottevő lehet a belvízi károsítás is.
A kertészeti kultúrák esetében is elsősorban a késedelmes vetés és palántázás okoz gondot, továbbá a fóliás termesztés esetén a többletenergia-felhasználása okoz többletköltséget. A szőlő- és gyümölcskultúráknál kultúránként és területenként is eltérő fagykártételekkel lehet számolni. Ezek felmérése folyamatban van. 2013. növény-és kertészeti termelését globálisan még nem veszélyezteti ez a rendhagyó időjárás, azonban térségenként és kultúránként egyes termelőknél a nagymértékű terméskiesés miatt nagyon jelentős károk keletkezhetnek. Az elhúzódó hideg, a fagyok, és a csapadékos időjárás okozta kiesés nagyságát azonban még korai lenne megbecsülni.
Gyenei Ferenc, növénytermesztési ágazati igazgató, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. (Bonafarm Csoport)
Az őszi vetések viszonylag jól teleltek és állapotuk jó átlagosnak mondható. A csapadékos ősz és tél az ország nagy részén feltöltötte a talajok tavaly megcsappant vízkészletét. Az országban a talajok szinte mindenhol gyakorlatilag 100%-ban telítettek vízzel. A tartósan vízzel borított területeken növénypusztulással is számolni kell. Félő, hogy lesznek az országban olyan területek, ahol az olvadást követő belvíz olyan súlyosan károsítja a vetéseket, hogy amikor ismét rá lehet menni a táblákra a gépekkel, akkor új, tavaszi kultúrák vetésére kerül majd sor. A több napon keresztül tartó fagy az őszi kalászosok bokrosodásakor, amikor a kalászdifferenciálódás kezdődött, sajnos okozhatott - ma még nem látható - károkat, ami termés-kiesében jelentkezhet. A március végén lehullott több mint 20 cm hó a fagykárokat mérsékelheti, viszont olvadáskor a vízzel borított területek arányát fogja növelni.
Az őszi káposztarepce március végi fagytűrő képessége csak a hóolvadás után lesz megítélhető, de nincs okunk attól tartani, hogy súlyos károkat szenvedett volna ez a növénykultúra. A legkorábban elvégzendő tavaszi munka az őszi vetésű növények "táplálása". Az első fejtrágyázást bár kissé megkésve, de március első hetében el lehetett végezni. A kora tavaszi vetésű borsó egy része is a földbe került, de a munkát sok helyen nem tudták befejezni, így a zsákban maradt borsóvetőmag sorsa az idén tavasszal már bizonytalanná vált. Lehet, hogy emiatt sok gazdálkodónak módosítania kell a vetési tervein. A kukorica illetve napraforgó vetések április 10-e körüli megkezdésére a dombosabb, ill. a magasabban fekvő területeken még van esély, ám a mélyebb fekvésű részeken biztosan csúszni fog a vetés. Nagyon jó munkaszervezéssel, a kapacitások maximális kihasználásával, még elvégezhetőnek látszik a tavaszi munkák nagy része kisebb időcsúszással, amennyiben az időjárás Húsvét után tavaszira vált és néhány hét jelentősebb mennyiségű csapadék nélkül telik el. Összességében azt mondhatjuk, hogy még "bármi elképzelhető", de egyelőre minden adottnak tűnik ahhoz, hogy a tavalyi rendkívül gyenge év után, 2013 egy jó átlagos mezőgazdasági év legyen.
2013. március 26., kedd
Megkívánta a fotóst a krokodil (videó)
Az életét kockáztatta az az Antonio nevű fiatalember, aki krokodilokat fotózott a Costa Rica-i Tarcoles folyó partján, a Crocodile Bridge nevű helyen.
A férfi nagyon koncentrált arra, hogy lencsevégre kapja a veszélyes állatokat, amikor észrevétlenül közelített hozzá egy krokodil a fűben. Szerencséjére, barátai, akik az esetet le is filmezték, időben figyelmeztették. A férfi azonban nem állta meg, hogy még néhány fotót készítsen a támadó bestiáról.
Tojások festve, gyöngyözve
Szász Cs. Emese | 2013.03.25.
Talán a történetének legnagyobb és legszebb tojáskiállítását szervezte idén a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület Marosvásárhelyen. A tagok kétkezi munkája által 280 mindenféle technikával készült tojást állítottak ki. Van köztük festett, írott, ragasztott, de gyönggyel díszített is.
