2011. november 17., csütörtök

"Új Hangya"-névvel életre kel a Hangya szövetkezeti mozgalom

http://mno.hu/magyar_nemzet_ajanlo/eletre-kel-a-hangya-szovetkezet-875465
Az egykori alapító unokája édesapja kérésére jött haza Amerikából, s állt az újrakezdés éléreMNO
2011. szeptember
Egyszer már kihúzta a válságból az országot a Hangya szövetkezeti mozgalom, amely fénykorában 700 ezer tag összefogásával teremtette meg a magyar termékek termelési, értékesítési és fogyasztási láncolatát. A mozgalmat 1898-ban alapító Almási Balogh Elemér unokája, Balogh Gyula az Egyesült Államokból tért haza, s édesapja kívánságát teljesítve, az Amerikaiak a Magyarokért Alapítványon keresztül szervezi újjá az egykor virágzó szövetkezeti birodalmat. A magyar termékeket forgalmazó Új Hangya kártyarendszerhez már több ezer termelő és kereskedő csatlakozott.


V. Kéknefelejcs-találkozó Szászrégenben

http://www.hhrf.org/nepujsag/11nov/11nu1110t.htm
Szászrégen Polgármesteri Hivatala és a George Enescu Ifjúsági Ház V. alkalommal szervezi meg a Kéknefelejcs megyei néptánc-, népzene- és népviselet-találkozót. A rendezvényre november 12- én, szombaton délután 3 órai kezdettel kerül sor a George Enescu Ifjúsági Ház nagytermében. A találkozón 10 helység 16 néptánccsoportja vesz részt: Marossárpatak, Disznajó, Vajdaszentivány, Beresztelke hagyományőrző néptánccsoportjai mellett Marosfelfaluból a kis és a nagy Bíborka, a bátosi szász néptánccsoport, a magyarói Csurgó, a mezôpaniti Porka, valamint Üvegcsûrrôl a Szilánk néptánccsoport. Szászrégent hat csoport képviseli: az Ifjúsági Ház Kéknefelejcs és a Doina Muresului táncosai, a Petru Maior Iskolaközpont Kalangya tánccsoportja, a Német Demokrata Fórum hagyományőrző szász néptánccsoportja, valamint az Eugen Nicoara Mûvelôdési Ház Rügyecskék és Kerekerdô néptánccsoportjai

.

Népi lakberendezés a Nyárádmentén a XIX. század végétôl napjainkig (8.)

http://www.hhrf.org/nepujsag/11nov/11nu1110t.htm
Nagy Székely Ildikó
Erdélyi néprajz
A fal mellett állt az üveges, másik nevén almárium. Üveges felső részében porcelán- és üvegedényeket tartottak, alul, a kétajtós szekrényben pléhedényeket. Az almárium lapját rojtos vagy csipkés szélű gyapotszőttessel takarták le. Itt befôtteket és savanyúságokat szoktak tartani, akárcsak a sifon tetején, mert a fűtetlen szobában elálltak egész télen. A kaszten három fiókjában ágynemût és szôtteseket tartottak. Tetejét fehér házi gyapotszőttes terítôvel takarták le macskanyomos vagy szíjus mintával, kézi csipkével körbeszegve. Erre szép porceláncsuprokat, szükség esetén befőtteket raktak. A kaszten tetején állt a porcelánlábos. Ez a polgári készlet levesestáljához hasonlít, de kisebb, és fajanszból készült, virágmintával. Ebben vitték a gyermekágyas asszonynak a húslevest vagy madártejet. Egy tányérba helyezve beletették a lábost a legszebb szervétes cifra takaróruhába. Felül összekötötték a takaróruha csúpját, úgy vitték el, kézben. Ebbôl egyszerre kellett kiönteni az ételt, "merengetni" nem volt szokás.
Az ajtó mellett állt a sifon, a felsôruhák, s fiókjában a harisnyák, zoknik számára. Tetején befôttek sorakoztak télen.
A Bekecsalján az asztalosok toalettet is készítettek a garnitúrához ovális tükörrel, alul kétfelől szekrénykékkel.
A tükör alatti lapon terítőn állt az öntött vagy faragott gyertyatartó gyertyával a katolikus házakban. Ezt a gyertyát csak vízkeresztkor gyújtották meg, így sokáig eltartott. A toalett két szekrénykéje közötti üres helyen mai napig is a zsírosbödönt tartják minden háznál (mint már említettem, itt nincs gázfűtés, a szobát nem fûtik). A Bekecsalján a régi bútor még a mai napig megvan a tisztaszobában. Az 1980-as években behozott műperzsa és az 1990-es évektôl a cigányok által árusított török perzsa elôbb a falra került, de most már letették a földre, s Kibéden szövettek gyapjúszôttes falvédôket az ágyak melletti falra. Ugyancsak a Bekecsaljára jellemző, hogy az ajtó mögött állófogas van, amit a helybeli asztalosok készítettek, készítenek el. Erre akasztgatták fel időnként a posztóujjasokat molyosodás ellen, a fogas tetejére kucsmát vagy kalapot húzva, amely megtartotta a fejrevaló formáját.
szervét = asztalkendő
takaróruha = négyszögû kenderszôttes kendő
csúpja = sarka, csücske
merengetni = meregetni

Visszahonosítanák az egészséges ősit – az ökogazdálkodás konkrétumai

http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/visszahonositanak-az-egeszseges-osit-a-az-okogazdalkodas-konkretumai
GÁSPÁR BOTOND2011. november 16.
Az ökológiai mezőgazdaság, más néven a biogazdálkodás elveinek terjesztését és fejlesztését tűzte ki célul dr. Drexler Dóra Magyarországon és a Kárpát-medencében, ennek érdekében pedig múlt hét végén Maros megyébe is ellátogatott, hogy a gazdákkal megismertesse a lehetőségeket.

