2013. február 28., csütörtök

A RÓZSA ÜLTETÉSE TAVASSZAL KERTÜNKBE! VIDEÓVAL

http://kertvarazsmagazin.hu/index.php/rozsak/2151-a-rozsa-ueltetese-tavasszal-kertuenkbe-videoval

A rózsák ültetése a tavaszi kerti munkák egyike, ha nyárra szép illatos virágzó rózsakertet szeretnénk.
A szabad gyökerű rózsák ültetése ősztől egészen májusig tart, ám legtöbbször tavasszal ültetik el a hobbi kertészek a rózsatöveket. Természetesen a tavaszi ültetéssel is meg kell várni, míg a talaj már nem fagy, így legtöbbször csak március közepén vagy április elején érdemes ültetni.
Legtöbbször az őszi ültetés erősebb növekedést és gazdagabb virágzást biztosít, de ha lekéstünk ősszel erről még tavasszal sincs késő rózsabokrot telepíteni kertünkbe.
A kereskedelemben legtöbbször a gyökér csomagolt rózsákat kínálják szép számmal ám egyre több a konténeres rózsa, aminek az előnye, hogy már biztos jól begyökeresedett. Ezeket szinte egész évben ültethetjük nagyobb gyökérsérülés nélkül is.
A gyökér csomagolt rózsákat vásárlás során vizsgáljuk meg jó alaposan, mert a kiszáradt gyökérrel rendelkező rózsa már nem fog megeredni kertünkben. Ültetés előtt áztassuk be a rózsát pár órára vízbe, de akár 24 órán keresztül is hagyhatjuk egy vödör vízbe. Nem csak a gyökereket, de akár a hajtásokat is ellepheti a víz.
Tavasszal a meleg és a napfény hatására a rózsatövek hirtelen növekedésnek indulnak, így gyakran már a vásárláskor tele vannak friss hajtásokkal. Ezeket ültetés előtt érdemes visszametszeni, kb. 20 cm magasságik, mert így a növény a gyökeresedésre fog koncentrálni.
Ültetés előtt érdemes a talajt jó alaposan felásni és némi istállótrágyával bekeverni. Ássunk ki egy akkora gödröt, hogy a gyökér kényelmesen elférjen, benne majd helyezzük el a rózsát a gödörbe, úgy hogy az oltás 5 cm.-re legyen feljebb a föld felszínétől. Ezután töltsük fel földdel, kissé tömörítsük a talajt a növény körül, és kupacoljuk fel körbe a tövet. A felkupacolás ősszel a kifagyás ellen véd, míg tavasszal nem engedi kiszáradni a növényt.

 
A végén öntözzük be jó alaposan a növényt körbevevő földet, és az ültetés utáni hónapokban is fontos a rendszeres öntözés.

ÍGY VESSÜK EL A ZÖLDSÉG MAGOKAT!

Itt az ideje elvetni a zöldség magokat, hogy nyárra szép zöldséges kertünk legyen. Bemutatjuk lépésről lépésre a magvetést.
Nincs is jobb, mint nyáron a saját kertből szedett sárgarépa, saláta vagy paradicsom. Bár az április csalóka volt a 25 fokos meleggel, a zöldség magok vetésének ideje most jött el.
Első lépésként vásároljuk meg a szükséges zöldség magokat, amelyeket már pár száz forintért beszerezhetünk. Gondoljuk végig mekkora helyünk lesz kertünkben, a babot és a borsót pl. kerítésre is fel lehet futtatni, míg némely zöldséget cserépbe is tehetünk erkélyre, teraszra.
A magvetéshez szükségünk lesz még jó minőségű termőföldre vagy magvetéshez bekevert földre és kisméretű cserepekre vagy szaporító ládára ezt nagyobb gazda boltban szerezhetünk be. A szaporító ládát töltsük, meg a virágfölddel majd egy kicsit simítsuk le, hogy jó tömör legyen és még magvetés előtt nedvesítsük be, akár egy kézi permetezővel.
A magokat bontsuk ki a zacskóból és lehetőleg egyenletesen szórjuk ki, nem muszáj egy sorban. Ha cserépbe vetjük, a magokat nagyjából minden cserépbe ugyanannyi magot szórjunk. Itt elsőre csak kisméretű cserepet használjunk, ami kb. 5 cm átmérőjű legyen.
Zöldségmagok széles kínálata található a Zöldstúdió online kertészeti áruházban: Kattintson ide!
Olvassuk el a tájékoztatót, mert van olyan mag, amit takarni kell és van, amit szabadon kell hagyni a föld tetejét, ha takarni kell, egy nagyon vékony réteg földet vagy homokot szórjunk rá. Ha ezzel készen vagyunk, újra permetezzük be, de ne locsoljuk, mert az erős vízsugár bemossa a magokat a földbe, csak kézi permetezővel nedvesítsük be. Érdemes kis műanyag jelölő táblával vagy csíkkal ráírni, hogy melyik ládában milyen mag és zöldség van elvetve, mert később nem keverjük össze a növényeket.
A láda tetejét takarjuk le bármilyen üveglappal vagy átlátszó fóliával, amire készítsünk szellőző nyílásokat így biztosítva az egyenletes párás légkört. A ládát tegyük világos, de nem tűző napos helyre így pár héten belül megjelennek a magoncok. Ne tegyük, ki pl. olyan ablakba ahol délután odatűz a nap, mert a kis magoncok kiégnek. Ekkor már levehetjük a fóliát, de érdemes odafigyelni a locsolásra, hogy a ládában levő föld ne legyen száraz, de ne is legyen túl nedves, mert mindkettő káros lehet.
Ha a kis magoncok már elérik, a 4-5 cm nagyságot tűzdeljük őket külön kis cserepekbe, vagyis minden cserépbe 2-3 kis palántát ültessünk át nagyon óvatosan. Innen, ha elérik, a 10 cm nagyságot mehetnek ki a szabadföldbe szépen sorba ültetve. Május közepétől a magokat rögtön a szabadföldbe is vethetjük ám kikelés után itt is érdemes egy kicsit ritkítani a magoncokat, hogy a többi palántának legyen elég helye a fejlődéshez.

TAVASZI TALAJJAVÍTÁS

Ha kertünkben nem fejlődnek szépen a növények, nem hoznak elég virágot, akkor ott gond van a talaj minőségével. Nézzük hogyan is javíthatunk a kerti talaj minőségén.
Vajon miért van az, hogy az erdőben egész virágmezők jönnek létre tavasztól őszig, hogy a fák minden évben gyönyörűek pedig senki nem locsolja, és senki nem gondozza őket. Nos, ennek oka a szerves anyagok, a gombák és a rengetek apró szabad szemmel szinte láthatatlan élőlények sora.
Az erdőben minden ősszel lehullnak a levelek, elkorhadnak az ágak, amelyek mint komposzt visszajutnak a talajba, így minden lehullott szerves anyag átalakul komposzttá és a következő évben tápanyagot juttatnak a növényeknek. Ám mi a kertünkben minden ősszel gondosan összetakarítjuk a kerti leveleket és ágakat így a talaj szép lassan kifogy a tápanyagból és növényeink évről évre egyre gyérebbek a, virágok fakók és gyengék lesznek.
Egy jó minőségű kerti föld lélegzik, és tele van ásványi anyaggal, milliónyi élőlénnyel. A sok műtrágyával és más vegyi szerrel kezelt talajban ezek az élőlények elpusztulnak, így a körforgás megszűnik, a növények könnyedén megbetegednek, és fogékonyak lesznek a kártevőkre és betegségekre is.
Egy összetapadt agyagos építkezés után visszamaradt sittes talaj nem alkalmas ültetésre, ilyenkor talajcserére van szükség. Első lépésként ismerjük meg kertünk talaját. Ássuk fel egy részt és vizsgáljuk meg milyen a szerkezete, morzsalékos laza, netán összetömörödött agyagos? Ma már különböző mérő műszerekkel mérni tudjuk a talaj pH értékét, így megnézhetjük, hogy meszes, vagy savanyú, netán semleges pH értékű földünk van.
A földigiliszta vagy egyéb rovarok jelenléte a legjobb, ha ezek hiányoznak kertünkből érdemes betelepíteni őket. Ezek a kis hasznos ám nem túlkedvelt állatok, szó szerint felássák helyettünk a talajt, tavasztól őszig.








Ha a talaj minősége nem megfelelő, tavasszal ássuk fel a kertet és válasszunk talajjavító anyagot. Ez lehet jó minőségű komposzt, amely sötét színű, morzsalékos anyag, amely nagyban növeli a talaj minőségét. De adhatunk hozzá marha vagy istállótrágyát is, amelyet jó mélyen forgassunk be a földbe. Erre jöhet egy réteg komposzt, vagy humusz kerti földdel keverve.