Gyereksereg a kiállításon
A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület tagjai nem is tudják már, hányadik tojáskiállításukat szervezték idén az Unitárius Egyházközség Bolyai utcai tanácstermében. Amióta az egyesület létezik, azóta minden évben megszervezik ünnepi ráhangolódás gyanánt. „Eleinte a székházunkban szerveztük kisebb formában, aztán mind nagyobb lett az érdeklődők tábora, s így a kiállítás is. A résztvevők azt mondják, az idei különösen jól sikerült” – mondja az idei kiállítás főszervezője, Czika Mária.
„A rendezvény csapatmunkaként született most is, a különböző technikákkal készült tojásokat az egyesület tagjai készítették”– tette hozzá Czika Mária. A hagyományos íróval és viasszal festett mintás tojások mellett hagymával festett, valamint a szivárvány minden színében tündöklő tojások is voltak. Idén nem két, hanem négy asztalon sorakoztak a tojások, s egy ötödik gyakorlatilag a gyereksarok szerepét töltötte be, ahol csokitojások mellett gyerekek által készített húsvéti eszközök is voltak. „Nagymama vagyok, tudom, hogy a gyerekeimnek mit jelent egy gyereksarok, ugyanakkor nem akartuk keverni az eredeti mintával kidolgozott tojásokat a gyerekek által készítettekkel” – mondta Czika Mária, aki társaival alig bírta fogadni a kiállításra érkező gyereksereget. A gyerekek megcsodálták, megfogdosták a színes tojásokat, majd haza is vittek belőlük, ugyanis 3, 4, 5 lejért vásárolni lehetett belőlük.
A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület tagjai nem most kezdték a húsvéti készülődést, múlt szombaton a marossárpataki gyermekotthonban voltak, ahol a bentlakókat tanították tojásfestésre, gyurmázásra. „Nagy élmény volt az idei látogatás, én még nem láttam ennyi lelkesedő gyereket, akik mindannyian tojás akartak festeni. Nem csak a húsvéti készülődésnek, nekünk is örültek. Nem is mi adtunk, hanem inkább kaptunk Marossárpatakon, méghozzá rengeteg szeretetet” – mondta a gyerekotthon meglátogatásáról az egyesület vezetője, Náznán Olga.
A tojáskiállítást még kedden 13 óráig lehet megtekinteni – persze azt, ami megmaradt belőle.
2013. március 24., vasárnap
Népfőiskola a javából (Árkos)
2013. március 23
A Régeni Áron Dalárda Zajzoni Rab István megzenésített verseit adta elő
Tizenharmadik éve, hogy az árkosi Dahlström Kálmán Művelődési Társaság októbertől márciusig szinte heti rendszerességgel tartja közművelődést szolgáló összejöveteleit. A sorozatot – bár ők egyszerűen előadásnak nevezik – mind a változatos tematika, mind jellege tekintetében nyugodtan nevezhetjük népfőiskolának.
Hiszen történelemtől gazdálkodásig, hagyományoktól művészetekig, hobbitól közéletig a Bálinth Zoltán által kezdeményezett és szervezett események a közművelődés olyan választékát hozzák közelebb az árkosiakhoz (és nem csak hozzájuk), amelyet bárki megirigyelhetne. Ezt egészítik ki a nyári kiállítások, kézművesvásárok vagy éppen az ünnepekhez kötődő tevékenységek – jövő héten például a tojásírás.
Ezen a héten az Imreh Domokos néhai kántortanító nevét viselő tanácsteremben Zajzoni Rab István szellemét idézték meg szóban, versben, dalban: Bencze Mihály, a lánglelkű barcasági költő kutatója, szellemi hagyatékának gondozója részletesen vázolta regényes életútját (a költő Árkoshoz kötődését sem hagyva ki, hiszen diákkorában itt jelentkezett sikertelenül huszárnak) és életművének talán még kalandosabb utóéletét, a helyi Régeni Áron Dalárda Márk Attila vezetésével pedig verssel és a Mácsafej zenekar két tagjának közreműködésével a Zajzoni emlékére írt lemez három dalával köszöntötte a költőt.
Bálinth Zoltán szerint az évek óta végzett kitartó munka legfontosabb hozadéka, hogy törzsközönséget sikerült gyűjteni, sokan pedig az érdeklődésüknek megfelelő előadásra, eseményre mennek el, így az is előfordult már, hogy nem volt elég ülőhely a teremben. Szerző: Ferencz Csaba
Megvonják a támogatásokat a tarlóégetőktől
Széchely István | 2013.03.21.