„Célunk az, hogy alkalmazott kutatások révén segítsük a gazdákat a hatékony biogazdálkodás megvalósításában. A mostani út célja pedig elsősorban az ismeretterjesztés, az ökológiai gazdálkodás bemutatása, úgy a gazdák, mint a nagyközönség számára. A biogazdálkodás történetének ismertetése mellett tájékoztatjuk a gazdákat az intézetünk tevékenységéről is, így az on-farm hálózatban való részvétel lehetőségeiről” – mondta, amikor arról kérdeztem, hogy mi a célja az intézetnek és az előadás-sorozatnak. No de mit jelent ez konkrétan? – szegeztem a kérdést a tájépítész mérnöknek. 
Az erdélyi talaj kedvező
„Azt, hogy egy olyan hálózatot szeretnénk kialakítani, amelyben a biogazdák a segítségünkkel a napi gazdálkodás részeként nagyon egyszerű kísérleteket is megvalósítanak a gazdaságukban. Ezek a kísérletek révén a gazdák kipróbálják és értékelik például ugyanannak a növénynek, így a kukoricának, vagy éppen a paradicsomnak a különböző fajtáit a saját ökológiai gazdálkodásuk körülményei között. Ebből megtudhatják, hogy számukra melyik fajtát érdemes leginkább termeszteni, illetve egymástól is értesülnek a megszerzett tapasztalatokról. Sokszorozódik és terjed az információ. A fajtakísérleteknél törekszünk arra, hogy a gazdák tájfajtákat is kipróbáljanak, vagyis olyan régi fajtákat is teszteljenek, amelyek a vegyszeres ipari mezőgazdaság és részben a vetőmag-üzletág hatására mára már jórészt kiszorultak a használatból. A tájfajták olyan növények, amelyek minden valószínűség szerint jól bírják a műtrágya- és növényvédőszer-mentes gazdálkodást, hiszen akkor használták őket, amikor ezek még nem léteztek. Valószínűleg az intenzív fajtáknál hatékonyabban hasznosítják a talaj természetes tápanyagtartalmát is. Közülük több ezért alkalmas lehet a mai ökológiai gazdálkodás számára, vagy legalábbis az ökológiai növénynemesítésre. Tájfajták sokszor már csak génbankokban léteznek: ennek a hátránya, hogy sokan alig ismerik őket. További kísérlet lehet például a piacon kapható "csodaszerek" (termésfokozók, talajoltó anyagok stb.) tesztelése, de ugyanígy az eltérő termesztési technológiák (pl. a mulcsolás, azaz talajtakarás) kipróbálása is. Az ökológiai mezőgazdaság alapja a talaj, a növény, az ember egészségének megőrzése, a káros anyagok használatának mellőzése. Ez fenntartható termelési forma” – magyarázta a szakember, aki Marosvásárhelyre a Kemény Zsigmond Társaság meghívására érkezett, Hármasfaluban pedig az RMGE-MAROS elnökének, Csomós Attilának a meghívására tartott előadást, mert a községben sokan megkezdték az átállást az ökológiai, vagy ahogy Romániában mondják, eco-gazdálkodásra.
Gazdagabbak vitaminokban
„Az ökológiai termesztés révén a bio-növényeknek kedvezőbbek a beltartalmi értékeik és vitaminokban is gazdagabbak, ami táplálkozási szempontból fontos. Továbbá a biogazdálkodásban nem megengedett a vegyszerezés, a műtrágya használata. Ezért a biotermelés környezetbarát, és nem utolsó sorban olcsóbb is a konvencionálisnál. Erdély különösen alkalmas az ökogazdálkodásra, mivel még megmaradt az a gazdálkodási tudás, amely máshol már kiveszett, ráadásul az ökogazdálkodás jó hozamot, érték-hatékonyságot biztosít a hegy- és dombvidéki térségekben is” – mondta Drexler Dóra, a gödöllői Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Hozzátette, a kereskedelmi termelést vegző biogazdák mindenhol a világon, így Romániában is minősített rendszerben dolgoznak, azaz évente ellenőrzésen mennek keresztül. A biotermékek csomagolásán a vásárlók megtalálják a biologót és az ellenőrző szervezet kódját, amely garantálja, hogy ökológiai módon termelt élelmiszerrel állnak szemben.
A biogazdálkodásról többet itt olvashatnak.

2011. november 16., szerda

Isten éltesse a szilágycsehi "hangyácskát"

Nemrég kaptuk azt az örömhírt, hogy a szilágycsehi Hangya fiók elnökének kislánya született!
Gratulálunk neki és kívánunk az egész Családnak erőt és egészséget. Hangya igazgatósága!

2011. november 14., hétfő

A föld birtokolt szabadság… A tudás hatalom…

Nemrég hozzánk látogatott a Vidékért egyesület vezetősége és egy pár gondolatot is megfogalmazott, amire nagyon fel figyeltünk. Aztán viszont látogattuk őket és nagyon sokat mondó bejegyzést olvastunk a weblapjukban, amit érdemesnek tartunk itt újra leírva az olvasó elé tesszük:

A föld birtokolt szabadság… A tudás hatalom…
Mi tudjuk, hogy nincs semmi olyan akadály a gazdálkodók előtt, amely meghaladná az erejüket, vagy amivel kapcsolatban ne lehetne mit tenni, olyan irányba amilyen irányba azt a gazdálkodó szeretné.
Tagjaink, tanáraink mind a mezőgazdasági termelés, kereskedelmi, közigazgatási területeken cselekvő személyek, akik úgy gondolom sokkal hozzájárulhatnak a gazdaságok, üzemek életképességének növekedéséhez. Hozzájárulnak nem csak az életképesség, hanem a jövedelmezőség folyamatos kontroll alatti virágoztatásához.
Segítünk eligazodni: adózás, jogszabályok, EU-s elvárások területén.
Emlékezzen vissza, milyen tervekkel a fejében vágta fejszéjét a mezőgazdasági termelés nagy fájába?
A megvalósulás, a sikeresség nem a külső tényezőkön, sokkal inkább a hozzá szükséges tudás meglétén ( vagy nem létén) múlik.
Egy vállalkozás bevételét sohasem a piac, hanem a benne dolgozó vezető és a munkatársak bevételi igénye határozza meg!
Ehhez nyújtunk mi segédkezet, tartson velünk!
Vidékért Egyesület
Gyarmatiné Hernáczki Ibolya

2011. november 12., szombat

Fejlesztési tervek és koncepcióváltás előtt a Göcseji Falumúzeum

http://kultura.hu/main.php?folderID=1234&ctag=articlelist&iid=1&articleID=319426
2011. november 12.
Sétálókkal teli, gyerekzsivajtól hangos, de vendégfogadásra, kapcsolatépítésre is alkalmas helyszínné szeretné fejleszteni az ország első skanzenjét a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának nemrég megválasztott új vezetője.
(MTI) - Kaján Imreszombaton a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumba hívta a város és a megye vezetőit, hogy az elképzelésekről párbeszédet indítson el. Úgy fogalmazott: ahhoz, hogy újrafogalmazzák az első magyarországi skanzen szerepét, nagy fejlesztésekre van szükség. A jelenleg a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmény úgy tervezi, hogy a hamarosan megjelenő új TÁMOP-pályázaton - amely 30 millió forintot biztosíthat egy-egy múzeumnak - a falumúzeum is részt vesz, akárcsak az egészséges életmódhoz kapcsolódó várható pályázaton.
Ki kell használni, hogy ez a múzeum a város közepén van, ezért egy kifelé is nyitott vendéglőt építenének, ugyanakkor élhető, kellemes környezetet szeretnének kialakítani, ahol a családok mindennapos vendégek lehetnek. "Gyerekzsivajtól legyen hangos" a létesítmény, amelyben például a kismamák éves "sétálójegyet" is válthatnának - fogalmazott.
Az 1968-ban megnyílt falumúzeum legnagyobb gondja a csatornázottság hiánya, de elkészültek az engedélyes tervek, és a város önkormányzatától ígéret is van a megvalósításra - tette még hozzá az igazgató.
Varjú András, az intézmény főrestaurátora mindezt azzal egészítette ki, hogy "gondatlanság volna" nem kihasználni az adódó lehetőségeket. Ezek között említette, hogy az oktatási intézmények számára is több programot indítanának, és az egyedi környezet arra is alkalmas, hogy akár önkormányzati vendégek fogadására, kapcsolatépítésre is alkalmas teret alakítsanak ki.
Az évente mintegy 25 ezer vendéget fogadó Göcseji Falumúzeum fejlesztési elképzeléseit a városi és a megyei önkormányzat vezetői is támogatásukról biztosították, de ezen az első találkozáson további ötletek kidolgozására és egyeztetésére is biztatták az intézmény új vezetőjét.