Ősszel és tavasszal is érdemes a talajt szellőztetni, vagyis jó alaposan felásni és elgereblyézni. Az ősszel lehullott faleveleket, és a nyáron levágott füvet soha ne égessük le, hanem komposztáljuk és forgassuk vissza a talajba. A komposzthoz egész évben gyűjthetjük akár a konyhai hulladékot, akár a kerti hulladékot is.

Ha megfelelőn gondoskodunk minden évben kertünk talajáról, tavasztól őszig virágmező lesz kertünkben is.

Európai Vidékfejlesztési Hálózat

Az Európai Bizottság egy konferencia keretében indította útjára az Európai Vidékfejlesztési Hálózatot (EVH) 2008. október 16-17-én Cipruson. A konferencia a jelenlegi vidékfejlesztési politikát helyezte középpontba, azt vizsgálva, hogy megfelel-e a jelen és a jövő kihívásainak.
Mariann Fischer- Boel főbiztos három kiemelt célt határozott meg: a versenyképesség javítását, a földhasználatot és a tágabb értelemben vett vidékfejlesztést. Kiemelte a Közös Agrárpolitika jelenlegi kihívásait, illetve folyamatait, mint például a szükséges agrárpolitikai felülvizsgálatot („Health Check”), a klímaváltozást, a megújuló energiákat és a biodiverzitás fenntartását.
A program témái között találhattunk olyan központi kérdéseket, amelyek a lentről felfelé („bottom- up”), illetve fentről lefelé („top- down”) induló kezdeményezéseket vizsgálva a vidéki területek lehetőségeit, a szabályozások kialakításának gyakorlati kérdéseit, a helyi döntéshozást és a helyes egyensúly megtalálását elemezték. Az eseményen megfogalmazták a változatos vidéki területek definiálásának igényét, melyhez elengedhetetlen a demográfiai-, szociális- és környezeti különbségek feltérképezésére. A vidéki területek tisztább értelmezésével a jogszabályi keretek is megfelelően módosíthatóak.
A vidékpolitikát érintő igények és kérdések megfogalmazásában kiemelt szerepet kap a Hálózat, mely egy nyitott információs hálózatként segíti a helyi csoportokat, szereplőket.
További információk:
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkája az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban
Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat 2008. október 1-én kezdte meg munkáját, jogszabályi hátterét az 1698/2005/EK Tanácsi rendelet (67. cikkelye) és a 2008/168-as Bizottsági határozat adja. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban a nemzeti hálózatok, egyéb szervezetek és a vidékfejlesztés területén aktív közigazgatási egységek vesznek részt.
Feladatok:
A vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos információk gyűjtése, elemzése és terjesztése;
A legjobb vidékfejlesztési gyakorlatok átadása;
Az EU és a harmadik országok vidéki területeinek fejlesztéseivel kapcsolatos információk nyújtása;
Vidékfejlesztéssel kapcsolatos találkozók, szemináriumok szervezése közösségi szinten;
Szakértői hálózatok felállítása és működtetése, a vidékfejlesztési politika elemzése;
Technikai segítségnyújtás a nemzeti hálózatok és nemzetközi együttműködési kezdeményezéseihez.
Az EVH szervezeti felépítés a 2008/168 Bizottsági Határozat szerint:
1) Koordinációs Bizottság
2) Leader Albizottság
3) Tematikus munkacsoportok
A tagállamok vidéki hálózatainak legfőbb egyeztető fóruma az EVH Koordinációs Bizottsága, melynek összetétele:
27 fő a tagállami Irányító Hatóságok képviseletében;
27 fő a tagállami vidéki hálózatok képviseletében;
12 fő EU-szintű, aktív szervezet képviseletében (a Vidékfejlesztési Tanácsadói Csoport tagjai közül), az alábbi vidékfejlesztési célterületekről:
A versenyképes mezőgazdaság és erdészet fejlesztése;
Környezet- és tájgazdálkodás;
A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság diverzifikációja.
2 fő a Leader albizottság részéről;
1 fő a Helyi Akciócsoport szervezet részéről.
A Koordinációs Bizottság feladatai
Segítséget nyújt a Bizottság hálózati tevékenységével kapcsolatos munkájának előkészítésében és végrehajtásában;
Koordináció az EVH, a nemzeti hálózatok és a közösségi szinten aktív vidékfejlesztési szervezetek között;
Tanácsadás a Bizottság európai vidékfejlesztéssel kapcsolatos éves munkaprogramjához, hozzájárulás a tematikus munkák kiválasztásához és koordinációjához;
Javaslat a tematikus munkacsoportok kialakításához.
A Bizottság kiemelt eszköznek tekinti a Leader módszertant, ezért létrehozta a Leader albizottságot is, melynek feladata a helyi közösségekkel kapcsolatos tevékenységek technikai segítése a vidéki hálózatokban.
Leader albizottság összetétele:
27 fő a tagállami Irányító Hatóságok képviseletében;
27 fő a tagállami vidéki hálózatok képviseletében;
12 fő EU-szintű, aktív szervezet képviseletében (a Vidékfejlesztési Tanácsadói Csoport tagjai közül), az alábbi vidékfejlesztési célterületekről:
A versenyképes mezőgazdaság és erdészet fejlesztése;
Környezet- és tájgazdálkodás;
A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság diverzifikációja.
1 fő Helyi Akciócsoport szervezet részéről. Hozzájárul a Koordinációs Bizottság munkájához a Leader tengely ellenőrzésével, ill. a nemzetközi együttműködési projektek megvalósításával kapcsolatban.
A Koordinációs Bizottság és a Leader albizottság évente két alkalommal ülésezik.
Tematikus munkacsoportok
Meghatározott témában hozható létre, a Bizottság képviselőjének elnökletével.
Legfeljebb 15 tag részvételével, melyet a Bizottság jelöl ki a Koordinációs Bizottság javaslatára.
A munkacsoportok rendszeres jelentést tesznek a Koordinációs Bizottságnak a küldetésüknek megfelelő területekkel kapcsolatban.
Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat operatív egysége az EVH Tájékoztatási Központja (Contact Point), mely szervezet a Bizottság irányításával Brüsszelben működik. Technikai segítséget nyújt és koordináló feladatokat lát el mind a 27 tagállamra kiterjedően.
Kontakt Pont (KP) szolgáltatásai:
Az EVH és a tematikus csoportok titkársága;
Nemzetközi együttműködések támogatása;
A nemzeti hálózatok koordinációja;
A monitoring indikátorok elemzése
Promóció és képviselet
Jó gyakorlatok adatbázisa
Kommunikációs eszközök:
Információs vonal
EVH honlap
Extranet elérhetőség
A Tájékoztatási Központ munkatársaival aktív segítséget nyújtanak, mely tevékenység keretében például már kérdőívet készítettek a Nemzetközi Együttműködések felmérésével kapcsolatban (a Helyi Akciócsoportok, ill. a nemzeti vidéki hálózatok részére). A kérdőívek elemzésének eredményeként alakítja ki a Tájékoztatási Központ az együttműködések segítését, mellyel tehát felhasználja az előző időszak tapasztalatait és a felmerült igényeket is.