Minden mezőgazdasági támogatást elveszíthetnek azok a gazdák, akik „gyufával kaszálnak”, azaz tarlóégetéssel takarítják meg földjeiket. A megyei kifizetési ügynökséget már a tűzoltóság és a környezetőrség is értesíti az ilyen jellegű esetekről.
A tavaszi tarlóégetések több szempontból is egyre nagyobb problémát jelentenek Hargita megyében
A korábbi évekhez képest is rengeteg tarlóégetés volt tavaly Hargita megyében, nagyobb sajtóvisszhangot is kaptak ezek, és az érintett szervek is fokozottabban figyelnek idén az ilyen jellegű esetekre, ugyanis a tűzoltóság, a környezetvédelmi őrség és a mezőgazdasági kifizetési és intervenciós ügynökség között létrejött, tavaly életbe lépett egyezmény értelmében a hatóságok értesítik egymást az említett tűzesetekről – tájékoztatott Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) vezetője. A tarlóégetőktől – amennyiben tetten érik őket, vagy az utólagos ellenőrzések során bebizonyosodik, hogy felégették földjüket – mindenféle mezőgazdasági támogatást megvonnak. „A gyufával történő kaszálást nem támogatjuk, ez nem földművelés” – fogalmazott tréfásan az ügynökség vezetője, de kihangsúlyozta, a támogatást igénylő gazdák a mezőgazdasági területek felégetésével több pontban is megsértik a támogatásigénylési feltételeket, egyebek mellett a talaj optimális szervesanyag-készlete megőrzésének szabványát.
A hatóságok és az ügynökség között létrejött egyezmény értelmében a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség már múlt évben közel száz esetben kapott értesítést a tűzoltóságtól és a megyei környezetvédelmi őrségtől, ám az esetek kivizsgálása után mégsem vonták meg senkitől a mezőgazdasági támogatásokat, ugyanis kiderült, hogy mind olyan földterületekről van szó, amelyekre tulajdonosaik semmilyen támogatást nem igényeltek – mondta el kérdésünkre Haschi András.
Az említett feltételek betartását egyébként nemcsak a tűzesetekről kapott értesítések nyomán vizsgálják ki, hanem a földalapú támogatások feltételeinek betartását felülvizsgáló terepellenőrzéseken is. Egyébként nemcsak a tarlók felégetése tilos, hanem a növényi maradványok elégetése is – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági ügynökség vezetőjétől.
Turistacsalogató a csombordi Plébános - Háztól kelnek el Erdély legjobb borai
Makkay József 2013.03.22.
Jó bornak nem kell cégér – tartja a magyar szólásmondás. Mindez Nagyenyeden és Csombordon hatványozottan igaz, hiszen a legjobb minőségű borok háztól kelnek el.
Bár a kisüzemi bortermelés termékeit nem találjuk meg az üzletek polcain, a gazdák nem panaszkodnak az eladásra.
Nehéz helyzetben van az erdélyi magyar borászokat és borokat a borkóstolókról, néhány bemutatóüzletbõl, illetve kisvendéglõk borválasztékából ismerõ törzsfogyasztó, ha nevesebb erdélyi borászokat kell fölsorolnia: Balla Géza pincészete Arad-Hegyaljáról, a Hetei és a Brutlet Pincészet Krasznabéltekrõl, néhány csombordi, nagyenyedi és gyulafehérvári borász, és gyakorlatilag ezzel zárul is a lista. A rendszerváltás után látványosan újjászületõ magyarországi borászat mintájára Erdélyben is megpróbálkoztak a híres erdély-hegyaljai borok felfuttatásával, a kereskedelmi mezõnybõl azonban kiestek a magyar szõlõtermesztõ gazdák. A küküllõmenti borok Jidvei néven forgalmazott változatai a kétezer hektáron termelõ Fehér megyei zsidveji nagyüzem termékei: Erdély legnagyobb borászati vállalatának borkínálata a bánsági Kisrékás Recaº nevû boraival uralja a piacot, az üzletekben gyakorlatilag csak ezekbõl az erdélyi borokból vásárolhatunk.
Hazai magyar borászaink jó minõségû kínálatához nehezebb hozzájutni, hiszen nem termelnek ipari mennyiségben: a néhány aprócska bemutatóüzletet leszámítva a termelõ pincéjében vásárolhat a fogyasztó. Az egyik leghíresebb erdélyi borvidéken, Nagyenyeden és a szomszédos Csombordon tett látogatásunkkor kiderült: a 15–20 „menõ” bortermelõ által kínált nedût háztól adják el, nyár végére rendszerint elfogy a teljes készlet.