A „hagyományos” termékekkel is le lehet bukni!

http://erdely.ma/mozaik.php?id=104156&cim=lebuktak_a_hagyomanyos_termekekkel
A múlt hónapban, a Maros Megyei Fogyasztóvédelem biztosai több magánvállalkozást is megbüntettek, mert hamis címkékkel látták el a termékeiket.
Az akció a hagyományos termékek, illetve földrajzi névvel és a származási hellyel ellátott termékek címkézésére és csomagolására terjedt ki. Összesen 13 kereskedelmi egységet ellenőriztek és 9 esetben találtak rendellenességeket. Egyes forgalmazott áruk címkéjén a „hagyományos” felirat szerepelt, holott a termékeket nem jegyezte a Mezőgazdasági Minisztérium. Maros megyében összesen 50 ezer lejre bírságoltak és több mint 83 kilogramm terméket vontak vissza. Forrás: kolozsvariradio.ro

Ellenőrzés Brüsszelből a Hargita megyei APIA-nál és a székely gazdáknál is


Túljutottak a brüsszeli számvevőszék ellenőrzésén a Hargita megyei APIA szakemberei, illetve a helyszíni szemle tárgyául kiszemelt gazdák. A kontroll eredményét taglaló hivatalos jegyzőkönyvre feltehetően még hónapokig kell várni, ám a helyi szakemberek szerint nem lehet különösebb gond az ellenőrök jelentésében.
Az ellenőröket a 2010-es évre kifizetett terület alapú támogatások jogossága érdekelte.
Szerdától péntekig az Európai Számvevőszék szakemberei szúrópróba-szerű helyszíni ellenőrzésekkel vizsgálták, hogy jogosan kapták-e a Hargita megyei gazdák a 2010-es évre kifizetett területalapú támogatást. Négy gazda helyzetét vizsgálták az ellenőrök, közülük egyet mindössze adminisztratív szempontból, a támogatást igénylő iratcsomóját nézték át. Egy máréfalvi, illetve egy farkaslaki gazdánál azonban alapos helyszíni szemlét tartottak a földeken.
Igaz, az ellenőröket csak a kiszemelt területek 2010-es helyzete érdekelt, ám a terepszemle során szemet szúrt több megműveletlen parcella. Felvetődött a kérdés, vajon nem igényeltek-e, illetve nem kaptak-e az illető parcellákra támogatást tulajdonosaik. A helyi szakemberek szerint ilyenkor igazolódik be, hogy indokolt, a sokak által túlzottnak nevezett vaskalaposság. Abból nem lehet baj, ha már helyi szinten gondoskodnak a szakemberek a szabályok betartatásáról – vélekedett Haschi.

Hompoth Loránd
Csíki Tv
Nézze meg a kapcsolódó összeállítást,
amely a Csíki Tv Híradójában került képernyőre:


 50

Szilágycseh - Hangya-gazdák első Szimpóziuma

Nemrég tartották meg a szilágycsehi Hangya-fiók szervezet segítségével az első Hangya-gazda Szimpóziumot!
Az előadásra külföldi szakembereket is meghívtak, így eljött a nyíregyházi agrárkamarai szakosztály igazgatója aki az "Integrált növényvédelemben használt modern vegyszerekről" a Vidékért Oktatóközpont elnöke pedig "Az elnyert EU.s pályázatok tapasztalatairól, buktatóiról ", a kolozsvári egyetem környezettudományi kar munkatársa pedig a "EU-s környezetvédelmi előírások gazdaproblémáiról" tartott előadást. 
Jelen voltak mindazok is, akik az első Hangya-fiókba beléptek. A szimpózium sikerességére vall, hogy a gazdák közül már többen is jelezték pályázási szándékukat.
A szimpóziumon díjkiosztásra is sor került, amely keretében több gazda is Balogh Elemér Díjat kapott
Ezt a díjat a szilágycsehi gazdák kérték, hogy mások is kövessék őket.
Jövőre sokkal többről szeretnének hallani a szilágycsehi gazdák.
Az is kiderült, hogy a tervek közül melyek lennének a legégetőbbek igy a talajvizsgálat, a kecsketenyészet, valamint a faluturizmus kerültek előtérbe. GBI

Új kezdeményezések

Nemrég a kolozsvári MPP nagyszabású több megyére kiterjedő mezőgazdasági munkaerőgépeket bemutató körutat szervezett a HOYO traktorgyárral közösen.
A HOYO munkásai német motorral szerelik fel traktorokat és több kategóriában tudnak a gazdák segítségére lenni. Igy van 30 LE kis traktoruk, de van 90 LE nagynak számító is.
Ami nem elhanyagolandó tény az a traktorok ára, hiszen 9000 - 28.000 euró közötti árakról van szó.
A "roncs-traktor" más néven a "rabla" programban 4000 eurós saját traktor ár pedig igencsak kedvezővé teszi a kínai-német traktorokat.  
Megkérdezésre, Keizer Róbert úr, a kolozsvári MPP elnöke, elmondta, hogy: olyan megoldást dolgoztunk ki a kínai céggel közösen, amivel más traktorgyár már nem igen tudja a versenyt felvenni. E megoldással mindenképpen a gazdákat tudjuk segíteni, hogy lecserélhessék a meglevő gépparkot, hiszen nem ritka a 30 éves traktor sem! 
Ez nagyon fontos érvnek látszott, hiszen a több mint 9 megyére eljutott körúton több százan is megnézték , kipróbálták a traktorokat! De nem csak a gazdák hanem a polgármesterek is beültek a traktorszékbe és dicsérték azt!  ( Erdélyi Hangya)