Újburgonya hozamnövekedés granulált szervestrágya-pellet alkalmazásával

Még most is amikor sok székelygazdának a raktárába maradt a burgonyatermése talán nem éppen lehet érdekes egy másfajta újburgonya  tehnológiét bemutató cikk, de látva a Kertészet Szőlészetben megjelent cikket mégis csak fontosnak tartjuk ennek leközlését. Ezúton is köszönetet mondva a cikkíróinak és a szerkesztőségnek is: (Erdélyi Hangya)  
Ökogazdálkodásban eredményesen használható
A kora tavasz egyik nagy adománya az újkrumpli. Március közepére-végére itt a pergő héjú, hamvas színű, édes, lédús friss burgonya. Régen nem tapasztalt jó ára van, szerencsések azok a termesztők, akik az előző évi termésüket betárolták. A pillanatnyi jó eladási ár ellenére az újkrumplit termesztő balástyai, kisteleki fóliás kertészek egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán panaszkodnak alacsony piaci árra vagy a kereslet hiányára. Gasztronómiai szempontból az lenne az igazi, ha a pultokon egész évben elérhető lenne az újkrumpli. Termesztőtársaimnak üzenem: itt az ideje, hogy felfedezzük az újburgonyában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket!
Újkrumpli esetében a hozam és a koraiság a befektetett energia legfontosabb értékmérője. Ahhoz, hogy a burgonyát a korai időszakban jó minőségben elő tudjuk állítani, a termesztés legelején meg kell teremteni az előhajtatás feltételeit.
Kamatostul meg kell térülnie
Enyhén fűtött, fénnyel jól ellátott helyiségre van szükség. Az előcsíráztatás lényege, hogy kiültetés előtt 6 hétig a gumókat 10-12 °C-os, világos helyen vékony rétegben helyezzük el. Ládánként maximum két sort tegyünk, és a ládákat úgy rakjuk egymásra, hogy közöttük legalább 4-6 cm legyen, ahol a fény bejuthat.
Később, a kiültetést követően február- márciusban a 16 °C optimális hőmérsékletet igénylő burgonya esetében további fűtési igénnyel számolhatunk. A befektetett energiának pedig kamatostul meg kell térülnie az újkrumpli eladási árában, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy tő alól hány gumót tudunk felszedni, s természetesen a minőség is igen fontos. Ehhez a termesztőknek többek közt megfelelő tápanyagellátást kell biztosítaniuk.
Baromfitrágya-pellet trágyázási technikák
A korai burgonya táplálásához alapelvként a burgonya tápanyag-utánpótlása ad támpontot. A korai burgonya termesztéséhez 1,5-2,0 t/ha granulált szerves trágyát kell kiszórni, és kb. 8-15 cm mélységben a talaj felső rétegébe dolgozni. Ez a mennyiség elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli, javítja a szerkezetét, ezen keresztül a vízgazdálkodást, elősegíti a felmelegedést, megkönnyíti a művelést.
Közepes tápanyag-ellátottságú talaj esetében a következő főbb hatóanyag-menynyiségekkel számoljunk: N = 100-200 kg/ha, P2O5 = 90-140 kg/ha, K2O = 240- 360 kg/ha, MgO = 60-80 kg/ha (a kisebb értékek közepes, a nagyobbak bő termést tesznek lehetővé). Az adatsor a kálium kiemelkedő fontosságára utal. A kálium elősegíti a szénhidrátképződést és növeli a burgonya fogyasztási értékét is, miután a gumó főzés közben nem esik szét, íze kellemesebb lesz. Hiányában a növények kevésbé hidegtűrők (fagyérzékenyek), de legfőképpen a szárazságot kevésbé viselik el. Az étkezési burgonya egyik legveszélyesebb tárolási betegsége, az ún. kékfoltosság is bizonyítottan a kálium hiányára vezethető vissza.
A granulált szerves trágyák alkalmazásának óriási előnye, hogy a hatóanyagokat irányítottan tudjuk adagolni, a kálium folyamatosan rendelkezésére áll, mindig akkora adagban, amennyit a növény felvenni képes. Leghelyesebb, ha a baromfi- vagy szarvasmarhatrágya-pelletet ősszel a talajművelésnél, a magasabb káliumtartalmú szervestrágya-pelleteket pedig a tavaszi talaj-előkészítéssel egy menetben, a telepítést közvetlenül megelőzően dolgozzuk a talajba.
Régi, jól bevált istállótrágya, új formában
Az egyoldalú műtrágyahasználat minden kétséget kizáróan rombolja a talajszerkezetet. A korszerű tápanyag-visszapótlási technológiák a szerves és ásványi trágyákat ésszerű kombinációban alkalmazzák. Pelletált, könnyen kijuttatható trágyaféleségek ezek, amelyek szerves anyagot, teljes értékű eszenciális tápanyagokat és mikroelemeket is tartalmaznak. A szervestrágya- használat segíti a talaj mikrobiológiai aktivitását, ezáltal a talajban lakó hasznos szervezetek a növény egészséges fejlődését, az immunreakciók működését támogatják. Így nem csupán a korábban már említett könnyebb talajművelés és jobb szerkezet lehet a szervestrágya- használat előnye.
A szerves- és istállótrágyák felhasználhatóságát forradalmasítja a komposztálási és trágyakeverési eljárások alkalmazása, ahol az egalizálás és komposztálás során a végterméket több alkalommal is vizsgálják, hatóanyag-tartalmát állandó értékre beállítják. A kíméletes hőkezelésnek köszönhetően a pelletált trágya könnyen újra nedvesíthető, a szárított trágyagranulátum gyakorlatilag a műtrágyához hasonlóan juttatható ki a talajra, vagy a növényekhez.
Az újkrumpli tápanyag-visszapótlását segítik olyan istállótrágya-alapú trágyaféleségek is, amelyek természetes alapú foszfor-, kálium-, vagy éppen nitrogéntúlsúlyosak. Alkalmazásukkal a fejtrágyázás is megoldható ott is, ahol eddig csak a műtrágya jöhetett számításba.
Jelentős kihatása van az újszerű trágyahasználatnak az ökológiai gazdálkodásra is. A trágyapellet alkalmazása a biotermesztők számára is lehetővé teszi a könnyen felhasználható, kiszámítható tápanyag-utánpótlást, lényegesen nagyobb hozamokat és szermaradvány-mentességet szavatol.
Mikorrhiza oltás
Újburgonya ültetésekor fontos technológiai elem, amikor hasznos gombákkal oltjuk be a csírázó burgonyát. Közvetlenül ültetés előtt Glomus spp. vizes szuszpenziót készítünk, és a csírázó burgonya-szaporítóanyaggal teli ládákat a szuszpenzióba mártjuk. A bemártás következtében a Glomus spp. spórát a csíra külső felületére felvisszük, ahol a gombaspóra kb. 12- 24 óra alatt csírázik, majd beágyazódik a gyökérzet szövetei közé. A hasznos gombafajok és a növény gyökérzete között létrejött kölcsönösen előnyös kapcsolatot szimbiózisnak nevezzük. A hasznos gomba micéliumrendszere vizet tárol és oldott, „konyhakész“ tápanyagokkal látja el a növény gyökérzetét. A jól fejlett micéliumrendszer a gyökérzet nagyságához képest gyakran százszoros méretű felületről képes vizet és tápanyagokat biztosítani a növény gyökerei számára.
Fontos a gumók minősége
Az Italpollina cég Nyugat-Európa számos ökológiai ellenőrző szervezete által elfogadott szerves trágyáit a Viterbo-ban (Lazio tartomány, Olaszország) található nagy hírű Universita della Tuscia egyetem agrárkarán vizsgálták. Itt, a burgonyatermesztőket is segítendő, a gumókban mérhető nitráttartalom változását vizsgáló kísérletet állítottak be különféle trágyák használatával.
A vizsgálatban három fő trágyázási technikát vettek górcső alá. Az egyik kezelésben kizárólag műtrágyát alkalmaztak, a másikban a csökkentett műtrágyamennyiség mellett magas természetes foszfortartalmú, a harmadik esetben a csökkentett műtrágya hatóanyag-mennyiség mellett természetes úton magas nitrogéntartalmú szerves trágyát használtak. Az egyes eseteknél a körülbelül azonos mennyiségekre kiszámított fő hatóanyagoknak (N, P2O5, K2O) megfelelően körülbelül azonos termésmennyiségeket tapasztaltak, ám a gumók beltartalmi mutatói, illetve a gumóméretek arányos eloszlása a kezeléseken belül erősen eltértek.
Érdekes megfigyelés volt, hogy a kizárólag műtrágyával kezelt területen a 40. napig gyakorlatilag 5-ös pH jellemezte a talajt, amíg a másik két kezelésnél 6-os pH körül alakult a kémhatás. A talaj csak a 60. napra vált újra 6-6,3 pH-júvá.
A nagyobb gumóméret tekintetében a magas foszfortartalmú szerves trágya + csökkentett mennyiségű műtrágya alkalmazás adta a legjobb eredményeket, a legrosszabb ebben a tekintetben a nitrogéntúlsúlyos szerves trágya + csökkentett műtrágya kombinációja volt.
A legmeghökkentőbb eredményt azonban a nitrogéntartalom-mérésekkel kapcsolatban kapták a kutatók: megállapították ugyanis, hogy a héjban található nitrogénmennyiség egységnyi friss tömegre vetítve éppen azon parcellákból betakarított burgonyagumók esetében volt a legkevesebb, ahol a növelt nitrogéntartalmú szerves trágyát használták a csökkentett műtrágyamennyiségek mellett.
A gyakorlat számára levonható fontos következtetések sorában elsődleges tehát, hogy szerves trágya pellet alkalmazásával a burgonya nagyobb beltartalmi értékű termést ad.
Érdemes a korai burgonyatermesztés során a műtrágyák mennyiségét csökkenteni, és ezzel párhuzamosan olyan szervestrágya-granulátumot alkalmazni, amelyek hatóanyagát könnyen beszámíthatjuk a csökkentett műtrágyamennyiségbe. Magasabb minőségű és értékű termés mellett egyúttal környezettudatos gazdálkodást, tisztább környezetet teremtünk.
Bebizonyosodott, hogy állati és növényi eredetű szerves trágyák alkalmazásával teljes értékű tápanyag-visszapótlás valósítható meg. Az „újgenerációs” szervestrágya- pelletek azonban forradalmasíthatják a műtrágyahasználatot is, ami gondolkodásra és cselekvésre késztetheti mindazokat, akik jó minőségű és az egészségünket szolgáló zöldségeket szeretnének termeszteni.
Fülei Zoltán
dr. Pap Zoltán
okleveles kertészmérnökök