Háromszékről, Csíkból is jönnek
Ha Csombord, akkor bor – mondogatom magamban az egykoron híres Csombordi Mezõgazdasági Iskola mellett kanyargó úton, és máris sajnálom, hogy a borkóstolás elmarad, autót vezetni és bort kóstolni ugyanis nem ajánlatos próbálkozás. Pedig bõségesen van itt választék, a 23 termelõt tömörítõ Nagyenyedi Borászok Egyesületének tagjai zömében csombordi borászok. Könnyû eligazodni, mindenhol tábla jelzi, hol lakik egyesületi tag borász, akihez nyugodt lélekkel betérhet az ember.
Köble Tiborhoz nem véletlenül kopogtatok be: õ volt a borászegyesület elsõ elnöke, és õ a környék legnagyobb borásza, aki évente több mint 10 ezer liter bort termel. A csombordi szõlészeti és borászati szakiskolát végzett 63 éves szakember a pince egyik falát kitapétázhatta a borversenyeken nyert okleveleivel. A helyi szõlészeti gazdaságban dolgozó Köble a rendszerváltásig úgy lett otthoni borász is, hogy – a kollektivizáláskor kisajátított szõlõsöket pótolandó – szüleivel a saját kertjükbe telepített 550 tõ szõlõt a gyümölcsfák helyébe, s az a rendszerváltásig évente legalább 100 veder bort „eresztett”. Egyik unokaöccsével fogott össze 1991-ben, létrehoztak egy négyhektáros, intenzív szõlészetet, ahol a kötelezõ kézi munkát leszámítva mindent gépesítettek. Ma ebbõl él a család. A rájuk esõ két hektárt azonban már idõszerû volna bõvíteni, a kereslet ugyanis jóval meghaladja a kínálatot. Az Ottonel muskotály, Királyleánka, Szürkebarát, Fehérleánka, Olaszrizling, Furmint és a Tramini szõlõfajtákból álló ültetvényt bõvíteni szeretnék. Úgy tûnik, az eddig más területen dolgozó ifjabb Köble is kedvet kapott a borászathoz: lesz hát, aki folytassa a családi vállalkozást.
„Mi itthonról adjuk el a bort – meséli vendéglátóm –, jönnek Háromszékrõl, Csíkból, Brassóból, de még Máramarosból is. Van, aki 30 litert vesz, van, aki többet. Már ismernek, tudják, nálam minden évben ugyanaz a minõség.” Köble Tibor nem váltott ki hivatalos borforgalmazási engedélyt, így vendéglõknek, üzleteknek nem adhat el. Azt mondja, ez a mennyiség túl kevés ahhoz, hogy nagybani forgalmazásra gondoljon. Csombordon a többi bortermelõ is házi borként, otthonról értékesíti kínálatát.
Az egyesületi tagság előnye
A csombordi és nagyenyedi borászat mai kiemelkedõ teljesítménye sokat köszönhet a 2006-ban alakult Nagyenyedi Borászok Egyesületének, amelynek tavaly megválasztott új elnöke Tóth Csaba, a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség borásza. A magyar borászok szövetkezése nyomán alakította meg a Fehér megyei önkormányzat a Bor országa (Þara vinurilor) nevû egyesületet is, amelynek létrehozásában magyar gazdák is segédkeztek. Köble szerint szerencsés helyzetben vannak, hiszen a megyei közgyûlés elnöke felismerte az enyedi és csombordi borokban rejlõ turisztikai, kereskedelmi lehetõségeket, így zavartalan a hivatalos fórumokkal való együttmûködés. A Csávossy György által a kilencvenes években magyar mintára kezdeményezett Bor útja nevû turisztikai mozgalom mára kezd beérni, egyre több magyarországi és nyugat-európai turisztikai programban és szórólapokon tüntetik fel a környékbeli borkóstolás lehetõségeit.
„Sokkal elõnyösebb, ha eljön hozzánk a hazai és a külföldi turista, és helyben kóstolja, itt vásárolja meg borainkat, mintha alacsonyabb áron a nagyáruházak alsó polcaira jutnánk be” – magyarázza a borász-szakember, aki szerint a Bor útja nevû kezdeményezés – a magyarországi tapasztalatok szerint – a Kárpát-medencei borászat egyik nagy kitörési lehetõsége.