Testvér kapcsolatok

Az újonnan beindult Hangya Egyesület több anyaországi egyesülettel is felvette a kapcsolatot együttműködési szándékból. Amint megtudtuk a nyíregyházi Vidékért Egyesület volt a legutóbb erdélyi körúton. 
- E körúttal kapcsolatosan kérdeztük Horváth urat, az egyesület ügyv. igazgatóját, mi újat remélnek ezektől a kapcsolatoktól ?
- Köztudott, hogy a "Hangya" neve nem ismeretlen a hazai gazdák közt. A Magyarországon újra induló Új Hangya Mozgalomban résztvevők közös megbeszélésre hívták a Kárpát-medencei szövetkezeti szakembereket és vidékfejlesztőket, így minket is. Még a márciusi hónap folyamán komoly tárgyalásokat folytattunk úgy az Új Hangya Mozgalom vezetőivel, mint a Hangya Alapítvány elnökével a Balogh Gyulával, aki a Hangya alapító igazgatójának. az almási Balogh Elemérnek az unokája is egy személyben.
Sikeres tárgyalásaink arra ösztönöztek bennünket, hogy megalakítsuk a történelmi Hangya szellemében az egyesületünket. Ehhez komoly sokat érő bátorítást kaptunk dr.Horváth János Fidesz-es parlamenti képviselőtől is, aki szintén elkötelezett Hangya támogatóként ismeretes.
- Miben különbözik a modern Hangya a történelmitől?
- Mi nem szeretnénk eltávolodni a történelmi Hangya hagyományaitól. Éppen ezért a legfontosabbnak tekintjük a gazdatársadalom képzését, oktatását. Fontosnak tartjuk az "Ezüst és Aranykalászos" tanfolyamok mellett a modern technológiák oktatását is. A modern gazda nem dughatja a fejét a földbe és csak monokulturás termékskálára álljon rá, de ugyanakkor az sem komoly gazdára vall ha a "mindenből egy kicsit" termel egy fajta önellátó gazdaságra összpontosít és nem árutermelővé alakul át!
- Hogy jutottak el a Vidékért Egyesülethez?
- Amint már előbb is elhangzott arra törekedünk,hogy a gazdatársadalom részére modern képz6ési formákat biztosítsunk. Ezért már egy pár hónapja felállítottuk a Hangya Oktatóközpontját. Ez többszekciós és több megyében van oktatóbázisa! Azonban meg kellett értenünk, hogy nagyon sok hiányosság mellett fontos, hogy csak a "jobbaktól" tanuljanak az erdélyi gazdák! Végig nézve az anyaországi palettát, a legjobbat kerestük meg és ezt Nyíregyházán találtuk meg a Vidékért Egyesület vezetőiben! Nekik volt a legtöbb tapasztalatuk hiszen immár közelednek az évtizedes ünnepléshez és sok ezer gazdát tanítottak meg nemcsak gazdálkodni hanem a pályázatírás "tudományára" is. Azonkívül a másik fontos tevékenységünket a szaktanácsadást is tudják segíteni, hiszen jelenleg is több száz gazdát segítenek-
- Sikeres körutat tettek meg közösen, erre miért került sor?
- Ezt a magyar barátaink kérték mert megakarták ismerni a leendő Hangya gazdák igényeit. Kérdőíves felmérést és szabad kötetlen beszélgetést folyattunk több megyében is. Közös pályázatokra késztettek a gazdáink!
- Még milyen más eredmények születtek?
- Több oldalról is megvizsgáltuk a lehetőségeket és feltérképeztük a terepet.
- Milyen tervek körvonalazódtak?
- Amint ismeretes mi nem szoktunk terveinkről szólni, csak a már megalkotott dolgokkal rukkolhatunk elő, így nem tartjuk fontosnak, hogy mást is elmondjunk!
- Végezetül engedjen meg egy furcsa kérdést: Nem gondolják, hogy esetleg "elveszik"  más egyesülettől a kenyerüket?
- Igen ez bennünk, többször is megfogalmazódott, viszont mindannyiszor arra a tényre jutottunk, hogy mi egy nagyon kicsi részletét tudjuk átfogni a gazdatársadalomba rejlő problémakörből! A modern technológiás munkamegosztás elvét vallva, mindenkinek van arra lehetősége, hogy a saját tehetsége szerint küzdjön a gazdatársadalomért. 
Amint a történelmi Hangya vezetője a Balogh Elemér is tette a gazdaköröket, a gazdaszövetségeket, a hitel, termelő, felvásárló és feldolgozó szövetkezetek is összefogva "szolgálta"  azt a gazdatársadalmat amiben élt és NEM "abból élt"...  MI a Hangya Mozgalomban egy kis kerék szerepére vállalkoztunk! Tudjuk vannak másként gondolkodók is, de hisszük, hogy eljön majd az az idő, amikor közösen cselekedhetünk népközösségi gazdáinkért és nem egymás ellenében tesszük azt! MI továbbra is igényeljük a hasonlóan gondolkodók segítségét, hisz jobbunk kinyújtva van már jó ideje
- Köszönöm! GBI.

2011. november 10., csütörtök

Őszi munkák a kertben

Írta: Kertvarázs magazin
Az egyik legszebb évszakunk az ősz, a sárguló, rozsdásodó leveleivel, a lassan álomra térő természettel. De ez a szépség több kerti tennivalót rejteget magában, mint hinnénk. Kertészkedés szempontjából az év ezen szakasza az egyik legfontosabb.
Az ősz a tisztítás, ültetés és a téliesítés időszaka a kertben. Szövegdoboz: Hasznos tipp: A sok-sok teendő között, ha szinte már elveszni látszunk, a legegyszerűbb, ha fogunk egy füzetet, melyben pontról pontra lejegyezzük, melyik műveletet mikor végezzük el és milyen eszközökkel. Így megkönnyíthetjük a munkákat és rendszert vihetünk az őszi kerti „nagy-takarításunkba”! Rendbe rakjuk a kertet, ápoljuk a növényeket, megritkítjuk a lombhullatókat, felkészítjük kertünket a fagyos télre és egyben előkészítjük növényeinket a tavaszra.
Mint minden munkának, a kertészkedésnek is az alapja a jó segédeszköz, vagyis az ágvágó, a fejsze, a metszőolló, és a lombseprű. A következőkben vegyük sorra a legfontosabb, kihagyhatatlan őszi teendőket és az ezekhez szükséges szerszámokat.
1. Ültetés
Ilyenkor jön el az ideje a fák, cserjék ültetésének, de ilyenkor kell a földbe helyezni a hagymás növényeket is. A tavasz első napsugarai majd ezeket az elültetett hagymákat csalogatják elő a földből, így már a lehető legkorábban gyönyörű tulipánokban, nárciszokban gyönyörködhetünk a kiskertünkben. A lombhullató cserjék ültetésére is a legalkalmasabb az ősz vége. Ha a növényeket megfelelően elültetjük, akkor pont elég idejük lesz hajszálgyökeret növeszteni, hogy aztán tavasszal hihetetlen növekedésnek tudjanak indulni. Ez még az olyan dekoratív kúszónövényekre is igaz, mint a borostyán vagy a vadszőlő. Az ásáshoz szükséges egy igazán jó ásó (131400), amely még a hátunkat is kíméli, és sokáig ásó marad, nem kell majd újat venni évente. Fontos, hogy az ültető gödörbe tett szerves trágya, tápanyag ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. Ezért javasolják a szakemberek, hogy a földdel összekevert szerves trágyát mélyebbre tegyük, ahol még nincs gyökérzet, de később, egy év múlva már eléri a fontos tápanyagot.
2. Metszés
A metszéssel mindenképpen várjunk addig, amíg a fák teljesen ledobták a leveleiket és már nincsen bennük nedvkeringés, így nem okozunk kárt a fának és tavasszal újult erővel kezdheti meg a növekedést. Először kezdjük a beteg vagy elhalt faágak eltávolításával, majd térjünk át az egészséges ágak ritkítására. A növények és fák megmetszése időigényes és fárasztó feladat, mely fájó kezeket eredményezhet. A Fiskars PowerGearTM mechanizmusú ágvágók többféle kerti feladatra is alkalmasak, így mindenki igényét kielégítik. A mechanizmus megnöveli és egyenletesen osztja szét a vágóerőt. Fontos, hogy eszközeink élesek legyenek, hogy egy egyenletes, egyenes vágással tudjuk leszedni a gallyakat a fákról. Például kevesen tudják, hogy éppúgy, ahogy a klasszikus ollókból, a metszőollókból is létezik olyan, amit balkezesek is használhatnak.
3. Gereblyézés, komposztálás
A levágott gallyakat és leveleket ezután csak össze kell gereblyézni és eltüzelni őket egy hideg téli estén, vagy ha lehet, komposztálni őket, hiszen tavasszal ez a trágya kiválóan alkalmas lesz a talaj számára. A levelek összeseprésében és összegyűjtésében támaszkodjunk a Fiskars QuikFitTM gereblye összeállításaira. A könnyű alumínium nyélhez számos fajta fej csatlakoztatható, így nem kell több szerszámmal bajlódni, hanem bármikor kicserélhetjük a fejeket és a garázsban jobban elférnek az eszközeink.