Az agráriumra költene legtöbbet az EU

2013. február 12. 
Több mint egy napon keresztül folyamatosan tárgyaltak, végül sikeresen megállapodtak az EU 2014-2020-as költségvetéséről a tagországok állam- és kormányfői. A Közös Agrárpolitikára nagyjából 363 milliárd euró juthat.
Az Európai Unió (EU) tagországainak állam- és kormányfői (Horvátország részvételével) maratoni, több mint 24 órán át tartó ülésükön megállapodtak az EU következő hétéves költségvetéséről. A február 7-én többórás csúszással kezdődő hosszas alkufolyamat végén a teljes költségvetés 85 milliárd euróval lett kevesebb a kezdetben tervezetthez képest: 960 milliárd euró kötelezettségvállalás (az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százaléka) és 908 milliárd euró kifizetés (a GNI 0,95 százaléka). A tagállamok abban is megegyeztek, hogy 2016-ban a gazdasági helyzet és a végrehajtás fényében felülvizsgálhatják a költségvetést.
A Közös Agrárpolitikára (KAP), a Közös Halászati Politikára, valamint a természet- és környezetvédelmi LIFE programra a teljes költségvetésből összesen több mint 373 milliárd euró jut. Bár az Európai Bizottság eredeti javaslatánál ez nagyjából 14 milliárd euróval kevesebb, a KAP-ra szánt összeg 11 százalékos veszteséggel átvészelte az alkudozást, és továbbra is az EU legnagyobb kiadási tétele maradt.
A KAP-ból csaknem 278 milliárd eurót szánnak közvetlen kifizetésekre és piaci kiadásokra. Előbbieket – az eredeti terveknek megfelelően – részben kiegyenlítenék a tagállamok között 2020-ig (az EU-átlag 90 százalékához képest harmadával), ám új elem, hogy addigra el kell érni hektáronként a minimum 196 eurós szintet. A főként a balti országoknak kedvező változtatást 2015-től valósítanák meg azon tagállamok kárára, amelyek az EU-átlag felett kapnak hektáronkénti közvetlen támogatásokat (hazánk néhány százalékkal az átlag alatt van). A tagállamok önkéntesen vállalhatják, hogy bevezetik-e a közvetlen kifizetések plafonját („capping”), így az az eredeti tervezettel szemben nem lenne kötelező. Az Európai Tanács egy 2,8 milliárd euró értékű mezőgazdasági válságkezelő alap felállításáról is rendelkezett. Ebbe évente csoportosítanának át forrást a közvetlen kifizetések büdzséjéből, amelyet visszautalnának, ha nem kell felhasználni. A KAP-ot egy külön rendeletben meghatározandó gazdálkodási gyakorlatokkal „zöldítenék”, amelyeket a tagállamok majd közvetlen kifizetéseik éves nemzeti keretének 30 százalékából finanszíroznának, és amelyeket egyenértékű intézkedésekkel is ki lehetne váltani. Az egyik Bizottság által javasolt követelménnyel, az ökológiai célterületekkel kapcsolatban az Európai Tanács úgy döntött, hogy ezek kialakításához nem kellene kivonni a földeket a művelés alól, és el kellene kerülni, hogy ezzel indokolatlan károkat okozzanak a gazdáknak.
Vidékfejlesztésre összesen csaknem 85 milliárd euró juthat a KAP-ból 2014 és 2020 között. Ennek éves elosztásáról majd a mezőgazdasági miniszterek és az Európai parlament külön döntenek, a tagállamok objektív követelmények és múltbeli teljesítményük alapján részesülhetnek belőle, illetve egyes országok – jutalmul, amiért hatékony keretet alakítottak ki a támogatások kifizetésére – többet kapnak ebből a forrásból. Az állam- és kormányfők részletesen meghatározták, hogy milyen esetekben mekkora lehet az európai uniós társfinanszírozás mértéke, emellett pedig rugalmasabbá tennék a rendszert azzal, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források között 15 százalékot (egyes esetekben 25 százalékot) átcsoportosíthatnának.
A kész megállapodásról számos tagállam vezetője elégedetten nyilatkozott. Az eredeti javaslatot benyújtó Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja, Dacian Cioloşszerint az „EU vezetői megerősítették elkötelezettségüket egy korszerűsített Közös Agrárpolitika mellett, és felismerték a gazdálkodás és a vidéki területek fontos hozzájárulását az EU gazdaságához”. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság beterjesztett tervezetéhez képest kevesebb jutna vidékfejlesztésre és más költségvetési tételekre is.
Ha az Európai Parlament (EP) is áldását adja a megállapodásra, megnyílik az út a KAP reformjának utolsó szakasza előtt, hívta fel rá a figyelmet Dacian Cioloş, ám Roger Waite bizottsági szóvivő rámutatott, hogy a képviselők még kisiklathatják a folyamatot. A kialkudott számokról szólva megjegyezte, hogy azok csak jelzésértékűek, jogi erejük nincs. Hozzátette, hogy a KAP költségvetésével „csak akkor végeztek, ha politikai megegyezés születik az Európai Tanács és az Európai Parlament között”. Utóbbi testület vezetője, Martin Schulz és a négy legnagyobb frakció vezetője jelezte, hogy nem hajlandóak egyszerűen rábólintani az EU történetének első olyan hosszú távú költségvetésére, amely kisebb az előzőnél. Az EP mezőgazdasági bizottsága korábban már szavazott a KAP-reformról, több ponton (pl. hogy kötelező legyen-e a „capping”) is ellentétes álláspontot megfogalmazva a tagállamok mostani megegyezésével.
Forrás: Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, AgraFacts, EUobserver

Magyarország - Az OFTK vizsgázott a regionális tudomány professzorai előtt

2013. január 30. 
A területi tervezés, a tértudományok és a regionális tudomány képviselőinek mutatták be január 25-én az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyagát, amelyet véleményezhettek is a szakértők.
A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából, a Tervezéskoordinációért felelős Államtitkársággal szoros együttműködésben állította össze az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) stratégiai vitaanyagát, amelyet az NGM 2012. december 17-én bocsájtott társadalmi vitára. Ennek a folyamatnak a részeként 2013. január 25-én a területi tervezés, tértudományok, regionális tudomány szakmai grémiuma előtt ismertette Salamin Géza, az NGM főosztályvezetője a dokumentumot, majd a résztvevők is kifejthették véleményüket.
Előadása elején Salamin Géza kitért az OFTK keletkezésének körülményeire, időszerűségére, s mint mondta, érdemes úgy gondolni a
Első felkért hozzászólóként Budai-Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem professzora elmondta, a dokumentum végre megfelelő súllyal foglalkozik az agrárkérdéssel, mivel stratégiai ágazatként mutatja be azt. Mindemellett reálisan is értékeli annak jelenlegi helyzetét, bemutatva az agrár-business fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA KRTK) főigazgatója úgy vélte, ez a koncepció hozzájárulhat hazánk hosszú távú felzárkózásához, ugyanakkor szem előtt kell tartani annak nemzetközi fogadtatását is. A növekedési pólusokkal kapcsolatosan elmondta, lényeges és szimbolikus funkciókat kellene telepíteni hazánk nagyvárosaiba, ahogyan tették azt Lengyelországban is. Faragó László, a pécsi MTA KRTK Dunántúli Tudományos Intézet igazgatójának véleménye szerint a dokumentumot egy szűk kör készítette el, a koncepció társadalmi egyeztetése ebben az időszakban már későinek tekinthető. Több felszólalóval együtt Korompai Attila (Budapesti Corvinus Egyetem) az anyagban megállapított feladatok és célkitűzések rangsorolását tartotta volna fontosnak, azonban pozitívumként emelte ki, hogy végre együtt vannak az ágazati és területi szempontok egy anyagon belül. Forrás: NAKVI