Turistákban ma sincs hiány. Nyári idõszakban egyre több a szervezett magyarországi és felvidéki turistacsoport, akik erdélyi kirándulásuk során Csombordra is eljutnak egy-egy borkóstolóra. Köble Tiboréknál az is elõfordult már, hogy az emeletes buszból leszálló embertömeg hosszú sorban várt az udvaron, hogy sorra kerüljön a pince hordóinál. A kóstolásra felkínált 5-6 fajta borból ilyenkor jelentõs mennyiséget ad el, kóstolás után mindenki vásárol egy-két palackkal.
Az egyesület rendszeres találkozói hozzásegítették a gazdákat ahhoz, hogy szakmailag azonos szinten termeljen mindenki. „Téli idõszakban heti rendszerességgel van pincelátogatási napunk, amikor egyik tagtársunk valamennyi borát megkóstoljuk, és elemezzük. A kritikáért nincs harag, a közös szaktanácsadás pedig arra ösztönzi a vendéglátót, hogy a legközelebbi találkozóra kiküszöbölje a hiányosságokat. A módszer sikeresnek bizonyult, az egyesület tagjai sokat tanulnak egymástól” – magyarázza Köble Tibor.
Pancsolt borok alkonya
A rendszerváltás után bármelyik csombordi portára kopogott be az ember, mindenhol volt bor. A jó minõségû borok keveredtek a gyenge, „pancsolt” borokkal, a vásárló tanácstalan volt, hogy hol is lehet igazán jó csombordi borhoz jutni. Mára ez gyökeresen megváltozott, a szakmai egyesületbe csoportosult gazdák tevékenységét, boraik minõségét céhtábla jelzi, a gyenge teljesítményû, rossz házi bort termelõ gazdák pedig sorra felhagytak a borászattal. Sokan inkább rózsa- és gyümölcsfacsemete-termeléssel és -árusítással foglalkoznak, így a borászat megmaradt a hozzáértõk „felségterületének”. Ez bizalmat ad turistának és vásárlónak egyaránt.
Csávossy György szerint van már néhány szélesebb szakmai körben is jegyzett borász, illetve borászati cég. Csombordról Köble Tibor, Vass Attila, Molnár Márton, illetve az egykori Csombordi Gazdasági Iskola nyugalmazott tanára, Bartók Árpád. Nagyenyedrõl, Györfy Jenõ, Tamás György és Papp Péter, valamint a gyulafehérvári Tóth Csaba mind-mind a szakma kiválósága, akik évente több ezer liter kitûnõ minõségû bort kínálnak eladásra. A Kolozsvári Magyar Napokon például akkora keletje volt az enyedi bornak, hogy a standdal részt vevõ két-három borásznak esténként haza kellett térnie újabb szállítmányokért.
A csombordi cuveé
A legendák övezte csombordi Plébános bor Erdélyben egyedi íz- és zamatvilággal rendelkezik. Csávossy György szerint a hagyományos Plébános fajtaösszetétele 40 százalék Furmint, 40 százalék Kövérszõlõ, 20 százalék Királyleánka, Szürkebarát és Ottonel muskotály. Mára egyre kevesebben készítik ezt a háziasított cuveét. Aki viszont értõ módon kezeli az összetevõket, tudja: a Plébános savgerincét, tüzét és zamatát a Furminttól, a cukrot és a testességet a Kövér szõlõtõl, egyedi illatát pedig az Ottonel muskotálytól nyeri. A csombordi Plébános nemzetközi hírneve 1972-tõl datálódik, amikor a budapesti Vinagora európai borkiállításon egy Csávossy György által készített Plébános európai nagy aranyat nyert. Csombordi és nagyenyedi borászok szerint az elmúlt évtizedekben gyártott kiváló minõségû változataival manapság ritkábban lehet találkozni. 
Köble Tibor pincészete: garantált a minőség
Csombordi borok: zárjegy nélkül is kelendőek
2013. március 23., szombat
Fotó: ritka természeti jelenség a Bükkben
2013. március 22.,Szerző: MTI
A csapadékos időjárásának és a hóolvadásnak köszönhetően időszakos karsztforrások kezdtek működni a Bükkben, az egyik Vörös-kő alatti időszakos forrást Felsőtárkány közelében fotózták le.
Fotó: MTI / Komka Péter
Fotó: MTI / Komka Péter
Elöntötte a víz a Tiszántúlt
2013. március 23., MTI
Egy nap alatt több mint kétezer hektárral nőtt a belvízi elöntés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén: jelenleg összesen 16 500 hektár föld áll víz alatt, ebből 3150 hektár vetés, 3300 hektár szántó, 6950 hektár rét és legelő - közölte az igazgatóság védelemvezetője szombaton az MTI-vel.