Növényvédelem ősszel is fontos!

http://kertvarazsmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3101:noevenyvedelem-sszel-is-fontos&catid=37:szi-kert&Itemid=40
Írta: Kertvarázs magazin
Mind a gyümölcsös kertben, mind a virágoskertben fontos a megfelelő növényvédelem ősszel is, így sok kis apró munka vár ránk a deres hideg kertben.
A gyümölcsöst is ideje rendbe tenni, szüretlejük le a még le nem szedett almát, körtét, diót, és gondoskodjunk a téli tárolásukról, vagy ha nem tudjuk az összes gyümölcsöt eltenni a következő évre, főzzük be a megmaradt gyümölcsöket.
A rothadó vagy beteg gyümölcsöt ne tegyük el tárolásra, mert megfertőzheti a többi egészséges gyümölcsöt, sőt ezek befőzésre sem alkalmasak, és sajnos a komposztba sem érdemes tenni, így marad az égetés vagy a hulladék.
Ősszel tegyünk enyves gyűrűket a fákra, hogy a téli araszoló és más kártevő ne jusson fel a fákra. Ma már számtalan olyan termék van a mezőgazdasági boltban, amely a növényvédelem terén nagy segítségünkre lesz, ilyenek a sárga lapocskák, amelyek mind szobanövényre mind fákra-bokrokra kiakasztható. Itt maga a sárga lap van bekenve egy erős ragasztóval, így a mászó és repülő kártevők beleragadnak.
Hasonló megoldással lehet kapni enyves gyűrűt is, amelyet a fa törzsére kell körbe ragasztani, így védve a fát a kártevőktől, hangyáktól. A gyűrűt tavasszal érdemes eltávolítani, hogy a hasznos rovarok ne akadjanak fent rajta.
A szőlőt, a rózsákat, a leandereket, hibiszkusz és a gyümölcsfákat is érdemes lepermetezni, hiszen a kártevők és a különböző tetvek most rakják le a petéiket, így azok a következő tavasszal a meleg hatására fejlődésnek indulnak. A leandert és a hibiszkuszt mielőtt bevinnénk a téli szálláshelyére permetezzük le biola, vagy biofluid vegyszerrel, mert ez elpusztítja az esetleges kártevőket.
A lehullott faleveleket és nyesedéket, terítsük szét, hagyjuk megszáradni, majd aprítsuk össze, vagy dobjuk a komposztra, vagy nincs komposztáló edényünk, egyszerűen a száraz és aprított leveleket terítsük szét a fák és bokrok alatt.
A beteg vagy fertőzött növényi részeket égessük el, ezek semmiképp ne kerüljenek bele a komposztba.

Komposztálás az őszi falevelekkel!

http://kertvarazsmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3102:komposztalas-az-szi-falevelekkel&catid=37:szi-kert&Itemid=40
Írta: Kertvarázs magazin
Az ősz beköszöntével a fák levelei gyönyörű aranybarna a vöröses színt öltenek, ám idővel ezek a gyönyörű színes levelek mind lehullanak. Sok kerttulajdonost bosszant a kertjében heverő avar és lomb látványa, pedig ez az avar aranyat ér.
Első lépésként nem is kell az összes lombot összeszedni, a fák és cserjék alatt nyugodtan hagyjuk ott, hiszen az így lebomló avar tápanyagot juttat a növénynek is, ráadásul a sok hasznos rovar, mint pl. a katica menedékre lel télire kertünkben.
A mai modern eszközökkel pillanatok alatt összeszedhetjük a lehullott leveleket, ám egy lombszívó nem csak a hasznos levelet szedi össze, de sajnos vele együtt beszippant számos élőlényt is. A kint hagyott leveleket érdemes betakarni egy réteg komposzttal, vagy fenyőkéreggel, így meggyorsítjuk a humusz kialakulását.
A gyepről nagyon fontos hogy alaposan összeszedjük az avart, mert a fű befülled alatta és berohad. Az összegyűjtött leveleket egy időre terítsük szét, forgassuk át egészen addig, amíg kissé ki nem szárad, majd aprítsuk fel és tegyük rá a komposztra.
A komposztra mehet más hulladék is, levágott ágak, gallyak, virágszárak, és természetesen a konyhai hulladék. Kerülendő a fertőzött fák levelei és a diófa levele, mert ennek nagyon magas a csersav tartalma.
Tehát az lehullott faleveleket ne égessük el, ne dobjuk ki, hanem készítsünk belőle a következő évre jó minőségű komposztot, amely tápanyaggal látja majd el kertünket jövőre.

2011. november 8., kedd

Tövishát bemutatkozott Pápán

2011. április 15. és 17. között immáron 15. alkalommal került megrendezésre Pápán a Szent György-napi Agrárexpo.
A Veszprém Megyei Agrárkamara és Pápa Város Önkormányzata 1996-ban indította útjára a Szent György-napi Agrárexpo mezőgazdasági kiállítást és vásárt. A szervezők célja a régió agrár- és élelmiszeripari potenciáljának bemutatása szigorú szakmai kritériumok mentén, illetve a gazdasági kapcsolatok erősítése, a vásári jelleg megőrzése. A fesztivál ugyanúgy érdekes a szakmai látogatók, mint a nagyközönség számára, ezt igazolja a múlt évi, közel 25.000 – 30.000 látogató is. A magas látogatottságnak köszönhetően, ez a rendezvény kiváló alkalom arra, hogy a résztvevő kiállítók növeljék cégük és termékeik ismertségét. A rendezvénynek idén is a Sportcsarnok adott otthont a Várkertben, 1000 m2 fedett, és 2000 m2 szabadtéri kiállítóhellyel.
Az idei alkalom vált a Tövishát Helyi Akciócsoport életében az első olyan eseménnyé, amelyen testületileg is képviseltethette magát a helyi jellegzetességek, termékek, kézműves érdekességek kiállításával. A látogatók mindegyike felfedezésként élte meg a néhány perces beszélgetést, amelyben az általuk eddig nem ismert Szilágyságról és benne Tövishátról hallhattak. Vidékünk kulturális örökségéből nyerhettek izelítőt írott anyagokban és epített örökségünkről képösszeállítást tekinthettek meg.
Tövishát gazdasági és kulturális kapcsolatainak kiépítésében jelentős előrehaladás volt a hétvégi rendezvény, melyen Móré-Zsigmond Mihály Levente és Sipos Péter munkatársak vehettek részt. A kiállításon való részvételnek elsődleges célja volt bemutatni a Tövishát Leader Kistérség lenyűgöző tájait , kézművességét, helyi termékeinek finomságait, valamint előkészíteni azt a szakmai tanulmányutatm, melyre a májusi hónap folyamán kerül sor, ahol majd szőlőtermelők és borászok ill. állattenyésztők mélyíthetik tudásukat és szakmai kapcsolataikat, valamint elkezdődhet a közös népművészeti és tánctábor megszervezése. Reménységeink szerint sikerül megalakítanunk azt a konzorciumot, amely mind a két térségben élő emberek számára jelentős gazdasági, kulturális, együttmükődési lehetőségeket bíztosít.
A kiállításon való megjelenésünk megszervezéséért köszönet illeti Szabadi Jánost és Varga Pétert, a GEMARA-SK Helyi Akciócsoport vezetőit (Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület) és Bagyura Ferencet a Készenlét Zrt. munkatársát, va-lamint mindazokat, akik ven-dégszeretetükkel körülvettek bennünket. A már megkezdett együttműködés gyümölcseként megemlíthetjük a mocsolyai vidékfejlesztési szaktanácsadást, viszont a térségünk jövőjében jelezhető előrehaladásokról kell beszámolnunk az említetteken kívül is.
A Tövishát Helyi Vi-dékfejlesztési Stratégia tá-mogatást nyert, megindul a Tövishát Helyi Akcócsoport