Összefogtak a civilek Kazáron

2013. február 10. 
Február végén ünnepelték a civilek napját Kazáron, ahol a 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület is bemutatkozott. A LEADER akciócsoport nevéhez számos fejlesztés és felújítás köthető a Nógrád megyei településen.
Ismerkedéssel, barátkozással ünnepelték a civilek napját a Nógrád megyei Kazáron, február elején. Az összejövetel résztvevőit Fekécs Zoltán alpolgármester ─ aki egyben egy civil szervezet, a helyi polgárőr egyesület vezetője ─ és Molnár Katalin polgármester köszöntötte. Az alpolgármester hangot adott reményének, hogy a 2012-ben megjelent civil törvénnyel kapcsolatos kérdésekre idén válaszok születhetnek, és a pályázati lehetőségek bővítésével eredményesebb lehet a civilek tevékenysége. A polgármester hangsúlyozta, hogy a civil szervezetekben hatalmas értékek vannak, s az önkormányzat arra törekszik, hogy közülük mind többet hasznosítsanak a település fejlesztésében, gyarapodásában.
A 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület – mint civil szervezet – tevékenységét Gecse Ákos vidékfejlesztési menedzser mutatta be. Az egyesület 2008 nyarán alakult azzal a céllal, hogy hatékonyan segítse a salgótarjáni és a bátonyterenyei térségek településeinek fejlesztését. Helyi – a Palócföld könnyei és gyöngyei elnevezésű – vidékfejlesztési stratégiájuk minisztériumi támogatást kapott és LEADER akciócsoportként működött tovább. Az egyesületnek 35 önkormányzat, 22 vállalkozás, 22 civil szervezet és két magánszemély a tagja. Legfontosabb céljuknak a térségek gazdaságának fellendítését, a munkahely és a megélhetés biztosítását tekintik. Tevékenységük hasznosságát felújított vendégház és művelődési ház, egyháztörténeti múzeum, parkok, játszótér, falu- és turisztikai fejlesztések, mikrovállalkozások igazolják.
A Helyi Ipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete 2000 területi – nógrádi – alapszervezetének munkájáról Szabó Márta Katalin képviselő adott tájékoztatást. A szakszervezet 60 éves múltra tekint vissza s valamennyi megyében van területi szervezete. A közelmúltban megtartott kongresszusán legfontosabb feladatnak e területi szervezetek erősítését jelölték meg. Nógrád megyében is ennek jegyében dolgoznak, és mindenkit, így a fiatalokat is várják a közösségekbe. Mint mondta, a szakszervezet érdekvédelmi szervezet, szolgáltatások egész sorával segíti tagjait, igyekszik könnyíteni helyzetüket, mindennapi életüket. Tanácsadói szolgálatuk működik, munkajogi kérdésekben adnak tájékoztatást, a szakszervezet önsegélyező pénztárat és a tagok segélyezésére alapítványt működtet. Emellett kedvezmények egész sorát nyújtja tagjainak, többek között kedvezményes üdülést, banki szolgáltatásokat, díjmentes baleset-, élet- és felelősségbiztosítást.
Forrás: 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület, Nógrád Megyei Hírlap

2013. február 27., szerda

Magyarország - Bemutatkoztak az MNVH megyei referensei

2013. február 26. 
Február elsején 15 megyében megkezdték munkájukat a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referensei, akiket február 25-én, a NAKVI Tanácstermében mutattak be a testület Elnökségének.
A referensek fő feladata a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) megyei szintű képviselete. Ennek részeként információs pontot működtetnek, Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekben bemutatják a Hálózat aktuális havi tevékenységét, illetve megyei sajtókapcsolatok ápolásával elősegítik annak nyilvánosságát. Kapcsolatot tartanak a hálózati tagokkal, és aktívan hozzájárulnak a tagság bővüléséhez. Megyéjükben támogatják az MNVH vidékfejlesztési projektötleteinek megvalósulását, a projektötletek benyújtásához információs segítséget nyújtanak a lehetséges partnereknek, szúrópróbaszerűen ellenőrzik a támogatást nyert projektötletek megvalósulását, a megvalósultakról adatbázist készítenek, és jó gyakorlatokat gyűjtenek. Megyei szinten továbbépítik és hálózatosítják az MNVH programjait. Intenzíven tartják a kapcsolatot a Hálózat Tanácsának megyei tagjaival. Régiós szinten, az adott régió többi megyéje referenseinek együttműködésével időről időre összehívják a Tanácsot, amely rendezvényeken segítik a tagokat, hogy bekapcsolódjanak az MNVH programjaiba. Rendszeresen részt vesznek a referensek számára meghirdetett és ajánlott képzéseken, országos szakmai rendezvényeken. Megyei szinten támogatják a vidékfejlesztési tervezést, különös tekintettel a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakra vonatkozólag, és elősegítik a rendezvényeken való részvételt a vidékfejlesztés szereplői számára.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referenseinek listáját, akik szerződést kötöttek a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel (NAKVI), a csatolt melléklet tartalmazza. A fennmaradó négy magyarországi megyében a – később fölvett – referensek várhatóan március 1-től kezdik meg munkájukat. Forrás: NAKVI
A referensek cimlistája:
 Név
e-mail cím
Tóth Márta
bacskmegye@nakvi.hu
Lantos Tamás
baranyamegye@nakvi.hu
Gyebnár Péter
bekesmegye@nakvi.hu
Csikász Gábor
bazmegye@nakvi.hu
Ponicsán Péter
csongradmegye@nakvi.hu
Kutai Tibor
fejermegye@nakvi.hu
Csuhány Bence
hevesmegye@nakvi.hu
Dr. Barancsi Ágnes
jnszmegye@nakvi.hu
Mocsi Ádám
komaromemegye@nakvi.hu
Bíró Anna
nogradmegye@nakvi.hu
Pongrácz Máté
somogymegye@nakvi.hu
Baracsi Endre
szszbmegye@nakvi.hu
Vendégh Edit
tolnamegye@nakvi.hu
Kiss László Tibor
vasmegye@nakvi.hu
Tóth Balázs
zalamegye@nakvi.hu

2013. február 26., kedd

Baciu: Hazug a miniszter

2013. február 26.
Székely gazdák között a termelők elnöke

Vastapssal jutalmazták a málnási gazdatalálkozón Laurenţiu Baciu, a Romániai Agrártermelők Egyesületei Szövetsége elnökének kijelentését: a miniszter hazug! Az elnök, aki maga is agrártermelő, több szempontból is alátámasztotta kijelentését.
De előbb még rátett egy lapáttal: Ceauşescut a nemzetgazdaság aláásása vádjával lőtték agyon. Mikor következik Daniel Constantin? – kérdezte arra reagálva, hogy a tárcavezető nem kérte a szükségállapot bevezetését a tavaly nyári szárazság okozta hatalmas gazdasági veszteségek okán. Ezzel egymilliárd euró támogatástól estek el a gazdák – hangsúlyozta.
A választási kampányban sok ígéret elhangzott, a területalapú támogatás előlegének kifizetése is csak a kampány része volt. A pénzügyminisztériumból tudja: nincs egy vas sem a szubvenciók hátralékának kifizetésére, az elmaradt pénzeket több részletben, júniusig fogják kifizetni – hangoztatta. A gázolaj szubvenciója lénye­gében nem támogatás, hanem az elvett luxusadót adják vissza. Az új agráradózási szabályozással kapcsolatban kifejtette: ki vizsgálta meg, mennyire súlyos a helyzet? Ki gondolja azt, hogy a gazdák kéréseit meghallgatják? A rendelkezés kidolgozásánál nem a termelőkkel tárgyaltak, hanem „patkányokkal”, akik saját nyereségük érdekében feladják a közérdeket – mondta.
A történelem során bebizonyosodott, harc nélkül nem lehet jogokat kivívni. Ezért próbál a kormány minden erővel fellépni a gazdamegmozdulások ellen. A novemberi országos sztrájkon is olyan karhatalmi erőket vetett be, mintha a harmadik világháború lenne kitörőben. A színfalak mögött pedig a gazdák egységének megtörésén dolgoztak – tárta fel a kulisszatitkokat.
Szavaihoz Ötvös Mózes hozzáfűzte: sokan mondják, hogy érdekvédelmi harc nélkül is lennének szubvenciók, de mindenkinek kell tudnia: összefogás, közös fellépés nélkül nincs előrelépés! (Bokor)

Parlagbombázás adóval

2013. február 26. (gândul)
A mezőgazdasági területek megadózása mellett újra napirendre került a parlagon hagyott földek kérdése is. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter kijelentése szerint eddig csak a politikai akarat hiányzott az új adóforma bevezetéséhez. A kifizetési ügynökség adatai szerint Romániában a 14,7 millió hektár használatban lévő mezőgazdasági terület mellett további 1,3 millió hektár a senki földjének számít.
Az elmúlt két évben kidolgozott törvénytervezetek szerint azoknak a földtulajdonosoknak, akik nem művelik meg birtokaikat, első évben 200, a második évben 300, míg a harmadik évtől kezdődően 400 lejes bírságot kellene befizetniük.
A pénzügyminiszter úgy véli, Romániában sok olyan földbirtokos van, aki nem műveli meg tulajdonát. 