Bara Sándor elmondása szerint az ebben a hónapban eddig hullott csapadék mintegy háromszorosa a sokéves márciusi átlagnak, 79,4 milliméter. A 12 belvízvédelmi szakaszból 8 szakaszon védekeznek: másodfokú a készültség a Tiszai-felső, a Tiszai-alsó és a Tiszai-középső szakaszon, a Hamvas-Sárréten, valamint a Kadarcs-karácsonyfoki szakaszon, míg első fok van érvényben a Berettyó alsó és a Berettyó felső, illetve a Kösely-felső belvízvédelmi szakaszon - ismertette Bara Sándor.
Az igazgatóság jelenleg 15 szivattyútelepet üzemeltet, amelyek összesen 1,8 millió köbméter vizet emelnek át naponta a befogadókba. A Tisza és a Hortobágy-Berettyó mellett folyamatosan, napi 24 órán át szivattyúznak - jegyezte meg az igazgató. Utóbbi kapcsán elmondta: a Hortobágy-Berettyó vízszintje a belvízi szivattyúzások miatt naponta átlagosan 10 centimétert emelkedik. Borznál szombat reggel 307 centiméter volt a vízállás. A folyón első fokú árvízvédelmi készültség van érvényben.
Miért jó a helyi pénzek használata?
http://mno.hu/gazdasag/miert-jo-a-helyi-penzek-hasznalata-1146600
PR Forrás: MTI 2013. március 22
PR Forrás: MTI 2013. március 22
A Helyi Pénzek Szövetségének elnöke szerint a helyi fizetőeszköz szabadságot ad, hiszen a kibocsátók a közösség igényei szerint maguk alakíthatják a pénzek rendszerét, a felhasználók pedig szabadon dönthetnek a csatlakozásról.
A papíralapú helyi fizetőeszközök kibocsátása csak az első lépés, a következő az lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létező soproni kékfrank, a balatoni és a Bocskai korona vagy létrehozandó számos társuk. Ennek példái már világszerte vannak, a terület hazai szabályozása azonban jelenleg hiányzik – jelezte a témában rendezett pénteki soproni fórumon az egy hónappal ezelőtt megalapított szövetség elnöke, Varga István.
Jelenleg három helyi pénz van forgalomban Magyarországon: a soproni kékfrank 2010 májusában indult, tavaly pedig a balatoni korona és a bocskai korona. Ezek a jogilag utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket: az akcióhoz csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásiért lehet fizetni velük, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem engedélykötelesek.
A helyi pénzforgalom felgyorsítása
A helyi pénzek általában a helyi önkormányzatok, területfejlesztési szervezetek és valamely pénzintézet együttműködésével kerülnek forgalomba. A kibocsátók célja jellemzően a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása, emellett a fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válhat.
Varga István szerint a különféle helyi szisztémák nem versenytársai egymásnak, ha pedig megerősödnek ezek a hálózatok, nagyon jelentős hatást gyakorolhatnak a hazai pénzrendszerre. Különösen azért, mert a tapasztalatok szerint a helyi pénzt használók a nemzeti valutát is új szemlélettel kezelik – tette hozzá.
Közösségszervező szerep
Perkovátz Tamás, az első hazai rendszer, a soproni kékfrank beindítását menedzselő Ha-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke elmondta: amikor három és fél éve foglalkozni kezdtek a gondolattal, még abból indultak ki, hogy a helyi pénz segíthet a gazdasági-pénzügyi problémák orvoslásában. Ma viszont azt gondolják, hogy ennél is fontosabb humán erőket megmozgató, közösségszervező szerepe.
Leitold László, az egy éve indult, Veszprém központú Balatoni Korona Zrt. vezetője arról számolt be, hogy a 200 elfogadóhellyel, 20 millió forintnyi utalvánnyal működő rendszer célja most az, hogy önkormányzatokat, cégeket vonjanak be, meggyőzve őket arról, hogy munkatársaik egyes juttatásait – például a cafeteriát – helyi pénzben adják.