A várt eredményekről és a stratégiák pontozásáról a munkacsoport április 16.-án értesült. Ezek szerint a Tövishát Helyi Akciócsoport által kidolgozott helyi vidékfejlesztési stratégia a nyertesek között szerepel.
Reméljük, minél hamarabb hivatalosan is megnyithatjuk a Mocsolyára tervezett irodánkat, illetve elindulhat a kistérségben azon munkaszervezet, amely 5-6 vidékfejlesztési szakember bevonásával kipályáztathatja a stratégiára megítélt 2.856.000 euró keretösszeget, ahol önkormányzatok, vállalkozók, kistermelők, egyházi intézmények, civil szervezetek nyújthatják be pályázataikat.
Öröm elmondani azt is, hogy közös munkánk sikerei közé tartozik az is, hogy már több turisztikai információs iroda létrehozására letett pályázat várja az elbírálást (Bogdánd, Hadad, Debren, Mocsolya), melyek nagy segítségünkre lesznek a hepehupás Szilágyság megismertetésében és a turizmus fejlesztésében.
Közel két év munkájára visszatekintve, hihetetlen nagy öröm közölni a hírt mindazok számára, akik végig kitartottak a munkacsoport segítésében, és hittek a közös ügyünk sikeres voltában. Köszönet jár Alsószopor, Bogdánd, Cigányi, Debren, Hadad, Haraklány, Kusaly, Oláhbaksa, Sarmaság, Szilágysámson és Szilágyszeg polgármestereinek, alpolgármestereinek és a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak a segítőkészségükért és a munkában tanusított erőfeszítésükért.
Hálás szívvel közöljük a jó hírt egyházi- felekezeti méltóságaink felé, valamint a térségünkben lévő szervezetek, egyesületek és oktatási intézményeink vezetői felé, akikre végig számítani lehetett a munkafolyamatban. Örömmel adhatunk hálát az Istennek és mondhatjuk el, hogy mindezidáig megsegített az Isten, s akik hittel küzdenek tovább, azoknak munkájuk megáldtatik.Tövishát Leader Kistérség vezetői


2011. április 22.

Elhúzódó csapadékhiány

http://www.szekelyhon.ro/szekelyfold/csikszek/elhuzodo-csapadekhiany
R. KISS EDIT2011. november 7.
Az átlagosnál kevesebb csapadék hullott októberben is
A szeptemberi nagy csapadékhiány után októberben sem érte el az átlagos mennyiséget a csapadék, és novemberben sem esett még. Bár a dér mostanában képez egy kevés nedvességet, a talaj felső rétegének nedvességtartalma a nullához közelít Csíkszeredában.

A talaj legfelső öt centiméterében, felásott földben a nullához közelít a nedvességtartalom – mondta érdeklődésünkre Tankó Károly, a csíkszeredai meteorológiai állomás ügyeletese. Fellapozva a regisztereket, felsorolta, augusztusban még az átlagosnál több csapadék esett, a 64 literes átlagos mennyiség helyett összesen 70 liter esőt mértek abban a hónapban, igaz, ennek nagy része egyszerre és nem egyenletesen, a hónap folyamán eloszolva érkezett.
Szeptemberben állt be a nagy szárazság, akkor a havi átlagos 41 liter csapadék helyett összesen 5 liter esett, szeptember 2-án 3,3 liter, illetve szeptember 30-án 1,7 liter. „Akkor előfordult az is, hogy a talaj felső öt centiméterében nem volt mérhető nedvességtartalom” – ismertette Tankó Károly.
Elmondta, októberben már több volt a csapadék, bár ez is messze elmaradt a sokévi átlagtól, ami erre a hónapra 35 liter. Múlt hónapban Csíkszeredában két alkalommal esett az eső, egyszer 17,3 liternyi, másodszor 2,1 liternyi csapadék hullott le, ez összesen 19,4 liter.
Novemberben eddig még nem esett, a hónap nagyobb része azonban hátravan, így még lehet remény arra, hogy összejön a 28 liternyi átlagos csapadékmennyiség. Bár novemberre a köd is beköszöntött néhány napra, nem maradt meg annyi ideig, hogy érvényesíthesse nedvesség-megtartó hatását, és a reggeli dér általában felszárad estére. Csíkban a következő napokban még mindenképpen marad a napközben túlnyomórészt napos idő, csapadékra esetleg péntektől lehet számítani.

Országszerte november hetedikén a talaj 0–20 centiméteres mélységében az Országos Meteorológiai Intézet közleménye szerint a nedvességtartalom kielégítő volt, helyenként pedig az optimálist is elérte. Ugyanakkor továbbra is fennállt a szárazság az ország egyes keleti, délkeleti és nyugati térségeiben. 
A meteorológiai intézet 2012 januárjáig kiadott előrejelzése szerint novemberben az ország központi, keleti és egyes délnyugati térségeit kivéve a sokévi átlagnak megfelelő hőmérséklet várható, az említett területeken pedig a megszokottnál hidegebb lehet. A csapadékmenyiség novemberben az előrejelzés szerint a megszokott értékekhez közeli lesz, a nyugati és központi országrészben pedig meghaladhatja a sokévi átlagot. Decemberre a hőmérséklet és csapadék szempontjából is az átlagoshoz közelítő idő várható, januárban pedig a hőmérsékleti értékek többnyire a sokévi átlaghoz hasonlóak lesznek, és a csapadékmennyiség is meg fogja ezt közelíteni, kivéve az ország központi és nyugati részét, ahol az átlagosnál több csapadék lehet – szerepel az intézet előrejelzésében. Közleményük szerint ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a hosszú távú előrejelzés csak tájékoztató jellegű, és bekövetkezésének 60–65 százalékos eshetősége van.

A sikeres növényvédelem alapjai



A növények szárán, levelén, termésén megjelenő elváltozásokat gyakran tévesen azonosítja a gazda. A problémát fokozhatja, ha a hibás diagnózisra alapozott permetezési javaslatról a szomszédtól vagy ismerőstől értesül, és permeztetni kezd a kapott tippek alapján.Az egyik ilyen félreértelmezett betegség, amikor a dió levelein gyakran megjelenő sűrű apró vöröslő kinövéseket valamilyen betegségnek néznek, 
pedig valójában ez a dió szemölcsös gubacsatkájának a kártétele, mégis sokan gombaölő szerrel kezdik el a növényt ilyenkor permetezni, ami teljesen hatástalan lesz. A megfelelő diagnózis megállapítása tehát abból ered, hogy a gond a tartás hibák által előidézett élettani okokra vezethető –e vissza, vagy károsító által előidézett tünetről. Mindehhez ismernünk kell a növény igényeit, termőhelyi adottságait, és az adott növényfaj leggyakoribb betegségeit és kártevőit.
Vannak olyan betegségek, amelyeket a megjelenéskor már nem tudunk kezelni, így ezeket csak megelőző védekezéssel lehet hatékonyan gátolni, ilyen pl. a paradicsomvész, vagy a palántadőlés. Számos kártevő által (pl. gyümölcsmolyok, aknázó molyok) esetében, ma már bárki számára elérhető kereskedelmi forgalomban beszerezhető feromon csapdák állnak rendelkezésre. Ezek működésének a lényege, hogy egy-egy konkrét kártevő faj egyedi adott gyümölcsösben vagy zöldségesben való megjelenésének észlelését teszi lehetővé.