2013. február 24., vasárnap

Így is lehet…


Kissé megkésett farsangi bálra voltam hivatalos 2013. február 16-ra, a szilágyszéri elemi iskola és óvoda rendezésében került sor e csöppet sem szokatlan eseményre. 
Ami mégis felkeltette a figyelmem, az az volt, hogy a bál főszervezője, Varga Szilárd kolléga, aki a Dinamyt együttes vezetője is, az egész rendezvény bevételét jótékonysági célra, egy leukémiás gyerek családjának ajánlotta fel. A szóban forgó gyerek e napokban ünnepelte az 5. születésnapját. Több hónapot töltött Kolozsváron az anyukájával és az anyukája nővérével. A csodálkozástól alig tudtam megszólalni, amikor megérkeztünk a széri kultúrotthonba a bogdándi Kis Rozsmalint tánccsoporttal. Legalább 350 ember zsúfoltságig megtöltötte a kultúrházat, az e célra felajánlott összeget egy urnába lehetett bedobni.Magas színvonalú műsort mutattak be az óvodások és az elemisek (ilyenkor szoktunk rácsodálkozni, hogy mennyi tehetséges gyerekünk van), s ezt az egész műsort a tanító bácsi kolléga profi módon vezette és konferálta. Következtek a vendégek: a bogdándi Kis Rozsmalint tánca, a szilágycsehi Berekenye fergeteges produkciója, s ezután jött csak az igazi meglepetés: a széri Kukurók ének- és táncegyüttes bemutatkozása. Közben megtudom, hogy két lelkes szilágycsehi ifjú, a Berekenye tagjai hetente kijárnak Szérbe, s az ifjakat néptáncra tanítják. 
Nagyon boldogan állapíthattam meg, hogy az énekcsoport már kész van, működik, s remélem, szeptember 8-án velük már találkozni is fogunk a XXIII. Nemzetiségi Néptánctalálkozón Bogdándon. A tánccsoport még csak részleteket mutatott be, de ha elkészül a végleges koreográfia, akkor az akaraton s a tehetségen nem fog múlni. Boldog voltam ezen a délutánon, láttam, hogy nincs itt baj a tehetséggel, csak ilyen lelkes fiatalok kellenek, mint a széri kollégák. Következett az álarcok felvonulása és zsűrizése (nem szenvednek fantáziahiányban a széri gyerekek). A zsűri végül úgy döntött, hogy csak első díjat oszt ki, mégpedig kettőt, s a harmadik jutalomkönyvet az éppen beteg gyermeknek ajánlja fel örök mementóként, hogy 2013. február 16-án a szériek Reá gondoltak. Az iskolások műsora után lépett színpadra a Dinamyt, az az együttes, amely ezt az egész rendezvényt támogatta s megvalósította. Rengeteg fiatal jött a szomszédos magyar falvakból, a báli belépő ingyenes volt, az adományt viszont bedobhatták egy urnába. Az összeg nem publikus, de reménységen felül került. Szilágyi Domokos a „Bartók Amerikában” című versében írja, hogy „az egymásra-utaltság legmagasabb fokon szervezett formája: a szeretet”. Amikor az iskola annyi ellenségeskedésnek, támadásnak van kitéve, mint napjainkban, örvendezve állapítja meg az ember, hogy a jó ötletek, a nemes gondolatok, a reményt adó cselekedetek mégiscsak az iskola részéről jönnek. Gratulálok, elsősorban annak a több mint 350 széri lakosnak, akik fontosnak tartották eljönni a rendezvényre, gratulálok az iskola tantestületének, valamint a Dinamyt együttes tagjainak, akik szintén tanügyiek (ide is írom a nevüket: Varga Szilárd, Mészáros Szabolcs, Antal Zsolt), akik szívügyüknek tekintették e nemes cselekedetet. Talán-talán az ilyen s hasonló tettek reményt is adhatnak: ha szeretet van a szívünkben, akkor segíthetünk a bajba jutott felebarátainkon, s talán nemzetünkön is.
Mészáros Lőrincz iskolaigazgató

Magyarországon is terjed a közösségi mezőgazdálkodás

2013.02.23. 
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fővárosban A közösségi mezőgazdálkodás Európában és Magyarországon címmel, svájci támogatással rendezett fórumot, amelyen a közösségi mezőgazdálkodás kérdései kerültek napirendre.
Magyarországon is terjed a közösségi mezőgazdálkodás az európai minták alapján, itthon már hat-nyolc ilyen elven működő gazdálkodói közösség tevékenykedik – mondta Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa pénteken az MTI-nek Budapesten, egy szakmai konferencián.
Perényi Zsófia elmondta: a közösségi mezőgazdálkodás a gazdák és a fogyasztók közvetlen kapcsolatán, hosszú távú elkötelezettségén és partnerségén alapuló mezőgazdasági modell, a hagyományos élelmiszer-értékesítési módszerek alternatívája; középpontjában az értékesítés helyett az áll, hogy a fogyasztókat bevonják a gazdaság fenntartásába.
Hozzátette: a gyakorlatban a közösségi gazdálkodás egy gazdából és egy fogyasztói csoportból áll, akik közösen elkötelezik magukat az együttműködés mellett. Ezt gyakran kétoldalú megállapodásban is rögzítik.
A vásárlók vállalják, hogy a gazdaság termékeit sokszor előre meghatározott áron és egész szezonban, illetve egész évben megveszik. A gazda pedig vállalja, hogy ebben az időszakban a közösség számára a lehető legjobb tudása szerint végzi a termelést.
Pető Áron gazdálkodó egy ilyen közösségi mezőgazdálkodáson alapuló gazdaságot működtet Biokert néven Szigetmonostoron. Az MTI-nek elmondta: a gazdálkodást 2011-ben kezdte ebben a formában. Jelenleg mintegy 60 család tagja a közösségnek, a kezdetekkor még csak 15-en voltak.
A múlt évben hét hónap volt a termelési ciklus, azaz 20 héten keresztül tudta ellátni a közösség tagjait különböző élelmiszerekkel, zöldségekkel. Egy szezonban összesen 40-50 féle zöldséget termel, és ebből kapnak a közösség tagjai.
Egy négyfős család heti tagsága mintegy 5 ezer forint körüli összegbe kerül. Az idén szeretné a termékekkel ellátás időszakát 40 hétre növelni. MTI

2013. február 20., szerda

Mégegyszer, ha áll a bál akkor a charlestont kell ropni Nagyzerinden is,

Gyulára látogatott az Új Hangya Integrációs Szövetkezet vezetősége






Balogh Gyula, a “Hangya” alapító unokája és csapata

Városunkba látogatott az Új Hangya Integrációs Szövetkezet vezetősége, akik az Amerikaiak a Magyarokért elnevezésű alapítványt is képviselték ittlétük során. Látogatásuk célja a kölcsönös kapcsolatfelvétel, a lehetséges hosszú távú együttműködések megfogalmazása volt. A találkozón személyesen vett részt a New Jersey-ben élő Balogh Gyula, aki az egykori Hangya Szövetkezeti Mozgalom elindítójának és legfőbb szervezőjének Almási Balogh Elemérnek az unokája.
A Balogh Gyula által képviselt Új Hangya Integrációs Szövetkezetet azért alapították, hogy abban a szellemiségben kezdje meg és folytassa működését, amelynek szellemében egykoron a századfordulón elindított hangya szövetkezetek szerveződtek. Az elmúlt években városunkban is elindult egy hasonló „Hangya” szellemben megfogalmazott kezdeményezés, amelynek eredményeképpen 2011-ben megalakult a Gyulai Hangya Szociális Szövetkezet.
A találkozón a gyulai szövetkezet nemrégiben megválasztott elnöke, Alt Norbertalpolgármester fogadta a vendégeket, egyben ismertette az eddigiekben elvégzett szövetkezeti munkát.
Alt Norbert a találkozón elmondta, hogy a szövetkezetük által mentorált Háztáji Gazdálkodó Hálózat eddig mintegy négyszáz családon segített talpra állni a háztáji gazdálkodásban, majd ismertette a jövőbeli elképzeléseket is.
Szóba kerültek a helyi kezdeményezések, a helyi gazdaságpolitikai elképzelések, a gyulai húsipar újjászervezésére tett kormányzati és önkormányzati lépések. Balogh Gyula, aki egyben az Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány kuratóriumi elnöke is, a lehetséges együttműködések, térségi mintaprogramok kidolgozását emelte ki, amelyekhez a pályázati lehetőségek feltárásán túl az amerikai magyarok támogatását is meg lehetne nyerni.
A felek megegyeztek abban, hogy a találkozónak vélhetően februárban lesz folytatása, amikor is ünnepélyesen kibocsájtják a Gyulai Hangya szövetkezeti részjegyeket. Alt Norbertalpolgármester, szövetkezeti elnök elmondása szerint a szövetkezeti taggá váláshoz szükséges részjegyeket eddig több mint száz gyulai család jegyzett elő.
forrás: gyulaihirlap.hu