Horváth Tibor, a Bocskai Korona Program vezetője ismertette: ők a hajdúnánási helyi pénz kibocsátásába – ellentétben a két másik rendszerrel – bankháttér nélkül, a 17 ezres város vezetésének teljes támogatásával fogtak bele. Alig egy év múltán azt tapasztalják, hogy 30 millió forintnyi bocskai korona van forgalomban, és egyre több helyi vállalkozás fogadja el a helyi fizetőeszközt, illetve hoznak helybe szolgáltatásokat a korona által élénkített keresletre alapozva – emelte ki.
Szövetségben a helyi pénzek
Megalakult a Helyi Pénzek Szövetsége – közölte Varga István még február 21-én. Elmondta: a tömörülést a három már működő rendszert irányító szervezetek vezetői, Perkovátz Tamás (soproni kékfrank), Leitold László (balatoni korona) és Horváth Tibor (Bocskai korona) hozták létre. Az egyesület első nyilvános bemutatkozását március végi, soproni szakmai rendezvényükön tervezik. Varga István kiemelte: céljuk, hogy kicseréljék tapasztalataikat, segítsék a saját és más utalványok biztonságos használatát, hatékonyságát, illetve a működési szabályok kidolgozását.
Gyergyószentmiklóson folytatódik a konyhakert program
2013.03.22.
A tavaly tavasszal az önkormányzat egy húsz áras területet ajánlott fel a tömbházlakóknak a Makkos utcában, ahol konyhakerti növényeket ültethettek.
Az önkormányzat bekerítette a parlagon fekvő telket, elhelyeztek egy kerti csapot és bevezették a vizet, sőt még kispadokat, kerti asztalt is biztosítottak az ott gazdálkodnak. A tavalyi nagy sikerre való tekintettel az idén is folyatódik a program – mondta el Nagy Zoltán alpolgármester.
Hamarosan meg fogják hirdetni, és ha több lesz az igénylő, mint akik elférnek a Makkos utcai kertben, akkor más hasonló helyet is kialakítanak. A tavaly nyáron együtt dolgozó 32 család között baráti kapcsolat alakult ki, és ők idén is igénylik az önkormányzat által felajánlott konyhakertet, továbbra is szeretnének zöldséget termeszteni családjaik ellátására. Az önkormányzat idén bizonyos változások bevezetését tervezi, kidolgoznak egy működési szabályzatot és ki kell majd fizetni a locsolásra használt víz ellenértékét. Vincze Csilla marosvasarhelyiradio.ro
2013. március 22., péntek
EM: egy meglepő felfedezés - A mikroorganizmusok
Olyan kis élő egységek, amelyek túl aprók ahhoz, hogy szabad szemmel láthatók lennének. A természetben mindenütt előfordulnak: levegőben, talajban, vizekben, emberi és állati szervezetekben. Hajlamosak vagyunk, hogy ezeket a mikroorganizmusokat csak a kelletlen fertőzésekkel, betegségekkel, olyan kellemetlenségekkel társítsuk, mint a megromlott élelmiszerek, rossz szagok, penész vagy a lisztharmat. Azonban a mikroorganizmusok legnagyobb része nélkülözhetetlen a Föld ökológiai egyensúlyának a fenntartásában, és olyan vegyi folyamatokat irányítanak, amelyek lehetővé teszik bármilyen más szervezet számára – beleértve az embert is –, hogy élni tudjanak.
1982-ben dr. Teruo Higa, az okinawai Ryukyus egyetem mezőgazdasági professzora gyökeres változtatást vezetett be a világon a mikrobiológia területén. Több mint 20 évig tartó kutatás nyomán a természetben előforduló jótékony mikroorganizmusoknak egy sajátos csoportját fedezte fel. Ezek erős antioxidáns és rothadás elleni tulajdonságokkal bírnak. Más szavakkal: bámulatos képességekkel rendelkeznek, hogy életre keltsenek, helyreállítsanak és megóvjanak. Ezt a csoportot hasznos (effektív) mikroorganizmusoknak (EM) nevezte el. Az EM aerob (oxigén jelenlétében túlélő) és anaerob (levegő hiányában túlélő) kultúrák keveréke, mely egyetlen folyékony oldatban képes a szimbiotikus együttélésre.
A mikroorganizmusok döntik el, hogy a természet milyen irányt követ: a regenerálódást (élet-egészség-vitalitás), vagy a degenerációt (degradáció-rothadás, pusztulás, betegség, szennyeződés-oxidáció). A talaj állapota jól mutatja, hogy működik ez az erő a természetben. Azok a talajok, amelyekben a regeneratív, hasznos mikroorganizmus-fajok vannak túlsúlyban, betegség-, ártalommentesek és figyelemre méltó terméshozamokat eredményeznek. A talaj minősége tovább javul anélkül, hogy szükség volna a mezőgazdasági vegyszerekre. Az intenzíven mezőgazdasági vegyszerekkel kezelt talajok esetében gyenge termésnövekedéssel, kórokozók támadásával és betegségek kialakulásával számolhatunk. Az EM ilyen talajokban való alkalmazása helyreállítja a mikrobiális egyensúlyt és biztosítja a hasznos mikroorganizmusok uralkodó szerepét.