A termesztők számára a hazai gyártású Csalomon® márkajelzésű feromoncsapdát ajánljuk használatra. Természetesen fontos, hogy ha egy ilyen szer használat mellett döntünk, akkor azt az adott évben, időben szerezzük be és helyezzük ki a csapdát.
A kórokozók esetében ma már sok olyan növényvédő szer kapható, amelyek kiskereskedelmi forgalomban is beszerezhetők és házi kertben is használhatók, de érdemes a mezőgazdasági boltban tanácsot kérni az eladótól az adott szer használatáról. Amennyiben kertünkben sikerül helyesen azonosítani a kártevőt, fontos azt is eldönteni, hogy egyáltalán érdemes- e védekezni elenne? Vannak ugyanis olyan kártevők, és kórokozók, amelyek csekély jelentőségűek, és nem jelentenek nagy veszélyt a növény számára.
Fontos hogy a károsítók ellen védekezést ne azonosítsuk a permetezéssel azonnal, gyakran elég egy kevésbé drasztikus védekezési mód is, és a megelőzés az egyik legfontosabb feladat.
Ilyen lehet pl. a megfelelő fajtaválasztás, a vetésforgó, a metszés, a megfelelő öntözési mód, a tápanyag utánpótlás, amelyek mind, megelőzik a kártevők és a betegségek kialakulását, de számtalan olyan növényvédő szer is létezik, amelyek bio módszerrel védik növényeinket a betegségektől, ilyen pl. a csalánlé és a többi bio permetlé.
Amikor egy mezőgazdasági boltban megvásárolunk egy permetező szert, vagy más növényvédő szert, figyelmesen olvassuk el a csomagoláson levő tájékoztatót és tartsuk be a használati előírásokat, valamint ne feledkezzünk meg a megfelelő védőruházatról, amely a permetezéshez szükséges.

2011. november 6., vasárnap

Sikerül-e feltámasztani a Hangya Szövetkezetet? - Vagyonának java részét a Centrocoop bitorolja