2013. február 19., kedd

Naturalma® – Beváltja ígéretét

Az új almafajták termelési és marketing támogatásával foglalkozó Naturalma Zrt egyik legnehezebb vállalása az új fajták hatékony tömegmédiás marketingjének tervezése, illetve kivitelezése.
A feladat abból a szempontból könnyen végrehajtható, hogy a Zrt olyan termékek mellé ígért marketingtámogatást, márkázást partnereinek, melyek alaptulajdonságaiknál fogva is jól megállják a helyüket a piacon. Már tömegek tudják hogy a Naturalma® márkanév alatt sorakozó almaújdonságok igen jó ízűek, hiszen a régi fajtákkal összevetve rendre dobogós helyeken végeztek a fajtabírálatokon.
A nehézséget az okozza, hogy olyan márkázott árualapnak kell hathatós médiatámogatást adni, amely még meg sem jelent a piacon. A Naturalma® mégis vállalja ezt a nehézséget, mert az új fajták hatékony piaci bevezetésére irányuló ígéretét be kívánja váltani. Elképzelésünk szerint a Naturalma® márka egy presztízsterméket kell, hogy takarjon. A betegség ellenálló képesség miatt a brand alá tartozó új almafajták jóval alacsonyabb vegyszerterhelés mellett – akár bio gazdálkodás keretein belül is - hatékonyan termelhetők. Ezáltal egészségesebb alternatívát jelentenek az almafogyasztók számára. Az új fajtákat eddig 1200 termelő és több mint ötszáz fős almakedvelő közönség kóstolta és bírálta végig. A több, mint 1700 fős minta alapján biztosan állíthatjuk a Luna®, Sirius®, Orion®, Rozela® és Red Topaz® fajták ízben, aromában, sav-cukor harmóniában rendre felülmúlják az általánosan elterjedt fajtákat. A fajtabírálatokon általában Idaredet, Goldent, esetenként Jonagoldot, Mutsut és Gala klónokat használtunk fel kontrollként.
Ezért tudjuk, hogy újdonságaink önmagukban is megállnák a helyüket a piacon; de a Naturalma® termelők számára ennél jóval nagyobb előnyt szeretnénk biztosítani. Nem elég tehát, hogy közel kétezren már ismerik az új fajták értékeit és tudják előnyeiket, ezt az információt minél szélesebb rétegekhez kell eljuttatnunk. Az új fajták termelői már egy keresleti piacra fognak kilépni prémium gyümölcsükkel. Ezen dolgozunk jelenleg.
Idei célunk, hogy több ezres közönség elé vigyük el a fajtákat fizikálisan is, kóstolók formájában. Valamint az idei terv része, hogy női magazinok hasábjain keresztül férjünk közelebb elsődleges piacunkhoz, a család gyümölcsellátását biztosító háziasszonyok kosarához. Mindezt megelőzően kidolgoztuk egységes arculatunkat, „megterveztük magunkat”, elhatároztuk, milyen formában lépünk az eddiginél szélesebb nyilvánosság elé.
Ennek a programnak ez egyik operatív állomása volt az idei Agromashexpo, ahol a Naturalma® stand egy igen forgalmas szigetnek bizonyult. A négy nap alatt több, mint ezer látogató fordult meg nálunk és több, mint négyszáz fő vállalkozott a fajtaújdonságok kóstolására és bírálatára is. A kóstolók során az eddig bevált gyakorlatnak megfelelően Idaredet és Goldent használtunk viszonyítási alapként. Az ötszáz fős minta adja az eddigi legreprezentatívabb eredményeket, hiszen egy időben, egy helyen, azonos körülmények között ennyien még nem minősítették a fajtákat. A kóstolón részt vettek kiállítók, gazdálkodók, laikus érdeklődők, idősek, fiatalok, nők és férfiak egyaránt, tehát a célközönség is jól reprezentálja a hazai fogyasztókat. De nézzük az eredményeket! Hogyan szerepeltek január végén, február elején az újdonságok?
Ehhez célszerű külön bontani a sárga és piros fajtákat, hiszen a fogyasztók egy része akaratlanul is egyik, vagy másik vonulathoz vonzódik. A sárga fajták közül a Lunát és a Siriust ítélték a legízletesebbnek standunk vendégei. Az Orion® és a Golden csak a harmadik, illetve a negyedik helyet foglalta el a sárga színű fajták között. A Luna® és a Sirius® esetében sokan kiemelték az ízek harmóniáját. A sok cukor mellett elegendő sav is található még a gyümölcsökben. Az Orion® savai már lebomlottak, ez is jelzi, hogy a három sárga fajta között ez a legkevésbé tárolható. Míg a Luna® és Sirius® március illetve április végéig is eláll normál tárolóban, az Orionnál ez csak februárig igaz. Az élvezeti értékhez a gyümölcshús roppanóssága is hozzá tartozik, ez is hozzájárult a Luna®, és a Sirius® első helyezéséhez. A kontrollként használt Goldenre jellemző volt, hogy roppanósságát már elveszitette és savai is lebomlottak, így a normál tárolóban ez a fajta is a tárolhatósági idejének végéhez közeledik.
A pirosaknál a Red Topaz® lett az első befutó, hiszen ennek szöveti állománya még roppanó. A keményítője már cukorrá alakult, de ugyanakkor a savai még nem tompultak le. A Rozela® már kevésbé volt roppanós, ennek ellenére nem sokkal maradt alul a Red Topaz®-al szemben. A Rozela® igazán különleges íze december folyamán érezhető. Tárolhatósága a Jonagold klónokéhoz hasonló, míg a Red Topaz® ebben a tulajdonságában az Idaredhez hasonlítható, vagy még azt is felülmúlja. Tárolási tulajdonságiak és beltartalmuk egyaránt alkalmassá teszik ezt a két fajtát, hogy az Idared, illetve a Jonagold klónok rezisztens alternatívái legyenek. A piros fajtáknál az összehasonlítási alap az Idared volt. Ennél az általánosan elterjedt és ismert fajtánál a gyümölcshéj vastagságát említették leggyakrabban negatívumként, ami a Naturalma® fajtáknál viszont nem jelentkezik problémaként.
A kiállításon végzett kóstoltatás remek megerősítés volt, hogy a Naturalma® fajták kiválasztásánál jó munkát végeztünk. Addig is azon dolgozunk, hogy jelenlegi öt fajtánknak a legjobb helyet biztosíthassuk, mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Üdvözlettel Babicz Szabolcs 0630/278-1598 Holland Alma Kft. Naturalma Zrt.

2013. február 18., hétfő

Termesszék velem: ápolka

szerző: Grosz Tamás
Ideális kerti növény. Még most télen is szembeötlő jelenség, mivel a nyáron elvirágzott virágfejek nagyon szépek megmaradnak.
Az ápolka (Monarda didyma) 70-120 cm magas, erős szárú növény. Félárnyékos vagy napos, nem túl száraz, tápanyagban gazdag talajban él a legszívesebben. Szárazságtűrő és télálló.
Tavasszal magról ültetem, de fényen csirázik, így elegendő csak a földre szórni és egy kicsit meghengerezni. A csirázási idő 2-3 hét. A magoncok már az első évben virágoznak. Dugványról vagy sarjról könnyebb szaporítani.
Nyáron piros fellevelekkel határolt örvökben nyíló, skarlátvörös gömb alakú virágai szép látvány nyújtanak. Levele molyhosan szőrös, keresztben átellenesen álló, csalánszerű, sötétzöld, aromás illatú. Virágai vörös, fehér és liláskékes színben pompázhatnak.
Májustól szeptemberig az egész növény gyűjthető. Az elvirágzott töveket érdemes szétszedni, mert a régi középső tőrrészek már nem hajtanak ki.
Levele és virága gyümölcssalátába kitűnő. ekete teával forrázva frissítő hatású italt ad. Teaként remek nyálkaoldó és szélhajtó, de hányinger, menstruációs fájdalmak és álmosság ellen is jó. Más gyógyfüvekkel keverve kitűnő illatosító.