Szemléletváltás szükséges
Az EM világszerte előforduló hasznos mikroorganizmusokat tartalmaz. A mikroorganizmusok három fő csoportja a fotoszintetizáló baktériumokat, tejsavbaktériumokat és élesztőket foglalja magába. Ezek közül a tenyészetek közül többet is felhasználnak a sajt, joghurt, kenyér, szójamártás, savanyúságok, a miszo, savanyúkáposzta, sör és más közönséges erjesztett élelmiszerek, lepárolt szeszek előállításánál. Az EM1® rajta van a szerves anyagokat ellenőrző intézmények – OMRI (Organic Material Review Institute) – listáján. Az EM nem mérgező vagy kórokozó, biztonságos az ember, állat és a környezet szempontjából.
Az emberi társadalmat Damoklész kardjaként fenyegető legsúlyosabb problémák rangsorolása kiemelten az élelmiszerhiányra, környezetszennyezésre, egészségünk veszélyeztetettségére valamint az energiaelőállítás/gazdálkodás ellentmondásos vagy következetlen megoldásaira mutat rá. Olyan szemléletváltásnak a korába érkeztünk, amikor az egymás hatásait kiegészítő és felerősítő biotechnológiai alkalmazásokra kell hangsúlyt fektetni életünk minden humánökológiai aspektusában.
A világszerte elterjedt EM-technológiák képesek maximálisan sikeres válaszokat nyújtani a válságkezelés és krízis széles körű problémáinak enyhítésére és felszámolására.
Az Oázis Alapítvány és a nyárádszeredai kertészeti napok meghívott előadója, Pancsity Ferenc megfogalmazásában küldetésünknek valljuk az emberi társadalom és a természet között felborult egyensúly visszaállításának támogatását. 2004-ben kapott egy üveg EM-BIO-t ajándékba egy ausztriai ismerősétől, majd a japán kutatócsoport által írt és kiadott, Forradalom a Föld megmentéséért című könyv elolvasása mélyen elgondolkodtatta, ugyanis mindig érdekelte a környezettudatos gondolkodás, testünk és környezetünk tisztán tartása.
Öngyógyítás
Kiutazott Japánba, ahol EM-kon-ferencián vett részt Okinawában. Meggyőződhetett a könyvben leírtak hitelességéről. Hazaérkezése után, 2005 áprilisától kizárólag az EM-BIO termékcsalád gyártásával, fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik.
Közös feladatként fogalmazódott meg, hogy az érintett területek szakértőinek bevonásával alakuljon szakmai konzorcium, amely Romániában elsőként Marosvásárhelyen is beindítaná az EM technológiatranszfer központot.
Minden élőlénynek és minden fajta, életet támogató folyamatnak a motorját a mikroorganizmusok képezik. Erre mit tesz az ember? Évtizedek óta csak pusztítja azokat. Vegyszerekkel a földjeinket, vizeinket, gyógyszerekkel az állatvilágot és saját szervezetünket. Az egész Föld, mint egy hatalmas biológiai élőlény, egyre rosszabb állapotba kerül. A növények, állatok erről mit sem tehetnek, csak mi, emberek. Ezért ezt nekünk kell helyreállítanunk.
Ez a bizonyos tudományos és felhasználói körökben már bizonyított mikrobiológiai készítmény az öngyógyításon felül képes arra, hogy földjeink, vizeink és a teljes élővilág számára segítse a regenerálódást.
Az EM-BIO-ban megvan minden olyan faj, amely ehhez szükséges, hiszen minden eleme jelen van a természetben, csak az ott felborult egyensúlyt kell visszaállítani a megfelelő technológia alkalmazásával.
A további kutatásokon és technológiai fejlesztéseken kívül a célunk, hogy a világ bizonyos államainak példájából kiindulva, az oktatás különböző szintjein beépítsék az EM-technológiák népszerűsítési lehetőségeit és helyi alkalmazásait.
Brendus Ede Zsolt, a budapesti Corvinus Tudományegyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskolájának doktorandushallgatója
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)