www.hhrf.org/erdelyinaplo/2002/2en-33t.htm
Szakemberek véleménye szerint Erdély huszadik századi gazdaságtörténetének egyik, talán legfontosabb fejezete a szövetkezeti mozgalom, pontosabban a Hangya Szövetkezet gyors fejlődése, elterjedése. Tagadhatatlan, igen fontos szerepet töltött be a lakosság jelentős részének életében: sokak számára a biztos megélhetés, egyes esetekben a gazdasági felemelkedés zálogát jelentette. Mindaddig, amíg a kommunista diktatúra parancsszavára fel nem számolták; 1950-ben a Centrocoop (Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége) "vette át", ingatlanjaik egy részét államosították, a raktárakban talált árukészletét pedig elkobozták anélkül, hogy a részvényeseket valaha kártalanították volna.
A ,89-es fordulat után lassan körvonalazódni kezdtek a szövetkezeti mozgalom feltámasztására, az egykori Hangya Szövetkezet vagyonának visszaszerzésére vonatkozó elképzelések. Idén áprilisban, egy korábbi elvetélt kísérlet után, sikerült hivatalosan bejegyeztetni a nyárádszeredai székhelyű Hangya Szövetkezetet.
– Harminchat alapító taggal indultunk, április 4-étől kezdődően jogi személyként tartanak nyilván, a működési engedély megszerzése már folyamatban van, csak idő és pénz kérdése, hogy megkapjuk – ismertette a megalakulás történetét Czakó József mérnök, a szövetkezet elnöke. – Az alapító okirat szerint a szövetkezet a kistermelők által előállított javak forgalmazását vállalta fel. A kiépítendő üzlethálózattal lehetőség nyílna arra, hogy a különböző közösségek közvetítők nélkül, alacsonyabb áron szerezhessék be a legszükségesebbeket. Bizonyos létfontosságú árucikkeket a szövetkezet barterben (közvetlen árucserével) szerezne be, így előnyös áron bocsáthatná a vásárlói rendelkezésére. Az alakuló közgyűlésen megfogalmazódottak szerint a szövetkezet szociális tekintetben is a tagság támasza szeretne lenni. De ami a legfontosabb, hogy a hivatalos okiratban tételesen szerepel: a most megalakult szövetkezet jogutódja az 1950-ben a diktatúra által megszüntetett Hangya Szövetkezetnek. Ami az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy nemcsak a nyárádszeredainak, hanem az egésznek. Ez azért fontos, mert jogutódként talán lehetőség nyílna a Hangya egykori vagyonának, vagy legalábbis annak egy részének a visszaszerzésére – zárta mondandóját Czakó.
Ha már az imént a szövetkezet egykori vagyonáról esett szó, próbáljuk meg számba venni, mi mindennel bírt a szövetkezet. Ebben Fodor Sándor tanár volt segítségünkre.
– Nem vagyok a téma szakértője, csupán a kíváncsiság, no meg a kérdés időszerűsége vett rá, hogy áttanulmányozzam a Hangya Naptár 1937-től ,40-ig terjedő évfolyamait, valamint a Szövetkezés, az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek hivatalos lapja 1941-es, ,42-es, ,43-as és ,44-es évfolyamának számait – mondja elöljáróban. – Az nyilvánvaló, hogy a szövetkezet a múlt század elején, valamint a két világháború közötti időszakban igen jelentős szerepet játszott a lakosság gazdasági felemelkedésében. A kedvezően alakuló természetes fejlődésnek azonban véget vetett a kommunista diktatúra. Még mielőtt a Hangyáról szólnék, hadd mondjam el, hogy az erdélyi szövetkezés kezdetei a tizenkilencedik századba nyúlnak vissza. Az első kezdeményezések közül megemlítendő az 1825-ben Bölöni Farkas Sándor által létrehozott Kolozsvári Gondoskodó Társaság, majd a másfél évtizeddel később, 1839-ben Marosvásárhelyen megalakult Tőzmentesítő Társaság. A huszadik század elején Erdély-szerte tömegével alakultak a fogyasztási szövetkezetek, az első világháborút követő impériumváltáskor már 641-et tartottak számon belőlük. A többségiből hirtelen kisebbségivé vált erdélyi magyarságban a templom és az iskola mellett a szövetkezet tartotta a lelket. A Nagyenyeden székelő Hangya-központ döntése értelmében Marosvásárhelyen hozta létre nagy központi raktárait – a főtéri, a Kossuth utcai, majd a Sörház utcai létesítményeket –, ahonnan a Küküllők, a Nyikó, a Homoród, az Olt, a Feketeügy, a Körösök, a Hideg-Szamos, a Maros mente, illetve a Bánság és Bihar szövetkezeteit látták el fűszerrel, gyarmatáruval, élelmiszerrel, vegyi anyagokkal és mezőgazdasági felszerelésekkel. Emellett igen fontosnak tartották a szakmai képzést is, dr. Harmath János, a központ vezérigazgatója például a civilizált kiszolgálás érdekében boltkezelői tanfolyamokat szervezett. Igen sikeresnek bizonyultak a tej értékesítése és feldolgozása terén. 1936-ban indult be Marosvásárhelyen a Transilvania Tejfeldolgozó, közismert nevén vajgyár, amely harminc tejszövetkezet tejét dolgozta fel a legkorszerűbb dán eljárás szerint, s olyan kiváló minőségben, hogy termékeit még Angliában is forgalmazták. Szintén a két világháború közötti periódusban hozták létre a fogyasztási és hitelszövetkezetek szövetségét is. Összegzésként azt kell mondanom, hogy a két világháború közötti időszakban élénk szövetkezeti élet folyt Erdélyben, amelynek elterjesztésében igen fontos szerepet vállaltak a falusi lelkészek és tanítók – ismertette a korszakot Fodor Sándor.
Az 1940-es bécsi döntés után a dél-erdélyi, nagyenyedi Hangya-központ 88 fogyasztási és közel 100 hitel- és tejszövetkezettel tovább folytatta tevékenységét. Ekkor – Brassótól Tordáig – egyetlen áruraktáruk volt. A bihari és szatmári szövetkezetek a budapesti Hangya-központba olvadtak be. 1940. október 24-énMarosvásárhely központtal megalakult az Erdélyrészi Hangya Szövetkezet. Elnöke Korparich Ede, alelnöke Jacsek Zsigmond, ügyvezető igazgatója Jánki Endre, igazgatója Bába Miklós, cégvezetője Bíró Mihály lett.
– Akkoriban igen megélénkült a szövetkezeti tevékenység, mondhatni új korszak kezdődött a Hangya életében – folytatja Fodor tanár. – Állításom alátámasztására íme néhány adat: míg 1940-ben az újonnan alakult Erdélyrészi Hangya Szövetkezethez mindössze 179 fogyasztási szövetkezet tartozott, addig 1944-re ezek száma 410-re növekedett. Megduplázódott a szövetkezeti tagok száma is. A szövetkezet hétszáz kereskedőnek és tisztviselőnek (és családjaiknak) biztosított megélhetést akkoriban. A mai sajtóviszonyok ismeretében talán elgondolkoztató, hogy az 1941-ben beindult lapja, a Szövetkezés 9000 példányban jelent meg! A "magyar világban" komoly fejlesztések történtek. Vegyük rendre. 1941-ben fogtak hozzá a Sándor János, ma Dózsa György utcai háromemeletes székház felépítéséhez Vásárhelyen, amely a háború utáni átépítések után sokat vesztett eredeti jellegéből, de még ma is felismerhetők rajta a hagyományos székely építészeti stílus jegyei. A maiak a helyi napilapok, aNépújság és a Cuvântul liber szerkesztőségeinek székhelyeként ismerik. 1942-ben a már meglévő három áruraktár mellé még tizenötöt építettek. Marosvásárhelyen 30 vagonos hűtőházat, Kolozsváron tárházat, Székelyudvarhelyen gyümölcsfeldolgozót építettek. Erdeigyümölcs-feldolgozót működtettek Ratosnyán, Gyergyószentmiklósón, Zsögödön és Krasznán. Fellendült a háziipar is. Szőnyegeket, vásznakat, függönyöket szőttek, szalma- és gyékényárut állítottak elő több helységben, azt értékesítették. Meggyesfalván, a volt szeszgyár lerobbant épületében és a hozzá tartozó 6,5 holdas területen tyúkfarmot, csibekeltetőt működtettek. 1943-ban pedig beindult a Kaláka néven ismert konzervgyár, melynek napi termelése elérte az egy vagont. A Kalákában vegyszereket is előállítottak, de készítettek seprűket, hordókat, különböző ládákat. Jól felszerelt lakatos-, gépkocsijavító- és kovácsműhelyük is volt. A gyár meghibásodott gépeit szintén saját műhelyükben javították – zárta a Hangya virágzó szakasza történetének ismertetését Fodor Sándor.
A Kalákát, az új rendszer első áldozatainak egyikeként, 1948-ban államosították. A Hangya Szövetkezet ingó és ingatlan vagyonára 1950-ben a Centrocoop tette rá a kezét, s tartja rajta a mai napig is. Mindezek ismeretében elmondhatjuk: jogos és immár időszerű az egykori jelentős Hangya-vagyon visszakövetelése, hisz annak az országos szövetkezeti központ általi átvétele – magyarán: elorzása – egykori tulajdonosainak megkérdezése és beleegyezése nélkül történt. Kár, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezete, az RMDSZ mindeddig egyetlen lépést sem tett e sokakat érintő és érdeklő ügy rendezése érdekében. Szentgyörgyi László
Megjegyzés
A fenti cikk 2002-ben látott napvilágot, azonban aktualitásából semmit sem vesztett, hiszen a CENTROCOOP azóta is csak bitorolja azokat a javakat, amelyeket a kommunista rendszerben megkapott. Ráadásul működése sem az eredeti rendeltetése szerint megy végbe hanem vegetál azon javak bérbeadásából amibe csak egyszerűen "beleült"   

2011. november 2., szerda

Új kezdeményezés

A Kertészeti Kar nyárádszeredai kihelyezett szekciójának a hallgatói illetve már vállalkozó végzősei megalkották az Erdélyi Kerthálózatot. Erre azért is nagy szükség van mert sokan még a jól gazdálkodók közül is hiányolják a piaci szervezetlenséget.
A nyárádszeredai TÉSZ, a történelmi Hangya által meghonosított felvásárlást segítve igyekszik a hazai kertészeti termékeknek piaci lehetőségeit bővíteni.
Az első lépésben létrehoztak egy weblapot a www.erdelyikerthalozat.ro címen ahová mindazok bejelentkezhetnek, akiknek eladó árú vagy termékeik lennének. Ez egyfajta hirdető és reklámtáblaként működik és lehetőséget teremt azoknak akik adnak arra, hogy minőségi termékeiket a vásárlókhoz juttathassák, de lássuk mit írnak erről maguk a kezdeményezők:
"2010 – től kezdődően a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem Kertészmérnöki szakának hallgatói, oktatói és a Nyárádkert TÉSz vezetősége megalapozta az Erdélyi Kert Hálózat működési alapszabályzatát és elindította a tevékenységét.
Célunk Erdély mezőgazdasági, munkaerőpiaci integrációja, szociális kohéziója és területi kiegyenlítődését szolgáló emberi erőforrás – és szolgáltatás fejlesztések megvalósítása. A hálózat kiépítése folyamatban van, ezért is nagyon fontosnak tartunk minden olyan csatlakozást, amely építi a rendszerünket. Igyekszünk minden erdélyi termelőt, forgalmazót és felhasználót megszólítani és meghívni, hogy vegyenek részt a hálózatban. Jelenleg a hálózat civil kezdeményezésként működik, de amint szükségessé válik, részvénytársaságként lesz bejegyezve. A jó együttműködés reményében az EKH csoportja"
Fontos, hogy már az első lépésekben nemcsak hazai, hanem külföldi partnereket is sikerült az ügynek megnyerni, így az anyaországi Hollandalma Kft már partnere az Erdélyi Kerthálózatnak!
A Hangya egyesület gratulál a kezdeményezőknek és sok sikert kíván a hálózatba belépő gazdáknak is! (Erdélyi Hangya)