Termesszék velem: borsikafű

szerző: Grosz Tamás
A borsfű latin elnevezése (Satureja montana, Satureja hortensis L.) a satyr szóból ered, mert régen nemi vágyat fokozó szernek használták. Magyar neve fűszeres-csípős íze miatt lett borsikafű.
Több alfaja ismert. Európában ismert és termesztett rokona a hegyi pereszlény, mely évelő fűszernövény. A Földközi-tenger menti országokban a csombordhoz nagyon hasonló Satureja montana-t is termesztik fűszernövényként.
Nálunk ismertebb a S. hortensis, mely egyéves, lágyszárú, 30-60 cm magas növény. Meleg és fénykedvelő növény, szárazságtűrő. Öntözés nélkül is megfelelő terméshozamot ad.
Vetése márciusban-áprilisban történik. A legjobb eredményt úgy értem el, hogy a vetésre előkészített talajra rászórtam a magot – ami kisebb, mint egy mákszem –, majd hengerrel tömörítettem a talajt. Erre azért van szükség, mert az áprilisi szelek lehordják róla a földet. Ha árokba ültetem, akkor nehéz eltalálni a vetés mélységét, s ha túl mélyre kerül, akkor befulladhat a mag. Ne ültessük fa alá, de még közelébe se, mert nem fejlődik. Mivel sok magot hoz, így későbbi ültetése nem okoz gondot: évek óta nem kell vásárolnom utánpótlást. Elveti magát.
Hajtása sötétzöld, virágzáskor lilás, illetve barnás zöld. Virágzásban – július – éri el a legmagasabb illóolaj-tartalmat. A levágott növényt a száránál fogva, árnyékban, szellős helyen szárítsuk, majd morzsoljuk és textilzsákban tároljuk.
A herba enyhén vérnyomásemelő, szélhajtó hatású. Elősegíti az emésztést. Gyomorerősítő gyógytea készíthető belőle. Diétás konyhák étrendjében is igen jó, mivel a fekete borsot pótolja.
Fűszerként használható: kolbászok, hurkák, hús-, burgonya-, bab- és gombás ételek, saláták, káposztafélék ízesítéséhez. A vadpácok, mártások, ecetes uborka egyik legjobb fűszere.
Használatával takarékosan kell báni, mivel erős aromája keserűvé teheti az ételt. 
Ezért csak a főzés befejezése előtt pár perccel keverjük az ételbe.
Ecetet is ízesíthetünk vele. A bor- vagy almaecetet üvegébe tegyünk néhány kis ágacskát, zárjuk le és rakjuk a napra érlelni. Pár nap múlva kész is.
Borsikafű gyógytea receptje
Borsikafű, bazsalikom, rozmaring, édeskömény, keverékéből 2 evőkanálnyit veszünk 1/2 liter vízhez és felforraljuk. Pár perces állás után leszűrjük, 1-1 csészével reggel és este elfogyasztunk.

Termesszék velem: fekete bodza

szerző: Grosz Tamás
A gazdaságokból sosem hiányozhatott a fekete bodza (Sambucus nigra), melynek minden részét felhasználták. Tenyérnyi fehér virágai szerényen világítottak az árnyékos udvarok mélyén.
Magyarországon több bodzafaj is él. A kevésbé előforduló fürtös bodza – a virágai nem alkalmasak szörpnek – bogyója pirosas színű. A gyalogbodza bogyója fekete, sőt a virágja is hasonló a fekete bodzáéhoz, de nem fás szárú. Viszont – figyelem! – mérgező.
A május-júniusban gyűjthető fekete bodza 2-3 méter magas, fás szárú növény. Jellegzetes illatú, sárgás-fehér virágzatú növény. Igénytelen, de kedveli a nitrogénben dús talajokat. A szára és hajtásai belül üregesek. (Gyerekkoromban ebből készítettük az úgynevezett kócpuskát: kenyérgalacsinokkal megtöltöttük a bodza szárát, s egy erőteljes fújással kilőttük.)
A virágokat száraz időkben szabad csak gyűjteni, mert a nedvesen könnyen megbarnul. Akkor száraz, ha a virág szárai már pattanva törnek. A lemorzsolt virágok közül a szárrészeket távolítsuk el, mert azok mérgezőek. A virág izzasztó és vizelethajtó hatású.
A virágzatból nagyon sok minden készíthető, sűrű palacsintatésztába mártva kisüthető. Borban áztatva muskotályszerű ízt ad a nedűnek. A leggyakrabban szörpöt készítenek belőle.
Az érett terméseket (bodzabogyókat) ősz elején – mikor lilás-fekete színűek – kell leszedni. A bogyók magjai enyhén mérgezőek, így feltétlen szűrjük le. A bodza minden zöld része – így az éretlen bogyó is – ugyancsak mérgező. Hevítésre a méreg lebomlik, és hatástalanná válik. A bodzabogyó csak feldolgozva fogyasztható.

Itt a farsang, áll a bál!

"Ide s tova 40 éve járom a vidéket, de ilyen remekül összeállított, profi módon megrendezett és előadott farsangi bált csak ritkán láthat az ember", nyilatkozta a bálon résztvevő Hangya Egyesület egyik vezetője, aki emígyen folytatta: "a mostani rohanó időkben csak ritka az olyan esemény, amely politikamentességét megtudja őrizni. 
Ez a farsangi bál pedig egy ilyen volt, amely a maga egyszerűségében, nagyszerűre sikerült és mind a nyolc csapat(!) kitett magáért. 
A három gyermekes tanitó néni "cigánykereke" pedig valósággal lehengerelte a nézősereget annyira, hogy mutatványával még a profi fényképészt is meglepte. Külön ki kell emelnem a szervezőket az iskolaigazgató tanárnőt és a Csilla tanárnőt, is akiknek sok hetes és áldozatos munkája révén úgy a gyermekek, mint a felnőttek láthatóan élvezték a szinpadra vitt előadásokat. Ugyancsak fontosnak tartom, a szervezők ötletgazdagságát! Figyelemre méltó, hogy a romaközösség tánccsapata is vastapsot érdemelt ki! 
Kár, hogy a sajtó ennyire figyelmen kivül hagyja az ilyen és az ehhez hasonló eseményeket és csak a politikai csapaszellemet támogatja, amely sokesetben nem kimondottan a megmaradásunkat szolgálja 
Amint láthattuk a több mint 450 lelkes nézősereg pedig vastapssal köszönte meg az összes előadott táncot. Az az ötlet, hogy a Fekete Körös tagjai - a közösség összekovácsolása végett - nemcsak a fiatalok és a kisiskolások tánccsoportjaival rendezzenek egy farsangi produkciót, nagyon sokat emelte az előadásokat szinte tátott szájjalnézők hangulatára és a jókedvű vidámságot életerős energiadús társasági tánc megmutatta, hogy a nagyzerindiek igencsak életképes közösséget alkotnak. 
A szervezők értékes munkáját a polgármester úr jelenlétével is elismerte, sőt az alpolgármester vidám "Hat tyúkos" szereplését még a nézők is nagyon elismerően és vastapssal jutalmazták.
Gratula a Fekete Körös Egyesületnek, akik ezzel is megmutatták komolyan veszik a megmaradásunkért vívott harcukat! Érezzük, hogy velük közösen - a most megalakult Nagyzerindi HANGYA fiók szervezete - komoly és életképes tevékenységeket tudnak majd véghezvinni! Én előre is köszönöm nekik! Gratulálunk a helyi vezetőknek, hiszen komoly példát mutattak a többi vidéki tisztségviselőnek! "
A felajánlott dijakon a következő táncok osztoztak:
 I. dij LiBalett: Hat tyúk tava, 
II. dij Ibolyások: Rocky-twist tánca, 
III. dij Vidéki kislányok: Cowboy tánca. 
A Pro-Zerind Egyesület különdijasa a Nagyzerindi Fekete-Körös Egyesület: Kánkánja
Lejegyezte : (GBI, Erdélyi Hangya) https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3827528186724.114395.1833394308&type=1